Legfeljebb orvosi egyetemre érdemes Bécsbe menni

Orvosi és művészeti képzésekben érdemes lehet Ausztriában próbálkozni az állami finanszírozásból kimaradó, de egyetemre vágyó magyar diákoknak. Nem sokkal lesz olcsóbb az egyetemi élet így sem, de a sok százezres, esetleg milliós magyar tandíjat megspórolhatják. Igaz, megélhetési költségeik jóval magasabbak lesznek, mint itthon, viszont jó nevű egyetemeken tanulhatnak, ráadásul németül. Felvételizni az osztrák egyetemekre is kell, és csak nagyon biztos német nyelvtudással érdemes nekivágni ennek.

Több népszerű tudományterületen jelentősen csökken az államilag finanszírozott hallgatói létszám, egyes szakokon pedig félévente több százezres tandíjat kell fizetni a kimaradóknak, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár mégsem aggódik. Szerinte a magas külföldi megélhetési költségek miatt nem kell attól tartani, hogy szeptembertől az eddigieknél több magyar diák hagyja el az országot és megy külföldi egyetemekre tanulni.

A kormány a múlt pénteken hozta nyilvánosságra az egyetemek keretszámait az ösztöndíjas, részösztöndíjas és költségtérítéses egyetemi és főiskolai képzésekre. Az egyik legnagyobb vesztes épp az eddig legnépszerűbb gazdasági képzés, amelyben a tavalyi 4900 helyett összesen csak 250 diák tanulhat majd ingyenesen alapszakokon. Aki nem kap ösztöndíjat, félévente 150-350 ezer forintos költségtérítés ellenében tanulhat. Az új rendszerben a kevesebb ingyenes hely miatt többen is felvetették, hogy a diákoknak külföldön akár jobban megérné egyetemre járni, mint itthon.

A németül beszélő diákoknak például a Bécsi Egyetem négyféle gazdasági alapszakot kínál: vállalatgazdaság, nemzetközi vállalatgazdaság, statisztika és közgazdaságtan. Az oktatás Ausztriában ingyenes, csak a diákszövetségi tagdíjat, szemeszterenként 17 eurót (5200 forintot) kell kifizetni. Tandíjat - félévente 363 eurót (111 ezer forintot) - csak attól kérnek, aki kicsúszott a tanulmányi időből.

Nincs felvételi, de drága az élet

A Bécsi Egyetem vonzerejét növelheti, hogy a hagyományos tudományegyetemi szakokon néhány kivétellel - ilyen például a pszichológia, illetve az újságírás és médiatudomány - egyáltalán nincs felvételi. Az osztrák rendszerben a hallgatóknak a legtöbb szakon az első félév végén kell egy több részből álló, úgynevezett STEOP-vizsgát tenni, és ennek sikerétől függ, folytathatják-e tanulmányaikat.

Bár az osztrák fővárosban tandíjat nem kell fizetni, a megélhetés jóval drágább, mint Magyarországon. A legolcsóbb kollégium Bécsben 205 euró, vagyis valamivel több mint 61 ezer forint, egy öt hónapos szemeszterben tehát csak a lakhatási költség meghaladja a 305 ezer forintot. Budapesten ezzel szemben már havi kilencezer forintért van diákszállás, a bécsi kollégium áráért pedig teljes lakást is lehet bérelni.

A tömegközlekedési bérlet Bécsben diákoknak havonta 46 euró (14 ezer forint), egy félévben ez összesen 69 ezer forintos költséget jelent. Budapesten ugyanez 3850 forint egy hónapra, vagyis a teljes félévben alig drágább, mint az osztrák fővárosban egy hónapra (19 250 forint). Vidéken ennél is olcsóbb a kombinált diákbérlet, Debrecenben 3500, Szegeden 3025, Pécsen 3300 forintba kerül. Csak Miskolcon drágább, mint a fővárosban, ott 3900 forintot kell fizetni a havi tanulóbérletért.

A legolcsóbb vonatjegy Bécsből Budapestre 23 euró (hétezer forint), havonta egy oda-vissza utazással számolva, öt hónap alatt így csak a magyar és az orsztrák főváros közötti utazással újabb 69 ezer forintot költhet egy diák, és ebben nincs benne a Budapestről továbbutazás a vidéki lakóhelyre. Persze a vonatjegyen ritkább hazajárással sokat lehet spórolni. Egy egyetemi félév tehát Bécsben, az étkezés és szórakozás költségeit nem számolva minimum 448 ezer forintba kerül.

A nagyobb befektetés viszont értékesebb diplomát is jelent: a Bécsi Egyetem a Times című brit lap és a Reuters hírügynökség által készített egyetemi rangsorban világviszonylatban a 139., Európában pedig az 54. helyen szerepel. Magyar egyetem egyáltalán nincs a világ legnevesebb 400 intézményét felsoroló listán, vagyis a bécsi tanulmányokkal mindenképpen értékesebb diplomát lehet szerezni, mint itthon.

Az orvosi lehet, hogy megéri

A bécsi megélhetési költségeknél jóval többe, félévente körülbelül egymillió forintba kerül majd Magyarországon állami ösztöndíj nélkül az orvosképzés. Plusz a megélhetési költségek. Ausztriában az orvosi szak is ingyenes, viszont a főleg Németországból érkező, nagyszámú jelentkező miatt a Bécsi Orvosi Egyetem alaposan megválogatja, kit vesz fel a 660 helyre. A jelentkezőknek először alkalmassági tesztet kell kitölteni, ezzel egyben német nyelvtudásukat is felmérik. Csak ezután jöhet a felvételi biológiából, a felvett hallgatóknak pedig a második félév végéig latin nyelvből is vizsgát kell tenniük.

A magyar orvosi egyetemeken emelkedik az ingyenesen felvehető létszám: tavaly 1511 embert vettek fel a három szakra (orvos, fogorvos, gyógyszerész), idén 1800 ösztöndíjas hely lesz. Az orvosképzés iránt viszonylag nagy az érdeklődés, tavaly 2782-an jelentkeztek államilag finanszírozott általános orvosi szakra, közülük 988-at vettek fel, vagyis a túljelentkezés több mint két és félszeres. Költségtérítéses orvosképzésre csak 78 magyar diák ment.

A magyar orvosképzés népszerű a külföldiek körében is. A budapesti Semmelweis Egyetemen például majdnem háromezer külföldi hallgató tanul angol vagy német nyelven, közülük 2103-an általános orvosnak készülnek. Az egyetem honlapján közzétett adatok szerint a legtöbben Németországból, Norvégiából, Iránból és Izraelből érkeznek. A külföldi hallgatók a magyaroknál magasabb tandíjat, félévente 8500 dollárt vagy 6500 eurót (1,95 millió forintot) fizetnek.

Inkább csábítanák a művészeket

Itthon a drága szakok közé tartoznak a művészeti (zene-, tánc-, képző- és színművészeti) képzések is, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen például klasszikus hangszeres zenei alapszakokon ösztöndíj nélkül 800 ezer forintba kerül szeptembertől egy félév. A Bécsi Zenei és Képzőművészeti Egyetem viszont ingyenes, csak a képzési időn több mint két félévvel túlcsúszó hallgatóknak kell fizetni, a már említett 363 eurót (111 ezer forintot). Bécsben a magyar gyakorlattal szemben nem bontják alap- és mesterképzésre a zenei szakokat, hanem egységes, 12 féléves mesterképzést kínálnak. Itt is van viszont felvételi, és követelmény a német nyelvtudás igazolása is.

A művészeti képzések nem tartoznak a magyarországi reform vesztesei közé, jövőre összesen 740 ösztöndíjas hallgatót vehetnek fel az intézmények, míg tavaly az államilag finanszírozott és a költségtérítéses létszám volt összesen 904 fő (arról nincs pontos statisztika, hogy ebből mennyi volt ingyenes képzés). A legmagasabb, 155 fős keretszámot a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre alapszakjai kapták, ide 2011-ben összesen 116 diákot vettek fel. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemre 133 ingyen tanuló hallgatót vettek fel az előző évben, az idei keretszám 140. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen viszont 11, a Magyar Táncművészeti Egyetemen pedig 17 fővel csökken az államilag finanszírozott létszám.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem igyekszik is kihasználni a lehetőséget: angol nyelvű honlapján kifejezetten felhívják az érdeklődők figyelmét, hogy az EU-tagországok polgárainak is lehetőségük van bekerülni ingyenes képzésre, és a megemelt keretszámra hivatkozva bátorítják is őket a jelentkezésre. Annak azonban, aki angol nyelven akar tanulni, évente 600 euró (180 ezer forint) kiegészítő díjat kell fizetnie. Az EU-n kívülről érkező hallgatóktól havonta 20, vagyis tanévente további 190 ezer forint tandíjat kérnek.