Krugman: A magyar gazdasági helyzet a tágan vett európai válság része

A magyar gazdasági helyzet a leginkább a portugálra hasonlít, mert a magángazdaság nincs annyira rossz állapotban, viszont a közszféra el van adósodva - mondta Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász egy amerikai egyetemen tartott keddi vitán, amelyen Kim Lane Scheppele amerikai jogászprofesszor kritizálta az új alkotmányt. 

Az elmúlt húsz hónapban elfogadott jogszabályokban foglalt radikális változások közül több is veszélyezteti az Európai Unión belül Magyarországnak az alkotmányos demokratikus államoknak kijáró státuszát - jelentette ki a magyar alkotmányos rendszert másfél évtizede kutató Kim Lane Scheppele, az amerikai professzor egy, az amerikai Princeton Egyetemen Magyarország alkotmányos forradalma címmel kedden megrendezett panelvitán.

Scheppele, aki a mintegy 120 fős hallgatóság előtt megtartott fórum házigazdája és moderátora volt, kijelentette, hogy a Magyarországon elfogadott törvények nagy részének az a célja, hogy több cikluson át biztosítsa a jelenlegi kormány hatalmon maradását. A professzornő szerint a 2011-es alaptörvény jobban hasonlít az 1949-es, mint az 1989-es alkotmányra - egyfelől a parlament abszolút fölénybe helyezése, másfelől az ideológiával átszőtt preambuluma miatt.

A portugálra hasonlít a magyar helyzet

Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász, aki felvázolta a magyar politikai-jogszabályi változások gazdasági hátterét, azt mondta, a Magyarországon kialakult gazdasági helyzet a tágan értett európai válság része. Szerinte a magyar állapotok a leginkább a portugálra hasonlítanak, ahol a magángazdaság nincs annyira rossz állapotban, viszont a felelőtlen pénzügypolitika a közszféra eladósodásához vezetett. Krugman elmondta, Magyarország nem tagja az euróövezetnek, és így a forint leértékelésével ellensúlyozni tudta volna a válság egyes hatásait, de ebben akadályozza, hogy a magánszektor külföldi valutában vett fel kölcsönt és hogy a lakáshitelek nagy része is svájci frankban van. Krugman úgy vélte, a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság azzal, hogy feltételekhez köti a Magyarországnak nyújtandó hitelkeret megadását, csak az európai értékeket védelmezi.

Haraszti Miklós, az EBESZ volt sajtószabadság-képviselője elképzelhetőnek nevezte, hogy konszolidálódjon az új rendszer Magyarországon, mert a kormány a politikája miatti nemzetközi tiltakozást az ország egésze elleni támadásnak állítja be. Hozzátette, a Fidesz a következő ciklusban már a szavazatok 33 százalékának megszerzésével is blokkolhatja a törvényi változások visszafordítását, és ha nem kapna ennyi voksot, akkor számíthatna a Jobbik támogatására. Halmai Gábor alkotmányjogász azokat az eszközöket ismertette, amelyeket az EU és az Európa Tanács alkalmazhat, hogy kikényszerítse az egyes államoknak az európai jogrenddel való kompatibilitását.

A panelvita kérdés-felelet szakaszában a vitán megjelent amerikai magyarok - akiknek a jelenléte érdekében a Hungarian Lobby/Magyar Érdekszövetség is mozgósította a követőit - tiltakoztak, amikor Scheppele arról beszélt, hogy a 400 ezres békemenet részvevőit önkormányzati buszokkal szállították Budapestre. A tiltakozók azt mondták, senki sem kapott pénzt a tüntetésért. Az amerikai magyarok akkor is nemtetszésüknek adtak hangot, amikor Scheppele arról beszélt, hogy Magyarországon sokan a külföldi bankok célpontjainak érzik magukat, és hogy a szélsőjobb azért sürgeti a Magyar Nemzeti Bank reformálását, mert meg akar szabadulni "a zsidó bankároktól".

Scheppele már decemberben aggódott

Paul Krugman tavaly decemberben a New York Times amerikai napilapban azt írta, hogy Magyarországon a tekintélyelvű hatalom intézményesítése történik a "demokrácia papírvékony leple" alatt. A véleménycikkben Krugman ezt az 1930-as évekkel állítja párhuzamba, amikor a nagy gazdasági válság idején a világ több pontján is diktatórikus rendszerek alakultak ki. "Magyarországon jelenleg is zajlik a demokratikus intézmények gyengítése", írta Krugman, és az ezt alátámasztó példák egy részénél forrásként Scheppele professzort említi meg, akit úgy jellemez, hogy "közelről követi a magyar helyzetet". A Krugmant barátjának tekintő Scheppele december közepén az [origo]-nak azt mondta, aggódik az alkotmányos reform miatt. "Komolyan azt hiszem, hogy kiszakítják Magyarországot abból a zónából, ahol létezik egy európai megegyezés arról, milyennek kell lenniük az alkotmányoknak" - tette hozzá akkor Scheppele.