Akár kollégista is lehet Schmitt Pálból

Kemény munka vár Schmitt Pálra, ha tényleg újra doktori címet akar szerezni. Várhatóan ismét a Semmelweis Egyetemen fog próbálkozni, amelynek szabályzata szerint nagyon nehéz út vezet a doktoráláshoz. Van ugyan lehetőség iskolába járás nélkül is a cím megszerzésére, de ahhoz már komoly tudományos teljesítménnyel kellene rendelkeznie. Ha viszont beiratkozik a doktori képzésre, akkor akár még kollégiumi elhelyezést is kérhet.

"Be fogom bizonyítani, hogy van bennem kitartás" - ezekkel a szavakkal jelentette be Schmitt Pál, hogy doktori címének visszavonása után ismét megpróbálkozik a doktori fokozat megszerzésével. Ha valóban belevág, akkor szüksége lesz a kitartásra, a doktori cím megszerzése ugyanis a fellelhető szabályok szerint nagyon kemény munka.

Schmitt a péntek este sugárzott tévéinterjúban - amelyben világossá tette, hogy nem akar lemondani államfői posztjáról - jelezte, hogy maradna a sport témájánál, és elsősorban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjaként szerzett ismereteire alapozva akar ledoktorálni. Ez azt jelenti, hogy várhatóan ugyanannál az intézménynél fog próbálkozni, amely most csütörtökön elvette tőle a doktori címet. Schmitt 1992-ben az akkori Testnevelési Egyetemen doktorált, azóta ez az intézmény beolvadt a Semmelweis Egyetembe.

Schmitt újra nekifutna

Nemcsak az intézmények változtak ugyanakkor az elmúlt két évtizedben, a Schmitt-től megvont kisdoktori cím azóta megszűnt. Schmittnek így a mostani, PhD nevű doktori fokozat megszerzését kell megcéloznia, amelynek szigorú szabályai vannak. A Semmelweis Egyetemen ezt a szervezeti és működési szabályzat rögzíti, amelyből kiderül, hogy a doktoráláshoz különböző utak vezetnek, de egyik sem könnyű.

"Iszonyú energiákat emészt fel"

Az egyik lehetőség a doktori iskolába való beiratkozás, amely ugyanakkor komoly elfoglaltságot jelent. Ugyanúgy órákra kell járni, mint a sima egyetemi diploma megszerzésénél, és ugyan van lehetőség egyéni képzésre is, de ott is be kell gyűjteni a megszabott krediteket. Ráadásul nemcsak órákra kell járni, a doktori képzésnél ugyanis általános elvárás a tudományos publikációk közlése és a konferenciákon való részvétel. "Magyar és idegen nyelvű előadásokat kell tartani" - mondta az [origo]-nak egy névtelenséget kérő, bölcsész területen kutató PhD-hallgató, hozzátéve, hogy "ha valaki komolyan veszi, akkor ez iszonyú energiákat emészt fel".

Ha Schmitt úgy dönt, hogy beiratkozik a doktori iskolába, akkor valószínűleg fizetnie kell a képzésért. Az SE szabályzata ugyanis kimondja, hogy "az állami ösztöndíjas hallgatóknak nem lehet teljes, illetve napi 4 óránál hosszabb elfoglaltságot jelentő alkalmazási vagy munkaviszonyuk". A szabályzat kimondja azt is, hogy "a heti képzési idő 36 órának felel meg. Tanévenként összesen 25 nap tanulmányi szünetet vehetnek igénybe".

Még ha nem is kap állami ösztöndíjat, "szociális helyzetre, tanulmányi eredményre tekintettel" kérheti majd felmentését a költségtérítés egy részének megfizetése alól. Ehhez ugyanakkor tanulmányi ideje alatt kiemelkedő eredményt kell elérnie, és "ígéretes kutatási eredményeket" kell felmutatnia. A doktori iskola tagjaként Schmitt jogosult lenne kollégiumi elhelyezésre is, bár feltehetőleg erre nem tart igényt, és ha marad államfői pozíciójában, akkor biztonsági szempontból is nehezen lenne megoldható a kollégista életforma.

"Minősített publikációs feltételek"

Van ugyanakkor lehetőség az SE-n képzés nélküli fokozatszerzésre is. "A fokozatszerző ebben az esetben a képzési szakaszban nem vesz részt, csak a fokozatszerzési eljárásra jelentkezik, témavezető irányításával felkészül a doktori szigorlatra, elkészíti értekezését és felkészül a védésre" - áll a szabályzatban. Ez feltehetően jobban passzolna Schmitt egyéb elfoglaltságaihoz, de kérdés, hogy mennyire felelne meg ő maga a szigorú feltételeknek.

Kérdés, hogy megfelel-e a szigorú feltételeknek

Ezek között szerepel ugyanis például az, hogy "minősített publikációs feltételek" teljesítésére van szükség, ami azt jelenti, hogy legalább két olyan publikációval kell rendelkezni, amelyek nemzetközi folyóiratban jelentek meg. Az sem mindegy, hogy milyen folyóiratról van szó, a szabályzat a "Science Citation Index vagy a Social Science Citation Index által minősített, vagy a szakterületileg illetékes folyóiratok"-ról beszél. (Részletek Schmitt publikációiról keretes írásunkban.)

Ha meg is felelne Schmitt a szigorú feltételeknek, akkor is várna rá még egy akadály a doktori cím megszerzése előtt. Ez a doktori szigorlat nevű "nyilvános szóbeli vizsga", amely "egyrészt a doktorandusz tágabb kutatási szakterületén (főtárgy), másrészt a témájával kapcsolatos szakterületen (melléktárgy) szerzett ismereteinek összefoglaló, áttekintő jellegű számonkérési formája". Ezen azoknak is át kell esniük, akik nem iratkoznak be doktori iskolába, számukra a szakterületük mellett módszertannal kapcsolatos kérdéseket is feltesznek a vizsga során.

Nyilvános a védés

Ha Schmitt ezen is túlesik, akkor jut el a doktori cím megszerzésének küszöbére. Ehhez el kell készítenie egy doktori értekezést, amely "a jelölt szakirodalmi ismereteit, célkitűzéseit, módszereit és új tudományos eredményeit bemutató, összefoglaló jellegű munka". Erről első körben egy belső, úgynevezett munkahelyi vitát tartanak, amelyen "legalább öt, tudományos minősítéssel rendelkező kutatónak kell részt vennie". Ez után kapják meg az anyagot az egyetem által felkért bírálók, és csak akkor kerülhet sor védésre, ha két támogató vélemény születik (eleve két bírálónak küldik el, de ha egyikük negatív véleményt ad, akkor felkérnek egy harmadik bírálót).

A doktori értekezés védése nyilvános, bár van lehetőség a nyilvánosság kizárására is. Az SE szabályzata szerint ezt külön kell kérvényezni, és lehetséges indok például egy folyamatban lévő szabadalmi eljárás. "A jelölt a nyilvános vita keretében szabadelőadásban ismerteti értekezésének főbb eredményeit, majd válaszol a bírálók írásos kérdéseire, illetve a vita során felmerülő egyéb kérdésekre" - áll a szabályzatban, amely szerint a bíráló bizottság zárt ülésen, titkos szavazással dönt, 1-5-ig terjedő pontozással, amelyből legalább 3-as átlagot kell elérni.

Ha Schmitt Pál mindezen túlesik, akkor ismét jogosult lesz a most elvesztett cím használatára, a szabályzat ugyanis kimondja, hogy "a doktori fokozatot szerzett személyek nevük mellett címként a "doktor" vagy "Dr." rövidítést és a Doktor of Philosophy" vagy "Ph.D." megjelölést használhatják".

Miről írt könyvet Schmitt Pál?

Ha Schmitt Pál beváltja ígéretét, és valóban újra doktori címet akar szerezni, akkor szüksége lesz már megjelent publikációkra. A doktori címét vizsgáló bizottság jelentése szerint Schmitt Pál 23 tételből álló listát írt a cikkeiről, amikor 1992-ben doktorált. A bizottság szerint ezek közül tíz nem volt fellelhető, 3 hibásan szerepel, de van 9 olyan publikációja, amelyben első szerzőként szerepel.

Az interneten találtunk egy Sport és egy Olimpia című könyvet is Schmitt neve alatt, de van még néhány munkája, amely hozzáférhető internetes boltokban.

"Az olimpiai győzelem valamiféle euforikus állapot. Az ember akkor fogja fel igazán a súlyát, amikor hazajön. Ezrek és ezrek gratulálnak, és heteken, hónapokon át azt tapasztalom, hogy mennyi embernek szerezhettem örömet, hány emberben kelthettem fel a nemzeti büszkeséget" - ez egy idézet Schmitt Pál 2002-ben a Heti Válasz kiadónál megjelent könyvéből, amelynek címe: A csapatember.

A könyv a 2002-es önkormányzati választásra készült, Schmitt független jelöltként, de a Fidesz támogatásával akart főpolgármester lenni. "Az erő és elszántság megvan bennem, s a választás pillanatában már felkészültség tekintetében is állni fogom a versenyt vetélytársaimmal. Vannak viszont olyan tulajdonságaim és teljesítményeim, amelyekkel ők bizonyosan nem rendelkeznek" - olvasható a könyv ismertetőjében. A könyv ára 1710 forint.

Schmitt neve alatt találtunk egy, a feleségével közösen készített interjúkötetet is, amelynek címe az olimpiák jelmondata: Citius, altius, fortius! Ebben a következő problémákról beszélget Schmitt Pállal a riporter: A szép beszéd, a sok olvasás, társalgás igénye; magyarnak lenni szívdobogás kérdése; a gimnazista és az 1956-os forradalom; a magnetizmus, a család kiemelt szerepe.