A kihaló nácik sem fékezik meg a nácivadászt

náci, nácik, Dr. Efraim Zuroff nácivadász, Simon Wiesenthal Központ
Vágólapra másolva!
Közel tíz éve vadászik az utolsó nácikra, sok ügyet elindított, de csak töredékükben jutott valamire. A Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodájának vezetője most egy Magyarországon bujkáló egykori nácit szeretne bíróság elé állíttatni, bár eddig egyetlen magyar vonatkozású ügyében sem ért el sikert.
Vágólapra másolva!

Efraim Zuroff négy pontban szokta interjúiban megindokolni, hogy miért vadászik nácikra: a bűntetteket nem törli el az idő, következményeik alól az idős kor sem jelenthet felmentést, az áldozatok megérdemlik, hogy valakik megpróbálják felkutatni gyilkosaikat, illetve, fontos üzenet a még élő bűnösöknek, hogy az igazságszolgáltatás őket is utolérheti.

Egy, a BBC-nek 2010-ben adott interjúban beszélt arról is, hogy ha jobban koncentrálhattak volna az egyes esetekre, akkor többeket tudtak volna bíróság elé juttatni, "de egyszerűen nem volt rá elég pénz". Zuroff két fő célpontja, akiket mindenképp szeretett volna elkapni, Aribert Heim osztrák orvos és Alois Brunner, Adolf Eichmann egyik főtisztje. Feltehetően mindketten elhunytak már, de továbbra is szerepelnek a legkeresettebb náci bűnösök között az éves jelentésekben. Előbbit a mauthauseni koncentrációs táborokban végzett embertelen kísérletei - például méreginjekciókat adott közvetlenül a kísérleti alanyok szívébe - miatt gyakran csak Dr. Halálként emlegetik, utóbbit a francia hatóságok körülbelül 140 ezer ember haláltáborokba küldéséért ítélték halálra a távollétében.

Brunner Szíriában élt sokáig, ám az ottani rezsim elutasított minden kiadatására irányuló erőfeszítést. Ha élne, idén lenne százéves, de róla sem lehet tudni biztosan, hogy elhunyt-e. Heim 1962-ben menekült el a felelősségre vonás elől, és feltehetően Kairóban élt álnéven, ahol valószínűleg 1992-ben elhunyt, bár sem a sírját, sem a holttestét nem találták meg. Emiatt a nácivadász nem tekinti lezártnak az ügyét. Heim 98 éves lenne az idén. "Ez lett volna az utóbbi 30 év egyik legfontosabb pere. Az egész ügy megkoronázása" - mondta Zuroff a BBC-nek Heimről.

Az utolsó esély

Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodájának vezetője 2002-ben indította az Utolsó esély hadműveletet a még élő náci háborús bűnösök felkutatására és felelősségre vonására. A központ, amelynek székhelye Los Angelesben van, saját honlapja szerint alapvetően a gyűlölet és az antiszemitizmus ellen küzd elsősorban az oktatáson keresztül, illetve a holokauszt emlékezetét ápolja.

A többek között az ENSZ által is hivatalos civil szervezetként nyilvántartott központ a honlapja szerint 400 ezer amerikai családot tud a tagjai között. Los Angelesben múzeumot üzemeltetnek, és itt, illetve New York-i központjukban rendszeresen tartanak toleranicatréningeket. Támogatóik között neves amerikai politikusok is megtalálhatók. Nácivadászattal a Jeruzsálemben élő Zuroff foglalkozik hivatásszerűen.

A központ az alapításakor a tisztelet jeleként kapta a nácivadászként ismertté vált, még a Monarchiában született, majd a második világháború előtt Lengyelországban építészként dolgozó mérnök, Simon Wiesenthal nevét. Wiesenthal több náci koncentrációs tábort is megjárt a második világháború alatt, majd több egykori náci háborús bűnös kézre kerítésében játszott szerepet, bár a leghírhedtebb - az Argentínában felkutatott, majd elfogott, és 1962-ben Izraelben kivégzett Adolf Eichmann, a holokauszt egyik legfőbb irányítója - elfogásában játszott szerepe vitatott.

Zuroff, aki maga úgy véli, soha nem késő felelősségre vonni az egykori bűnösöket, évente tesz közzé jelentéseket tevékenysége eredményeiről.

Forrás: AFP/Mark Ralston
A nácivadász

A honlapon utoljára tavaly április 16-án frissített táblázatos statisztikák szerint 583 esetben kaptak egykori háborús bűnösökről szóló bejelentést, amelyek közül 101 esetben tettek feljelentést az adott ország hatóságainál. Az nem szerepel a táblázatokban, hogy a 101 feljelentés közül hány alkalommal indult hatósági eljárás, és hogy ezek hány esetben zárultak az egykori bűnös megbüntetésével.

Zuroff ugyanakkor az azt megelőző, 2010-es értékelésében azt írta, hogy az elmúlt évtizedben összesen 87 esetben keletkezett elmarasztaló ítélet náci bűnösökkel szemben, zömében az USA-ban és Olaszországban. A tavalyi statisztika szerint Magyarországon összesen 21 esetben tettek feljelentést, és 4 esetben indult eljárás.

Zuroff éves jelentéseiben közzéteszi az általa leginkább keresett háborús bűnösök listáját is, ezt jelenleg egy magyar vezeti: Csatáry László. Az egykori kassai rendőrparancsnok ügyében már vizsgálódnak a magyar hatóságok. A 97 éves férfit Budapesten találta meg egy brit bulvárlap, a férfi feltehetően jelenleg is Budapesten tartózkodik. Zuroff kedden nyílt levélben kérte a hivatalos látogatáson Izraelben tartózkodó Áder János államfőt, hogy nyilvánosan ígérje meg: a magyar hatóságok mindent megtesznek azért, hogy bíróság elé kerüljön a szerinte több mint 15 ezer zsidó haláltáborba deportálásáért felelős Csatáry.

A Budapesti Nyomozó Ügyészség szerint a nyomozás során 68 évvel ezelőtti - ma már más ország joghatósága alá eső területen történt - eseményeket kell feltárni, ami számos nyomozási és jogi problémát vetett fel. Hazai és külföldi levéltárakban fellelhető okiratokat kellett értékelni, keresni kell ma még élő sértetteket is, akiket jogsegély keretében igyekeznek utolérni. Az ügyészség szerint csak ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása után tisztázhatják a tényállást, és dönthetnek a további nyomozásról. Ez volt a helyzet egészes szerdáig, amikor az ügyészség bejelentette, hogy kihallgatták Csatáryt.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Képíró nem sokkal élte túl a felmentését

Csatáryén kívül még három magyar neve szerepelt Zuroff listáján, de csak egyikük került bíróság elé. Képíró Sándor egykori újvidéki csendőr századost tavaly bizonyítottság hiányában felmentette a Fővárosi Bíróság a vádak alól, amelyek szerint 1942-ben Újvidéken egy járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civilek kivégezésében. Képíró alig több mint egy hónappal az ítélet után elhunyt, Zuroff ekkor Facebook oldalán az igazság "kis győzelemének" nevezte, hogy - amint a felmentett vádlott ügyvédje beszámolt róla - a per rossz hatással volt Képíró egészségére.

Jelenleg is szerepel a listán az Ausztráliában élő Zentai Károly. A Zentai magyarországi kiadatása körüli huzavona lassan hét éve tart. A 90 éves férfit azzal gyanúsítják Magyarországon, hogy 1944-ben Budapesten megölt egy zsidó fiatalembert. Kiadatási eljárása 2005-ben kezdődött, ezt 2009-ben jóváhagyták, de a döntést az ausztrál szövetségi bíróság első fokon érvénytelenítette. Az ügyben az utolsó fejlemény az volt, hogy az ausztrál legfelsőbb bíróság tavaly decemberben megállapította, a kormány megfellebbezheti a Zentai kiadatását akadályozó ítéletet.

Forrás: MTI/EPA/Tony McDonough
Zentai Károly kiadatása hét éve húzódik

A harmadik magyar, aki korábban szerepelt a nácivadász listáján, Polgár Lajos volt. A szintén Ausztráliában élt férfit népirtással gyanúsították. Ő csak annyit ismert el, hogy két hónapig vezette a Nyilaskeresztes Pártot annak idején, de azt tagadta, hogy népirtásban vett volna részt. Ügye 2006-ban, a halálával lezárult.

A szervezetnek a legkeresettebb háborús bűnösöket felsoroló listájára valaha is felkerült 23 ember közül eddig mindössze két embert marasztaltak el bíróságon, de egyiküket egészségi állapota miatt szabadon is engedték. Az ukrán John Demjanjukot tavaly májusban ítélte öt év börtönre egy német bíróság, mert részt vett 25 ezer zsidó meggyilkolásában a sobibóri haláltáborban. Az ítélet végrehajtását a 90 éves vádlott rossz egészségi állapota miatt felfüggesztették, Demjanjuk idén márciusban elhunyt.

Életfogytig tartó börtönbüntetést kapott még a dán Heinrich Boere, aki Dániában vett részt gyilkosságokban a Waffen SS önkénteseként 1943-44-ben. Egysége 54 civil haláláért volt felelős, ő maga három ember meggyilkolását ismerte el. A háború után Németországban bujkált, hazájában távollétében halálra ítélték, majd évekig hiába próbálták elérni a kiadatását. Ugyancsak évekig tartott, mire sikerült német bíróság elé állítani, 2010-ben életfogytig tartó börtönre ítélték, a büntetés letöltését tavaly kezdte meg, 90 évesen.

A többiek közül volt, akit felmentettek, és volt, aki elhunyt még az ellene indult eljárás során vagy az előtt. Az aktuális listán szereplők között is vannak olyanok, akik feltehetően már nem élnek, és csak két olyan van, aki kevesebb mint 90 éves, de a legfiatalabb is elmúlt már 88.

Forrás: AFP
Demjanjukot elítélték, de nem került börtönbe

Zuroff, aki egy 2010-es, a BBC-nek adott interjúban már a tevékenység esetleges feladásáról beszélt, azt jósolva, hogy talán még 2013-ig írhatja éves jelentéseit, tavaly decemberben mégis meghirdette az Utolsó esély hadművelet 2-t. Ennek során a haláltáborok alkalmazottjait, illetve a mobil halálbrigádok még élő tagjait szeretnék felkutatni és felelősségre vonatni. Pénzjutalmat is kitűztek, összesen 25 ezer eurót kínálnak annak, akinek az információja alapján börtönbüntetéssel végződő bírósági eljárás indul egykori nácik ellen. Ennek eredményeiről egyelőre nincs információ.

A Wiesenthal Központ korábban is alkalmazta a nyomravezetői díjat mint motiváló eszközt. "Tízezer dollárról huszonötezer dollárra tudtuk emelni a díjat. A pénzjutalom nagy sikert aratott, mert enélkül még a mostani sajtófigyelem egy századát sem kapnánk meg, pedig ez az, ami végső soron információhoz vezet" - nyilatkozta 2008-ban a Spiegel német magazinnak. Zuroff akkor azt mondta, a díjemelést egy tehetős amerikai zsidó támogatása tette lehetővé.

A nácivadász tevékenységét sok kritika övezi. Karsai László történész, a szegedi egyetem tanára, holokausztkutató "megélhetési nácivadásznak" nevezte Zuroffot, aki szerinte bosszúszomjas túlélőktől és hozzátartozóktól próbál pénzt szerezni tevékenységéhez, de "törvénytelen, esélytelen és értelmetlen, amit csinál", és csak az előítéleteket erősíti - mondta az [origo]-nak.

Forrás: AFP/Henning Kaiser
Boere 90 évesen kezdte meg börtönbüntetését

Karsai - aki 2004-ben hosszas nyilvános, írásbeli vitát folytatott Zuroff-fal az idős bűnösök felkutatásának értelméről - a legújabb üggyel kapcsolatban azt mondta, nincs kétsége a felől, hogy Csatáry László valóban elkövetett bűnöket, amelyeket egykori túlélők beszámolói (itt, itt és itt) is alátámasztanak, de abban már kételkedik, hogy felelősségre lehet vonni akkori tetteiért. Megjegyezte, pár óra alatt kétezer magyar nevet tudna összeszedni, akik sokkal fontosabb szerepet játszottak akkoriban, mint ő, "Csatárynak egyetlen pechje van, hogy 97 éves, és még él" - mondta az [origo]-nak.