Mégsem vág vissza gyorsan a kormány az Ab-nak

Két megoldást is vázolt a szerdai kormányülésen az igazságügyi miniszter arra, hogy hogyan lehetne a bírákat úgy nyugdíjba küldeni 62 évesen, hogy az Alkotmánybíróság ne találhasson kifogást a törvényben - értesült az [origo]. A módosítást akár a közalkalmazottakra is kiterjesztenék, hogy támadhatatlan legyen a nyugdíjkényszer, de az egészségügyi és felsőoktatási területen dolgozóknak mentességet adna a minisztérium.

Bár e hétre ígérte a törvénymódosítás benyújtását, mégis későbbre halasztotta a kormány a döntést a bírák nyugdíjazásának alkotmányellenesnek ítélt rendelkezéseiről - értesült az [origo].

Az Alkotmánybíróság - ahogy arról korábban beszámoltunk - hétfőn semmisítette meg a múlt év végén elfogadott bírósági törvény azon rendelkezését, amely a korábbi 70 év helyett az általános öregségi nyugdíjkorhatárra szállította le a bírák kötelező nyugdíjazásának életkorát.

Az Ab kifogásai között szerepelt, hogy az érintett bírákat rövid időn belül mozdítják el hivatalukból, illetve az, hogy a rájuk vonatkozó korhatárral kapcsolatos részletszabályokat nem sarkalatos törvény (például az idő előtti nyugdíjazást elsőként előíró, tavaly elfogadott alaptörvény vagy a rá épülő bírósági törvény), hanem csak az alacsonyabb rangú, egyszerű többséget igénylő nyugdíjtörvény határozza meg.

A bírák kifogásolták azt is, hogy az alaptörvény, annak átmeneti rendelkezései, valamint a bírósági törvény eltérő szóhasználatban alkalmazza a bírákra érvényes általános öregségi nyugdíjkorhatár fogalmát, illetve, hogy azt az irányadó nyugdíjtörvény sem konkrét életkorban, hanem születési évtől függő, mozgó korhatárban határozza meg.

Orbán Viktor miniszterelnök egy más témában tartott hétfői tájékoztatóján azt ígérte, hogy a kormány még a hét vége előtt javaslatot tesz a parlamentnek a kifogásolt jogszabályok közötti összhang megteremtésére, később pedig Répássy Róbert igazságügyi államtitkár is azt nyilatkozta, hogy a kormány szerdai ülésén vitatja meg a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatát az ellentmondások feloldásáról.

Két megoldás lehetséges

Az [origo] információja szerint a szerdai kormányülésen valóban napirendre került a kérdés, Navracsics Tibor vázolta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium javaslatait, de a kormánytagok végül is abban maradtak, hogy a közszférára is kiterjesztett nyugdíjkényszer ügyével együtt csak később térnek vissza a kérdésre.

Ahogy arról korábban ugyancsak beszámoltunk, a kormány a bírák nyugdíjazása ügyében indult kötelezettségszegési eljárásban, februárban vetette fel, hogy kiszélesíti a 62 éves korukban nyugdíjra kötelezettek körét. Az Európai Bizottság ugyanis azzal érvelt, hogy diszkriminatív, ha csak a bírákat érinti az intézkedés, a kormány pedig azt remélte, hogy ha a lépést a mindenkire érvényes nyugdíjreform részeként kommunikálják, semlegesítheti ezt a kifogást.

A KIM az [origo] információi szerint két megoldási tervet tárt szerdán a kormány elé. Az egyik szerint egyszerűen csak kiegészítenék a bírósági törvényt és az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit a nyugdíjtörvény öregségi korhatárról szóló részletes rendelkezéseivel, ezzel semlegesítve azt az Ab-kifogást, hogy a részletszabályok nem sarkalatos törvényben szerepelnek.

A másik elképzelés szerint nemcsak a bírák, hanem a közalkalmazottak és a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénybe is belevennék a nyugdíjtörvény említett passzusait, és ezzel támadhatatlanná tennék azt is, ha kiterjesztik a nyugdíjkényszert a többi terület dolgozóira is. Az egészségügy és a felsőoktatás munkavállalóit ugyanakkor, úgy tudjuk, kivételként hagyná meg a KIM tervezete, tehát az orvosokat, egyetemi tanárokat nem köteleznék nyugdíjra 62 éves korukban.

E két terület dolgozóira korábban az ágazatokat felügyelő két államtitkár, Szócska Miklós és Hoffmann Rózsa is mentességet kért, arra hivatkozva, hogy a 62. életévüket betöltött orvosok illetve egyetemi oktatók együtemű elküldésével összeomolna az egészségügy és a felsőoktatás. Úgy tudjuk ugyanakkor, hogy a kormány a KIM javaslatától függetlenül még mindig nem döntötte el, hogy pontosan milyen köztisztviselői-közalkalmazotti körre vonatkozzon a kényszernyugdíjazás, a döntést megalapozó számításokkal ugyanis nem készült el a nemzetgazdasági miniszter.

Matolcsy György a 2013-as költségvetés fő számait ismertetve júniusban még 10-11 ezer érintettről beszélt, az [origo]-nak nyilatkozó kormányzati források azonban - ahogy azt korábbi cikkünkben is írtuk - "akár harmincezres" létszámról beszéltek.

Mindkét megoldásba bekerülne információink szerint az is, hogy az érintettek kérésére továbbfoglalkoztathatnák őket.

A halasztás mellett, úgy tudjuk, az is érvként hangzott el a kormányülésen, hogy a döntés előtt jogi szakértők megvizsgálják, milyen következményei lehetnek, ha az említett kötelezettségszegési eljárásban az európai bíróság is elkaszálja a nyugdíjkényszert. A testület ugyanis más, az Ab által nem érintett pontokon is javítandónak ítélheti a törvényt, így azt ebben az esetben nemcsak a fenti szempontok szerint kell módosítani. A luxemburgi székhelyű bíróság egyébként éppen múlt pénteken jelentette be, hogy gyorsított eljárásban akár már szeptemberben tárgyalhatja az ügyet.