Ki segít Kövér Lászlónak megtörni a szellemi rabságot?

Egy diák elbóbiskolt, többen a fotósokat nézegették, mások pedig inkább arról szerettek volna hallani, hogyan lehet megélni 47 ezer forintból. Két középiskolás osztály járt hétfőn a Parlamentben, ahol Kövér László házelnök arról győzködte őket, foglalkozzanak a közügyekkel, és rázzák fel a társaikat. Több diák ugyanakkor azt mondta, az országtól is elvette a kedvüket az, hogy szűkítették a felsőoktatási keretszámokat.

"Nézzünk értelmesen!" - javasolta egyik diák a társainak a Parlament Gobelin nevű termében hétfőn délelőtt fél 11 körül. Arra vártak, hogy megérkezzen Kövér László házelnök és Gulyás Gergely fideszes képviselő, és megtartsák előadásukat az Országgyűlés működéséről. Ez része volt a parlamenti különórának nevezett programnak, amelyre egy fővárosi és egy mezőberényi középiskolából érkezett egy-egy érettségi előtt álló osztály. Hasonló rendezvényeket már korábban is szervezett az Országgyűlés, de ez volt az első, amelyre a sajtót is beengedték.

A politikusok negyedórás késéssel érkeztek meg, és elsőként Kövér László szólt a diákokhoz, akiket "fiatal honfitársaimnak" nevezett. A hivatalos hangnemhez a továbbiakban is tartotta magát, úgy fogalmazott például, hogy megnyitja a "különóra tavaszi ülésszakát". Kövér az előadás elején felvetette azt a kérdést, hogy "biztos felmerült önökben, hogy egy ekkora országnak miért van szüksége ekkora országgyűlésre", és ugyan a diákok arcáról nem lehetett leolvasni, hogy valóban felötlött-e bennük ez a probléma, a házelnök egyből le is csapta a saját maga által feldobott labdát azzal, hogy közölte, 2014-től már csak feleannyi képviselő fog ülni a parlamentben, mint most.

A legjobbak és a leggonoszabbak uralma

Maradt ennél a gondolatmenetnél, és feltette azt a kérdést is, hogy vajon nem lesz-e túl nagy és drága a parlament még ezzel a karcsúsítással is. Ezt úgy válaszolta meg, hogy az igazság az, nincs olyan rendszer, amelyben biztosítani lehetne a "legjobbak uralmát". Hozzátette, hogy sajnos néha épp a leggonoszabbak uralmát hozza el a demokrácia, és itt utalt arra, hogy a német nácik hatalomra kerülésének is egy demokratikus rendszerben voltak a gyökerei. Mindezek fényében szerinte a demokrácia legfőbb értéke a visszahívhatóság, a hibák kijavításának lehetősége, vagyis az, hogy le lehet váltani a kormányon lévőket.

A diákok többsége ugyan itt még feszülten figyelt a házelnök előadására, többeknek láthatóan elkalandoztak a gondolatai. A széksorok szélén ülő diákok például az őket kattintgató fotósokat nézegették. Különösen nagy érdeklődést váltott ki az a fotóriporter, aki egy fehér lapot fényképezgetett, így próbálva beállítani a fotózáshoz szükséges úgynevezett fehéregyensúlyt.

Voltak tehát jelei annak, hogy a hallgatóság egy része csak mérsékelten érdeklődik a Kövér által emlegetett közügyek iránt, pedig az előadásának ebben a szakaszában ő épp ennek fontosságára akarta felhívni a diákok figyelmét. "Kedves fiatal barátaim!" - szólította meg a teremben ülőket a házelnök, majd eléjük tárta azt a problémát, amelytől a leginkább félti a demokratikus berendezkedésű országokat. Szerinte egyetlen tényező gyengítheti ezt a rendszert, méghozzá az apátia. Hozzátette, úgy érzi, a saját generációja csak "korlátozottan tud fellépni" ezzel a "szellemi rabsággal" szemben, ezért a küzdelemben számít a diákokra is. "Ez önökön múlik. Jöjjenek, kérdezzenek, és rázzák fel apátiába süllyedt társaikat!" - szólította cselekvésre a fiatalokat Kövér.

Miért rándult meg Kövér szemöldöke?

A házelnök már-már szenvedélyes hangon próbálta a közügyekkel való foglalkozásra bírni a diákokat, a következő előadó azonban szembesítette őket ennek a prózai oldalával is. A Fidesz egyik új arcának számító, de az alaptörvény megalkotásában játszott szerepe miatt gyorsan ismertté vált Gulyás Gergely ugyanis egy olyan eszmefuttatással indított, hogy a politika lényege a társadalomban meglévő konfliktusok kezelése, lehetőleg olyan emberek által, akik bírják a többség bizalmát. A diákok ezt rezzenéstelen arccal hallgatták, ahogy azt a Gulyás szerint szellemes mondást is, amelynek lényege az volt, hogy a törvényhozás a jövőről szól. Komoly arcokat lehetett látni akkor is, amikor a képviselő Charles de Gaulle-tól idézett egy mondást, néhányan azonban már elkezdték ráncolni a szemöldöküket, amikor szóba kerültek a törvényhozás "szakmai funkciói".

Ennél a résznél mintha Kövér László gondolatai is elkalandoztak volna, ugyanis csak ült, és nézett maga elé mereven, miközben az ujjait dörzsölgette egymáshoz. Egyszer megrándult a bal szemöldöke, de nem volt egyértelmű, hogy ez az elhangzottakra adott reakció volt-e. Gulyás Gergely ugyanis ekkor a parlament ellenőrző funkcióinál tartott, és ez volt az a pont, amikor az előadás előtt a társait értelmes nézésre biztató fiú elbóbiskolt. Feje egyre lejjebb dőlt, de végül a diák a székről nem fordult le. Talán az ébresztette fel, hogy Gulyás a parlamenti működés helyett ekkor már arról beszélt, hogy Steindl Imre egy sokkal nagyobb országnak tervezte a Parlamentet, és így az épületet látva mindig eszünkbe juthat, hogy Magyarország nem volt ilyen kicsi.

Miért vonulnak ki a pártok?

A beszédeket követően a diákok kérdéseket tehettek fel. Elsőként Gulyás Gergely kapott egy kérdést arról, hogy milyen nehézségei voltak az új alaptörvény megalkotásának, mire a képviselő először közölte, nagyon büszke arra, hogy részt vehetett a munkában, majd kijelentette, hogy csillapodni fognak az alkotmány körüli viták. "Egyértelmű lesz, hogy jó kereteket biztosít az állam működéséhez" - jósolta Gulyás, aki szerint az alaptörvényt sokan támadták megalapozatlanul.

Kövér László válaszolt arra a kérdésre, miért természetes, hogy egyes pártok kivonulnak a parlamentből. A házelnök szerint ez mindig valami rendkívüli izgalmi állapotot jelez, de "amikor rosszabb a helyzet", akkor állandó gyakorlattá válik. Ezzel arra utalt, hogy az előző ciklusban a saját pártja rendszeresen kivonult a parlamentből, amikor Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök felszólalt. Kövér szerint a 2006-os kampányban "elkövetett hazugságok", valamint a 2006. őszi utcai események indokolták, hogy Gyurcsányt "nem létezőnek" tekintették. Ennél a mondatnál megállt, és elnézést kért a diákoktól, amiért ezt "ennél finomabban nem tudom megfogalmazni".

Kövér válaszolt arra a kérdésre is, hogy vajon "miért kap olyan sok negatív kritikát Magyarország az EU-tól". A házelnök szerint ennek részben az az oka, hogy az európai politika is tagolt, és a baloldaliak a jobboldalnál egységesebben lépnek fel, másrészt pedig a bírálatok visszavezethetők azokra a kormány által hozott döntésekre, amelyek hátrányosan érintettek külföldi cégeket. "A pénz beszél, a kutya ugat" - mondta Kövér, bár aztán egyből hozzátette, tudja, hogy átköltötte a mondást, mert az valójában egy karavánról szól. ("A kutya ugat, a karaván halad.")

Az elmaradt kérdések

Bár a szűk egyórás előadás és beszélgetés alatt a diákok csak vonakodva tettek fel kérdéseket, a program után többen is arra panaszkodtak az [origo] munkatársának, hogy szerintük nem volt elég idő kérdezni. A mezőberényi Petőfi Sándor Gimnázium egyik diákja például azt mondta, azt szerette volna megkérdezni a két jogász végzettségű politikustól, hogy vajon ők is itt ülnének-e, ha az ő idejükben is olyan keretszámok lettek volna, mint amilyeneket most vezet be a kormány. "Én jogász leszek" - mondta a lány, de hozzátette, hogy a "szüleimnek hála". Egy másik diák azt mondta, arról akart volna kérdést feltenni, hogy vajon Kövér és Gulyás szerint is meg lehet-e élni 47 ezer forintból, ahogy azt egy kormánypárti képviselő nyilatkozta.

"Eddig függetlenek voltunk" - mondta két lány, megjegyezve, hogy ez az állapot csak addig tartott, amíg a kormánypártok nem hoztak az ő életüket meghatározó döntéseket. A két érettségi előtt álló diák egyaránt a keretszámokról szóló kormányzati döntést bírálta, ami után szerintük nem is az a kérdés, hogy melyik pártot fogják támogatni, hanem az, hogy "érdemes-e egyáltalán Magyarországon maradni".