Paczolay: Reménytelen a döntéshozás a megosztott Alkotmánybíróságban

Minden eddiginél megosztottabb volt az Alkotmánybíróság a bírói nyugdíj ügyében - mondta a Népszabadságnak adott interjújában Paczolay Péter, a testület elnöke. Az elnök szerint a megosztottság miatt lelassult a döntéshozatal a testületben, sőt egyes ügyekben teljesen reménytelen a döntés.

"Az Alkotmánybíróság a bírói nyugdíj ügyében minden korábbinál megosztottabb volt, és mára nem is tartható az elnökségem első két évében nyilvánvalóvá tett törekvésem, amely szerint a nagy horderejű ügyekben konszenzusos döntést kell hozni" - mondta a Népszabadságnak adott interjújában Paczolay Péter, a testület elnöke.

Paczolay szerint a megosztottság miatt egyre nehezebbé vált, és lelassult a döntéshozatal, amely bizonyos ügyekben teljesen reménytelen. "Minden fanyalgó vélekedés dacára is úgy érzem azonban, hogy az Ab bizonyítani tudta: kényes kérdésekben is a törvényhozás kontrollját jelentheti" - mondta a Népszabadságnak.

Paczolay többször is bírálta azt a gyakorlatot, hogy az alaptörvény módosításával írják felül az AB határozatát, szerinte ez nem felel meg az alkotmányosság követelményeinek. Azt mondta, többször is jelezte, hogy reméli, az új alaptörvény hatályba lépése után szakítanak ezzel a módszerrel. Jelenleg annyiban változott a helyzet, hogy a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítása miatt kötelezettségszegési eljárás keretében vizsgálódik az Európai Unió Bírósága, míg a strasbourgi emberi jogi bíróság az érintettek beadványa alapján jár majd el - mondta.

Paczolay szerint az ilyen helyzetben először a magyar jog keretein belül kellene megoldást keresni és találni. Azt mondta, bízik abban, hogy a mostani határozat után már nem a "ki az erősebb" kérdés jegyében kezelik majd az ügyet, hanem az alkotmányos és a nemzetközileg is elfogadott elveknek megfelelő szabályozás születik.

Szerinte az Ab a rendelkezésére álló legszigorúbb szankciót alkalmazta, amivel minden tőle telhetőt megtett a jogsérelmek orvoslása érdekében. Ehhez a törvény visszamenőleges hatályú megsemmisítése volt az eszköz. Az érintettek ügyében innentől kezdve a döntésünknek megfelelően kell eljárni, vagyis a jogellenes felmentéseket orvosolni kell - mondta.

Paczolay szerint az ombudsman indítványozói joga kulcseleme az új szabályozásnak: az alapvető jogok biztosa húsz ügyben nyújtott be indítványt utólagos normakontrollra. Az AB-hoz fordult a családjogi törvény, a hallgatók röghöz kötése, a nemzetiségi törvény, a választási törvény és az alkotmánybírósági törvény miatt is. "Összességében tehát egyértelműen adottak a feltételek ahhoz, hogy az AB a jövőben is eltávolítsa a jogrendből az alkotmányellenes törvényeket" - mondta a Népszabadságnak.