Hétfőn eldőlhet, alkotmányos-e a bírói nyugdíjazás

A nyári szünet előtti utolsó ülésén dönt a bírák nyugdíjazásának ügyéről az Alkotmánybíróság. A nyugdíjkorhatár 62 évre való leszállítását nemcsak az Ab, hanem az uniós bíróság is és az európai emberi jogi bíróság is vizsgálja.

Döntés születhet a bírák nyugdíjazásának ügyéről az Alkotmánybíróság (Ab) nyári szünet előtti utolsó, hétfői ülésén - közölte a testület főtitkára szerdán. Bitskey Botond elmondta: az ülés napirendjén szerepel a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvénnyel kapcsolatos határozattervezet, amelyet a testület már több korábbi ülésén is megvitatott, hétfőn pedig várhatóan megszületik a döntés. Ezután megkezdődik az Alkotmánybíróságon a nyári szünet.

A bírák nyugdíjkorhatárának 62 évre csökkentését az új alaptörvény és a bírák jogállásáról szóló törvény rögzítette, ezt azonban nemcsak az Ab, hanem a strasbourgi székhelyű európai emberi jogi bíróság és a luxembourgi székhelyű uniós bíróság is vizsgálja.

Az új alaptörvény szerint a bírák szolgálati jogviszonya - az eddigi 70. életév helyett - a 62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. Idén összesen 274 bíró vonul nyugállományba.

1869 óta a 70 év a korhatár

Júniusban közölte az EU Bírósága, hogy megindultak az Európai Bizottság által Magyarország ellen kezdeményezett kötelezettségszegési eljárások, amelyek közül az egyik a bírák kötelező nyugdíjazásával kapcsolatos. Ugyancsak júniusban jelentette be a Magyar Helsinki Bizottság, hogy a közreműködésével 105 bíró fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, kérve az emberi jogok európai egyezménye megsértésének megállapítását és kártérítés megfizetését.

A civil jogvédők korábbi közleménye szerint a bírói tevékenység felső korhatára 1869 óta a 70. életév volt, ám az alaptörvény és az új bírósági törvény szerint legkésőbb ez év végén mindazoknak a szolgálati jogviszonya megszűnik, akik 2012-ben töltik be a 62. életévüket.

A Magyar Helsinki Bizottság strasbourgi beadványa szerint ez a megoldás sérti a tulajdonhoz való jogot és a diszkrimináció tilalmát. A jogvédők úgy vélik: a strasbourgi bíróság korábbi ítélkezési gyakorlata alapján a bírák alappal számíthattak arra, hogy 70 éves korukig gyakorolhatják hivatásukat, továbbá az idő előtti nyugdíjazás álláspontjuk szerint diszkriminatív is, hiszen például a közjegyzőkre, végrehajtókra, alkotmánybírókra, jogi egyetemi oktatókra, ügyvédekre eltérő, kedvezőbb rendelkezések irányadók.