Régi programja kísérti a Jobbik uniós szabadságharcát

A 2009-es európai parlamenti választások - és az előző kormány - idején még az EU kemény fellépését hiányolta, most viszont a magyar szuverenitás elleni támadásnak tekinti az uniós kritikákat a Jobbik. A párt EP-képviselői közben az unió haláláról beszélnek, és azt mondják, a külföldi képviselőknek a maguk dolgával kellene törődniük Magyarország vizsgálgatása helyett. Saját munkájukat mégis létfontosságúnak tartják a szerintük összeomlott rendszerben, és inkább vitáznak a mongol demokráciáról, mint a magyarról.

"Nagyon érdekes és nagyon bizarr, hogy maguk akarják nekünk megtanítani a demokráciát!" - fakadt ki az Európai Parlament (EP) Magyarországért aggódó képviselői ellen Orbán Viktor szerdai meghallgatásán Morvai Krisztina. A Jobbik EP-képviselője a Magyarországról szóló strasbourgi vitában keményen kiosztotta a magyar ügyek iránt érdeklődő európai kollégákat: "Ahelyett, hogy a Magyarország szuverenitását és önrendelkezését érintő ügyeket vizsgálgatnák, inkább vallják meg a saját bűneiket! Mért nem vizsgálják saját magukat?" - kérdezte. Morvai azt vette rossz néven, hogy az Európai Parlament a magyar demokrácia helyzetének megvitatásával foglalkozik "a tömeges európai munkanélküliség, tömeges szegénység, tömeges szenvedés" helyett.

A Jobbik külpolitikájában az elmúlt hetekben egyre hangosabbá vált az unió bírálatainak dacos visszautasítása: a párt több képviselője is az ország szuverenitása elleni támadásként értelmezte az EU kritikáját és vizsgálatait. Az euroszkeptikus, EU-ellenes szólamait ismételgető Jobbik a múlt héten uniós zászlóégetéssel is egyértelművé tette a pozícióját: a párt budapesti tüntetésén Szegedi Csanád jobbikos EP-képviselő arról beszélt, hogy "hadüzenetet kaptunk az EU-tól", Vona Gábor pártelnök pedig közölte, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke "fejbe rúgta Magyarországot" az aggályosnak tartott törvények visszavonását kérő levelével.

Morvai Krisztina szerdán ennél is tovább ment, amikor a többi EP-képviselőt ostorozva közölte: az Európai Unió "teljesen csődöt mondott", a rendszer "összeomlott". Miközben EP-képviselőként ő is ennek a szerinte összeomlott rendszernek a része, az EU problémáiért a többi képviselőt tette felelőssé: "Ennek az összeomlásnak nem Magyarország az oka, hanem önök, kedves hölgyeim és uraim, és maga az Európai Unió".

Régen még elvárták a beavatkozást

Bár felszólalásában Morvai kategorikusan elutasította az EU Magyarországra irányuló vizsgálatait, a Jobbik 2009-es európai parlamenti választási programja még kifejezetten bátorította volna az ilyen uniós nyomásgyakorlást. A "Magyarország a magyaroké" című program, amellyel Morvai és két képviselőtársa mandátumot szerzett, a 2006-os rendőrségi túlkapásokról szólva ezt írja: "A brüsszeli központi hatalom alkalmanként rendkívül kényes az emberi jogok és az ún. "európai értékek" tiszteletben tartására. Az olykor vehemensen fellépő Unió [azonban] semmilyen uniós jogkövetkezményt nem alkalmazott a magyar kormánnyal szemben (...) a 2006-os magyarországi eseményeknél, az indokolt, határozott lépés elmaradt. A Jobbik az Európai Parlamentben azért fog küzdeni, hogy ilyen többé ne fordulhasson elő."

A program kifejezetten pártolja, hogy az EU bizonyos aggályok esetén közbelépjen, sőt azt ígéri, hogy ezt a Jobbik tevékenyen kezdeményezni fogja. "A Jobbik az Európai Parlamentben a gyülekezési, a szólás- és a sajtószabadság, és általában a politikai szabadságjogok (...) biztosítását nem tekinti egy ország belügyének, hanem valóban közös, európai értéknek" - írják. "[A Jobbik] szorgalmazni fogja az emberi méltóság védelmét, valamint az egyéni és közösségi jogok erőteljesebb érvényesítését az Unió területén, de különösen Magyarországon" - áll a programban.

A Jobbik szerint ez más helyzet

"Én a kettős mérce ellen szólaltam föl" - magyarázta az [origo]-nak a 2009-es program és most szerdai beszéde viszonyát Morvai Krisztina. A politikus azt mondta, nincs ellentmondás a kettő között, szerinte ugyanis az EP most nem a politikai szabadságjogok miatt aggódik. "Hol vannak most a kirívó jogsértések? A bírók nyugdíjazása vagy az ombudsman jogosítványai - ezek egyáltalán nem érintik például a gyülekezési jogot" - mondta. Morvai szerint az a baj, hogy a 2006-os atrocitások idején nem lépett föl az EU, most pedig - véli a képviselő - feleslegesen keménykedik.

"Amikor a programot 2009-ben megírtuk, nem a jogi és igazságszolgáltatással kapcsolatos kérdések részleteinek vizsgálatát kértük az EU-ról, hanem az általános szabadságjogok védelmét" - mondta Gyöngyösi Márton, az Országgyűlés külügyi bizottságának jobbikos alelnöke az [origo]-nak. Szerinte 2006 őszén komoly jogsértések történtek, az ilyenek ellen most is fel kellene lépni uniós szinten, de az EU most csak "piszlicsáré törvényekbe köt bele", ezzel pedig a Jobbik nem ért egyet. "Ez most teljesen más helyzet" - mondta.

Morvai és Szegedi Csanád az EP-ben

Az Európai Bizottság a héten a magyar bírók nyugdíjkorhatárának leszállítása, az adatvédelmi ombudsman intézményének átalakítása, valamint a jegybanktörvény módosítása miatt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Az EP-ben a Magyarországot kritizáló képviselők ennél sokkal szélesebb körben fogalmaztak meg aggályokat: a külföldi bírálók a magyar sajtószabadságot, vallásszabadságot és a politikai szabadságjogokat is féltették, és az EP-vitában is az unió alapértékeinek védelmét hangoztatták, amikor Morvai rájuk ripakodott. José Manuel Barroso bizottsági elnök azt mondta, hogy "a magyar demokráciát kell konszolidálni", a liberális Guy Verhofstadt volt belga kormányfő szerint pedig "az EU alapértékeiről szólt" a Magyarország körül kibontakozott vita.

"A magyar ügy közbeszédbe emelése"

Morvai szerdai felszólalása új megvilágításba helyez egy másik 2009-es jobbikos ígéretet is. A párt három éve még egyik fontos céljának nevezte "a magyar ügy európai közbeszédbe terelését": azt akarta elérni, hogy a határon túli magyarok autonómiatörekvését tudatosítsák az európai közvéleményben, és bevonják az európai közélet megoldandó kérdései közé. A párt képviselői most viszont azt kommunikálják, hogy az egyes nemzetek EP-képviselőinek elsődlegesen saját nemzeti ügyeikkel kellene foglalkozniuk, és nem a magyarokéival.

Morvai az [origo] kérdésére azt mondta, nem hiszi, hogy felszólalása után kevesebb figyelmet kapnának a határon túli magyarok, és Gyöngyösi Márton is arról beszélt, hogy Morvai üzenete a magyar kormány elleni mostani össztűzre vonatkozott, ezért nem fog kihatni az autonómia ügyére. A szintén jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla azonban az [origo]-nak elismerte, hogy az ilyen nyilatkozatokkal "a Jobbik kivívhat ellenszenvet más országok képviselőiből". "Ilyen ütközések vannak, de a politikai párbeszédben, a politikai harc során nem lehet őket elkerülni" - mondta.

Erőforrások elfecsérlése?
Morvai Krisztina szerdai felszólalásában arra is utalt, hogy szerinte az EU erőforrásait fecsérlik azok a képviselők, akik hosszú órákat áldoznak a magyar igazságszolgáltatás és adatvédelem miatti aggályokra. Morvai szerint az ilyen képviselőknek inkább a szegénységgel és a munkanélküliséggel kellene foglalkozniuk a saját országukban. Ugyanakkor jobbikos EP-képviselők sem csak a magyar szegényekkel foglalkoznak Brüsszelben és Strasbourgban, Kovács Béla például tavaly Mongóliába is elutazott egy uniós bizottsággal, hogy a mongol demokratikus változásokat értékelje. Kovács az [origo]-nak azt mondta, kötelessége volt részt venni az úton, amely nem összehasonlítható a magyar kritikákkal, mert Mongólia maga kérte az EU tanácsait, és nem az EU egyoldalú, támadó kritikájáról volt szó.

Asztalra akartak csapni

A Jobbik mindig is kritikus hangot ütött meg az EU-val szemben. 2004-ben listát sem állított az európai parlamenti választásokon, így tiltakozott Magyarország uniós tagsága ellen, 2009-ben pedig csak azért indult, hogy belülről lehessen a rendszer kritikusa. A kampány során ugyanakkor azzal érvelt, hogy az EP-be jutva "alakítójává akar válni Magyarország sorsának", és az "asztalra fog csapni Brüsszelben". Az ígéretek között szerepelt, hogy megvédi a magyar termőföldet, egyenlő támogatást harcol ki a magyar gazdáknak, megszünteti a multik előnyös helyzetét, és megvédi a magyar munkavállalók jogait. "Együtt valósítsuk meg a nemzet közös céljait az Európai Unióban és itthon is!" - kérte a többi párttól a választás éjszakáján Morvai Krisztina.

A Jobbiknak három képviselője került be az Európai Parlamentbe, ők főleg a többi ország euroszkeptikus képviselőivel keresik a kapcsolatot. A pártcsaládokhoz nem kötődő, független képviselők gyökeresen másfajta EU-t, erős központosítás helyett "nemzetek Európáját" követelnek, ahol az egyes országoknak nagyobb mozgástere, Brüsszelnek kisebb hatalma van. A rendszer folyamatos ostorozása ellenére azonban mindhárman részt vesznek a parlament munkájában, Morvai mezőgazdasági ügyekben, Kovács Béla pedig energetikai kérdésekben hallatja leginkább a hangját.

A Jobbik zászlót is égetett

Az EP-mandátumukért járó juttatásaikat, többek között közel 8000 eurós (2,4 millió forint) bruttó havi fizetést, havi 4299 eurós általános és 4243 eurós utazási költségtérítésüket (összesen kb 2,6 millió forint) szintén felveszik képviselői munkájukért. Morvai Krisztina az [origo]-nak ezt azzal magyarázta, hogy több mint 500 ezer ember szavazata juttatta őt mandátumhoz, akik támogatták a programját, hogy "a szétrohadt EU-val szembeni kritikát fogalmazzon meg" az intézményen belülről.

"Ebben a formában nem látjuk nagy jövőjét az EU-nak, strukturális átalakulás nélkül összeomlik a rendszer" - erősítette meg az [origo]-nak Morvai véleményét Kovács Béla. A jobbikos képviselő szerint azonban egyelőre kénytelenek tovább dolgozni ebben a rendszerben, mert ha nem tennék, leállna az EU, és az is katasztrófához vezetne. "Ki kell javítani, át kell alakítani, vagy pedig népszavazáson kell dönteni arról, hogy kilépünk belőle" - mondta Kovács, hozzátéve: ha a magyar szavazók a kilépés mellett döntenek, természetesen azonnal visszaadják a mandátumukat. A népszavazásról legutóbb Szegedi Csanád beszélt a budapesti európai bizottsági képviselet előtti tüntetésen, mielőtt Novák Előd és Murányi Levente Jobbik-alelnökök elégettek volna egy uniós zászlót.