Történelmi bakit vétett a kommunisták áldozataira emlékező fideszes

Egy olyan korszakba vizionált kommunista diktatúrát egy fideszes képviselő, amikor az még nem létezett. Menczer Erzsébet emléknapot kezdeményezett a Szovjetunióba hurcolt magyaroknak, de arra nem emlékezett, hogy mikor kiket és milyen okból hurcoltak el. A parlamenti bizottság észlelte és kijavította a hibát.

Az Országgyűlés emberi jogi bizottságának kellett kijavítania Menczer Erzsébet fideszes képviselő történelmi tévedését - hívta fel a figyelmet a Vastagbőr blog. A képviselő kezdeményezte, hogy november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánítsák, és ezt a parlament hétfőn el is fogadta. A határozat azonban nem azonos azzal, amit Menczer benyújtott.

Az eredeti előterjesztésben az állt, hogy az Országgyűlés méltóképpen kíván megemlékezni azokról, akiket "1944 őszétől kezdve a kommunista diktatúrában a magyar hatóságok hathatós közreműködésével hadifogolyként vagy civilként a Szovjetunióba hurcoltak". Csakhogy 1944 őszén Magyarországon még nem volt kommunista diktatúra: még a németek által támogatott nyilasok voltak hatalmon, igaz, folyamatosan hátrálni kényszerültek az előrenyomuló szovjet csapatok elől (Budapest ostroma 1945. február 13-ig tartott).

Az igaz, hogy a szovjetek mintegy 130 ezer embert elvittek úgynevezett málenykij robotra, vagyis kényszermunkára, de ezt egyrészt 1944. december 22-én rendelte el a szovjet hadvezetés, másrészt ehhez a magyar hatóságok nem asszisztáltak, hiszen erre a Vörös Hadseregnek nem is volt szüksége. Menczer megfogalmazása ezeket az embereket összemosta a később, 1945 után politikai vagy származási okokból Gulag-táborokba internált mintegy 800 ezer emberrel. Az ő elhurcolásukban már közreműködtek magyarok is.

Az eredeti határozati javaslatot az emberi jogi bizottság javította ki. E szerint az országgyűlés egyrészt azokról emlékezik meg, akiket "1944 őszétől kezdve hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak több éves kényszermunkára", másrészt azokról, akiket "a II. világháborút követően a folyamatosan kiépülő kommunista diktatúrában a magyar hatóságok hathatós közreműködésével koholt vádak alapján" küldtek a Gulágra.

A módosító javaslat indoklása óvatosan fogalmazott: "a módosító javaslat pontosításokat tartalmaz, különös tekintettel arra a történelmi tényre, hogy Magyarországon kommunista diktatúráról 1944 őszén még nem beszélhetünk". A módosító indítványt a parlament 297 igen szavazattal fogadta el, hat független (a Demokratikus Koalícióhoz tartozó) képviselő ellenszavazatával és 41 jobbikos tartózkodással. A határozat egészét 330 képviselő támogatta, csak kilenc DK-s szavazott ellene.