Orbán magához vonta a nagy egyetemi megszorítást

Egyetemi férőhelyek, csökkenő keretszám, egyetemi vizsga, felsőoktatás
Vágólapra másolva!
Jóval kevesebb diák felsőoktatási tanulmányait fogja teljes egészében kifizetni az állam, mint idén, bár bevezetik az 50 százalékos úgynevezett részösztöndíjat is. Az [origo] birtokába került tervezet szerint drasztikusan visszavágnák többek között az államilag támogatott gazdasági képzési helyeket, de megnövelnék például az informatikai keretszámot. Az arányok azonban még változhatnak, mert információink szerint a kormányfő magához vonta a számokról szóló döntést.
Vágólapra másolva!

Nemzetstratégiai kérdésnek tekinti, ezért az [origo] információ szerint magához vonta a 2012-es felsőoktatási keretszámok véglegesítésének jogát Orbán Viktor miniszterelnök. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) oktatási államtitkárságának december elejére összeállított keretszám-tervezetét eredetileg a szerdai kormányülésen kellett volna elfogadni, a kormányfő azonban információink szerint péntek délután még egy szűk körű egyeztetésen akar finomítani az elképzelésen.

Az államtitkárság [origo] birtokába került, véglegesítésre váró javaslata a 2011-es 53500-al szemben 2012-re 45 ezer főben határozza meg az államilag támogatott képzésekre felvehető hallgatók számát. Ez 5000 férőhellyel több annál, mint amennyit a Nefmi szeptemberi javaslata meghatározott. A 45 ezerből a mostani tervek szerint viszont csupán 30 ezer tanuló képzését finanszírozná teljes egészében az állam, 15 ezerét csak 50 százalékban támogatná. Ebbe az utóbbi, részösztöndíjasnak nevezett körbe a tervezet szerint egyes műszaki, informatikai és természettudományos képzések tartoznak.

Kevesebb bölcsész, több informatikus

Bár a keretszám-kalkulációk már említett szeptemberi verziójában az államtitkárság olyan forgatókönyvekkel is számolt, amelyekben a jelentkezési népszerűségi listákat évek óta vezető közgazdász, turizmus-vendéglátás, jogász illetve bölcsészképzéseket állami támogatás nélkül, kizárólag önköltséges formában indíthatták volna el az egyetemek, a mostani változat már nem ilyen drasztikus változtatásokat tartalmaz.

A friss tervezet valamennyi képzési területen hagy államilag támogatott férőhelyeket, igaz, egyesekét így is jelentősen visszanyeste. A különböző gazdasági képzésekre 2011-ben például még összesen 4900 hallgatót vehettek fel államilag támogatott helyekre az egyetemek és főiskolák, jövőre viszont ennek kevesebb mint felét, országosan csupán 2000-et. Annak ellenére hajtják végre ezt, hogy tervezet szöveges indoklásában szerepel, "a felsőoktatási intézmények és a felhasználó oldal (vagyis a munkáltatók) értékelése szerint is az ebbe a típusba tartozó képzések garantálják leginkább a végzés utáni elhelyezkedés lehetőségét."

Ugyancsak nagy arányban, az idei 4200-ról 2700-ra csökkenti a koncepció a bölcsészettudományi képzések támogatott keretszámát is. Az ez évi 2100-ról emellett kevesebb mint felére, 1000 főre apad a társadalomtudományi képzésekre felvehetők létszáma, 800 helyett pedig mindössze 450 jogász tanulhat állami finanszírozással. Utóbbi a tervezet szöveges indoklása szerint azt jelenti például, hogy az ELTE-n és Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kívül az összes többi intézmény, köztük például a pécsi, szegedi illetve debreceni tudományegyetem összesen 100 támogatott férőhelyen osztozhat.

Az egészségügyi, a pedagógus, illetve a művészeti képzésben nagyjából szinten tartja, a műszaki, informatikai és természettudományi képzésekben ugyanakkor a korábbi terveknél is jobban megemeli az államilag támogatott helyek arányát az előterjesztés: az informatika területén például a tavalyi 5500-ról 7000-re.

Kérdés, mennyit kell majd fizetni

Bár a konkrét, intézményenként karokra és szakokra lebontott keretszámokat a tervezet szerint a nemzeti erőforrás miniszter később határozza meg, egyfajta útmutatót már most is ad a javaslat a helyek elosztáshoz. A társadalomtudományok területéről például azt írja, hogy "a megmaradt támogatott beiskolázási létszámot a szociális szakokra, illetve informatikus-könyvtáros képzésekre kell koncentrálni", miközben "radikálisan csökkenteni kell a politikatudomány, illetve a társadalomismeret ágába tartozó szakok irányszámát", a jogászképzés támogatott helyeinek megfelezéséhez pedig annyit fűz megjegyzésként, hogy "a népszerű képzés keretszámának csökkenését részben kompenzálják a Nemzeti Közszolgálati Egyetem részére megállapított keretszámok." (A 2012-ben induló intézményben közigazgatási, rendészeti és katonai képzés folyik majd, összesen 1017 államilag támogatott és 1115 költségtérítéses hellyel.)

A költségtérítések mértékéről egyébként egyetlen szót sem ír a tervezet, bár a december közepén megjelent Felsőoktatási Tájékoztatónak a férőhelyek karokra és szakokra bontott létszáma mellett ezt is tartalmaznia kellett volna. A dokumentum a nem támogatott képzéseken tanulók által fizetendő összegről mindössze annyit ír, hogy az a jelenlegi szabályozástól eltérően a költségtérítés minimális összegének meghatározása helyett az adott szak képzési ráfordításai alapján végzett önköltségszámítás alapján kerül meghatározásra. (Az egyetemeknek információink szerint november végéig kellett benyújtaniuk saját kalkulációikat arról, hogy a különböző karokon és szakokon mennyibe kerül nekik egy hallgató képzése.)

A keretszám-meghatározás költségvetési hatásait részletezve az előterjesztés úgy számol, hogy a 2011 januári állapothoz képest 37 milliárd forinttal (18 százalékkal) csökken a felsőoktatás költségvetési támogatása, a lépés társadalmi hatásai között pedig arról ír, hogy az előterjesztés növelni fogja a háztartások pénzügyi terheit, miután az állami ösztöndíjasok létszámának csökkenése miatt "a továbbtanulási szándék egy része egyéni befektetés alapján valósulhat meg".