Politikai daráló várja Budapest új plasztikai sebészét

Fiatal, friss gondolkodású és harcos Budapest új főépítésze, Finta Sándor, aki elődei szerint nehéz munkára vállalkozott, amikor elfogadta Tarlós István felkérését. Az elmúlt években senki nem maradt meg sokáig a főépítészi poszton, Finta elődei a gazdasági és politikai lobbik nyomulása és a túlzott bürokrácia miatt adták fel a harcot. Pedig úgy látják, valakinek végre meg kellene mondania, mit akarnak ezzel a várossal kezdeni.

"Sanyi dolga nehéz lesz" - mondták az [origo]-nak Budapest újonnan kinevezett főépítészéről, Finta Sándorról azok a szakemberek, akik az elmúlt években ráláttak a fővárosi önkormányzat építészeti ágazatára. A budapesti főépítészi poszt tavaly október óta volt betöltetetlen, a 39 éves Fintát kedden nevezte ki Tarlós István főpolgármester.

Finta elődje, Kerekes György egy évet sem töltött a pozícióban, pedig kinevezése előtt három másik építésszel együtt Tarlós tanácsadónak is felkérte. A Kerekes kinevezése előtti években többször is hosszú ideig betöltetlen volt a budapesti főépítészi poszt, miután Demszky Gábor akkori főpolgármester által kinevezett építészek közül többen is arra hivatkozva adták vissza a megbízatást, hogy a gazdasági és politikai lobbi nyomása vagy városvezetés részéről tapaszalt bizalomhiány miatt nem tudják ellátni a feladatukat.

Tarlósnak a megfelelő emberre van szüksége

A jövőre induló nagy budapesti építkezések miatt lesz fontos szerepe Finta Sándornak Tarlós István egyik építészeti tanácsadója, Finta József szerint. Az új főépítésszel semmilyen rokoni kapcsolatban nem álló Finta szerint a városnak mindenképpen hozzá kell szólnia az olyan egyébként kormányzati hatáskörben lévő projektekhez, mint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kampuszának szánt Ludovika-épületegyüttes kialakítása vagy a Várbazár felújítása. Finta szerint a városvezetés eddig azért nem szólt hozzá ezekhez a projektekhez, mert "nem volt hozzá embere".

A fővárosnak "meghatározó konzultatív szerepre" van szüksége - mondta Finta. Szerinte ebben a pozícióban harcos alkatra van szükség, Finta Sándor pedig ilyen. Finta József ezek mellett fontosnak nevezte egy Budapest-stratégia kialakítását, ilyen ugyanis szerinte már régóta nincs, pedig el kellene dönteni, hogy "mit akarnak ettől a várostól".

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Az átépítés alatt álló Kossuth tér

A főépítész fontos pozíciót tölt be az önkormányzat szervezetében. "Az építészettel ezen a szinten foglalkozni a szakma csúcsát jelenti" - mondta az [origo]-nak a 2011 októberében távozó korábbi főépítész, Kerekes György. Szerinte ez sokrétű feladat, ugyanis a főépítész foglalkozik a hosszú távú stratégiát tartalmazó városfejlesztési koncepció kidolgozásával, és ő véleményez a fővárost érintő minden olyan városrendezési tervet, amely a Fővárosi Közgyűlés kompetenciájába tartozik.

"Ilyen például, ha egy befektető 400 lakást szeretne építeni egy olyan területen, amely jelenleg munkahelyi övezetben van, és ezért lakóterületté akarják módosítani" - magyarázta Kerekes. Szintén a főépítészi iroda feladata a települési értékek - azaz a műemlékek-, a helyi védelem alatt álló területek és objektumok védelme, a kerületek által javasolt épületfelújítások koordinálása, illetve az építészeti tervtanács vezetése, amely a fővárost érintő építési tervek véleményezésével foglalkozik.

Erőteljes gazdasági és a politikai nyomás

"Az első időszakban még jól működött" - mondta az [origo]-nak Schneller István, aki tizenkét éven keresztül volt Budapest főépítésze, és négy évig főpolgármester-helyettesként is tevékenykedett. Szerinte akkoriban inkább a városüzemeltetési ügyekre irányult a figyelem, így ő szabad kezet kapott, az irodája pedig több száz üggyel foglalkozott egyszerre.

"Azt mondtam, hogy amíg az ügyek ötven százalékában szakmai alapon tudok dönteni, addig maradok" - mondta. Végül 2006-ban mondott le posztjáról, azzal az indokkal, hogy megelégelte a lobbistákkal folytatott szélmalomharcot. "A vége felé erőteljesebb volt a gazdasági és a politikai nyomás" - mondta Schneller.

A főépítész a javaslatok előkészítéséért felelős, a területtel kapcsolatos végső döntéseket azonban a közgyűlés hozza. "Jól előkészített anyagba nem szóltak bele, csak ha politikai érdek fűződött hozzá" - mondta Schneller. Ilyenek voltak például a plázaépítések vagy a választási évben a kihelyezett politikai hirdetések. A nehézségekről Schneller és a többi megkérdezett volt főépítész is csak általánosságban beszélt, konkrét példákat nem akartak hozni a munkájukat nehezítő konfliktusokra.

Harcolni és egyezkedni is tudni kell

"A főépítész két dolog között őrlődik: a szakmai értékrend és a politikai közeg között" - mondta Schneller. Ezt a konfliktust azonban szerinte fel kell vállalni. Őt például főépítészként egyszer tizenkét kerület polgármestere jelentette fel a város fejlesztésének akadályozása miatt, mert nem támogatta a város külső részein lévő területek belterületté nyilvánítását. Ekkor szerinte gazdasági érdekekkel állt szemben, de azt a döntését szakmailag megalapozottnak ítélte. A mindennapi működéshez ugyanakkor Schneller szerint politikai támogatásra is szükség van. "Ez nem feltétlen pártpolitikai támogatás" - mondta, hanem lehet egy erős politikus, például az illetékes bizottság vezetője vagy a főpolgármester támogatása.

Kerekes György nem volt hajlandó nyilatkozni a lemondásának körülményeiről, csak annyit mondott: az a nehéz ebben a posztban, hogy be kell illeszkedni egy "szükség szerint bürokratikus hivatali rendbe", holott az építészet "kreatív, alkotó jellegű szakma". "Az eredményes munkához nagyon sok egyeztetésre van szükség, és sok kompromisszumot kell kötni" - tette hozzá.

Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A közelmúltban átépített Március 15. tér látképe

Szerinte a politikai érdekek hol erőteljesebben, hol gyengébben befolyásolják a főépítészi munkát, de ez szerinte természetes, mert a politikusok vállalják a megvalósulásért a felelősséget. Egy korábbi, kerületi érdekeltségű munkája során például gyakran kikérte a véleményét az akkori kerületi polgármester, de előfordult, hogy politikai érdekek miatt még akkor sem fogadta meg a tanácsát, amikor alapvetően egyetértett vele.

Kerekes az újonnan kinevezett budapesti főépítésznek azt tanácsolná, hogy fejezze be az általa már megkezdett városfejlesztési koncepciót, ugyanis a jelenleg érvényben lévő terv lassan tíz éve készült, így elavulttá vált, ugyanakkor ez az a terv, amely "minden fejlesztéssel kapcsolatos jövőbeni döntést megalapoz" Budapesten.

A jelenleg érvényben lévő városfejlesztési koncepciót még 2003-ban fogadta el a fővárosi közgyűlés, de az elmúlt közel tíz évben csak nagyon kevés valósult meg az abban lefektetett célokból. A koncepcióban többek között szerepelt az a terv, hogy lagúnákat és hatalmas parkot alakítanak ki Csepelen, hogy átvezetik az 1-es villamost Budára, a megnövekedett autóforgalomtól pedig új körút kialakításával tehermentesítik a várost. A fővárosi közgyűlés tavaly áprilisban úgy döntött, hogy egy koncepcióban próbálnak választ adni Budapest azóta felmerült és továbbra is megoldatlan problémáira. A munka el is kezdődött, októberben publikálták azt a közel 300 oldalas tanulmányt, amely összefoglalja a problémákat.

Barcelonában működik, Budapesten nem

"Finta friss, progresszív szemléletet képvisel" - mondta az [origo]-nak Beleznay Éva, aki 2007-től három éven keresztül volt Budapest főépítésze. 2010 januárjában mondott le, akkor megjelentetett nyílt levelében azt írta, hogy a főépítész egyfajta moderátorként működik egy sokszereplős játékban, és azt tapasztalta, hogy a tárgyaló felek "nem tudnak, és sajnos nem is akarnak lemondani a saját elképzeléseikről".

"A főépítész státusza Magyarországon nincsen rendben" - mondta Beleznay. A jogszabály szerint ugyanis a főépítész köztisztviselőnek számít, azaz nem neki, hanem a munkáltatójának, azaz a főjegyzőnek van döntési jogköre. "A szakmai szabadság munkajogi korlátot kap" - mondta Beleznay, aki azzal magyarázta lemondását, hogy "nem volt meg a bizalom". Barcelonával példálózott, ahol a polgármester és a főépítész napi kapcsolatban volt, és szerinte e miatt a kooperáció miatt tudott a katalán főváros népszerű hellyé válni. "Ez a hozzáállás ma nem áll Budapestre, és sajnos a választásokhoz közeledve a politikai játszmák korábban is befagyasztották a szakmai javaslatokat" - tette hozzá.

Távozásakor írt nyílt levelében az egykori főépítész a kettős önkormányzati rendszer bonyolultságát és érdekkonfliktusait is felemlegetve azt is szóvá tette, hogy a fővárosi önkormányzat sokszor nem tudott a kezdetektől részt venni projektekben, mivel a befektetők a kerületekhez fordultak, a főváros pedig csak akkor tudott bekapcsolódni, amikor már nem volt tényleges érdekérvényesítő lehetősége. "Egyszer eljött az a pillanat, amikor azt éreztem, hogy nem tudom betölteni a szakmai szerepet a fővárosban zajló folyamatokban" - mondta Beleznay.

A virágosbódékkal is meg fog gyűlni a baja

"Pokoli nehéz" dolga lesz az új főépítésznek, főleg a kerületekkel való egyeztetések miatt - mondta Bojár Iván András, aki október végégéig Tarlós István városarculati tanácsadója volt. Szerinte Budapest széttagoltságával korábban is volt probléma, például a plázák építésének engedélyezésénél, amelyhez a kerületeknek gazdasági érdekük fűződött, azzal azonban szerinte nem törődtek, hogy ennek milyen hatásai lehetnek az akár csak egy utcával arrébb lévő másik kerület kiskereskedelmére.

"Nem fog tudni két egyforma virágosbódét elhelyezni a Nagykörút két oldalára" - mondta Bojár. Hozzátette azt is, hogy szerinte a budapesti városfejlesztés nagy része jelenleg nem a városban, hanem a miniszterelnöki hivatalban zajlik. Ugyanis az olyan nagyszabású fővárosi építkezésekkel, mint például az új Népstadion vagy a Rubik-kocka formájú múzeum építése, kormánybiztos foglalkozik.

Forrás: MTI

A Rubik-kocka formájú múzeum látványterve

"Friss gondolkodású srác, fiatal, jól képzett" - mondta Bojár az új fővárosi főépítészről, és hozzátette, meglepőnek tartja, hogy felmerült a neve, és az is, hogy elvállalta a feladatot. Szerinte ugyanis az önkormányzatnál nem fogják érteni az ő városfejlesztési elképzeléseit.

Az [origo] megkereste Finta Sándort is, aki jelezte, hogy az új hivatal átvétele leköti az idejét, ezért csak később tud válaszolni a kérdéseinkre. Az Inforádiónak adott interjújában azt mondta, folytatni szeretné az elkezdett városfejlesztési koncepció kidolgozását, de néhány tervéról is beszélt röviden: szerinte Budapestet teljesen megfosztották a Duna-parttól, amely alulhasznosított és kihasználatlan, ezért koncepciót szeretne a part hasznosítására és elzárásának megszüntetésére. A panelházak rehabilitációja nem állhat meg ott, hogy hungarocellel beburkolják őket - mondta Finta, aki szerint állami bérlakásokkal lehetne lecserélni a korszerűtlen és energianyelő épületeket.

Megkerestük a budapesti főpolgármesteri hivatalt is, hogy megtudjuk, mit várnak el Fintától, írásban feltett kérdéseinkre azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

A 4-es metróba már beleszólt

Az 1973-as születésű Finta Sándor 2000-ben szerzett építészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, 2005-től egyik alapítója és kuratóriumi elnöke a Kortárs Építészeti Központnak (KÉK). Az építész emellett alapítója és vezető tervezője a budapesti székhelyű Sporaarchitects építész tervezőirodának, amely többek között a 4-es metró Fővám téri, illetve Szent Gellért téri állomását tervezte. A tervezőiroda ezek mellett több pályázaton is adott be terveket, például a Kopaszi-gát és a kormányzati negyed kialakításához vagy a budapesti városháza rehabilitációjához. Ezek mellett többek közt egy VII. kerületi designhotel, a komáromi Monostori erőd kikötője vagy az Iparművészeti Múzeumba tervezett médiapagoda tartozik aktuális munkáik közé.