Az ember, aki faképnél hagyta a magyar kormányt

Az EU egyik legbefolyásosabb vezetője döntött úgy, hogy egy rendkívül kényes gazdasági helyzetben kikosarazzák a magyar kormányt a Nemzetközi Valutaalap és az unió képviselői. Olli Rehn két éve az EU egyik legkeményebb emberének számít, az a feladata, hogy költségvetési fegyelemre kényszerítse az erre nem túl fogékony tagállamokat. Magyarországot dicsérte már jó irányba tett lépéseiért, de arra is figyelmeztette, hogy ez önmagában kevés.

Olli Rehnnek, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős alelnökének személyes döntése volt, hogy megszakadtak a Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), illetve az bizottság közötti előkészítő megbeszélések. Rehn szóvivője, Amadeu Altafaj Tardio pénteken az MTI-nek azt mondta, a tárgyalás megszakítása összefüggésben van a magyar jegybankot érintő törvénymódosítási javaslattal (a részletekről itt olvashat).

A magyar kormány másfél éves merev elzárkózás után november közepén fordult újra az IMF-hez az egyre romló gazdasági helyzet miatt, hogy egy hitelmegállapodással megóvja a magyar államot a finanszírozási problémáktól. Mivel egy ilyen megállapodáshoz az EU is nyújt forrásokat, a tárgyalásokon az IMF képviselői mellett részt vesznek az unió képviselői, és várhatóan ők lesznek a keményebb tárgyalópartnerek.

Szigorú dicséretek

Pénzügyi biztosként már 2009 óta Rehnre hárul az a hálátlan feladat, hogy számon kérje az EU tagállamain a költségvetési szabályok betartását. Magyarország számára ez különösen kellemetlen, hiszen már a 2004-es uniós csatlakozás óta úgynevezett túlzott deficit eljárás alatt áll, mivel soha nem tudta a GDP 3 százaléka alá szorítani a hiányt. Bár a második Orbán-kormány egyes intézkedéseit Rehn üdvözölte, mindig hozzátette, hogy szeretné látni a hosszú távú reformokat is, amelyek tartósan visszaszorítják a hiányt.

"Magyarország visszatért a gazdasági növekedési pályára, és mára az egyik legalacsonyabb a költségvetési hiánya az Európai Unióban. Üdvözlöm a hatóságok elkötelezettségét a 2010-es költségvetési hiánycél mellett" - nyilatkozta például Rehn tavaly nyáron, miután a magyar kormány bejelentette, hogy tartani fogja az elődje által meghatározott hiánycélt. A finn biztos ugyanakkor megjegyezte: a hiány kiigazítása nehéz döntéseket igényel, különösen a kiadások tekintetében.

Tavaly augusztus végén Rehn kifejezetten nyugtatni igyekezett a hangulatot, amikor azt nyilatkozta, hogy a magyarországi helyzet semmi esetre sem hasonlítható az összeomlás felé tartó görögországihoz. A biztos megvédte a Bajnai-kormányt, amikor azt mondta: voltak ugyan bizonyos költségvetési csúszások a korábbi kormány hivatali idejének utolsó heteiben, de azok korlátozottak voltak. Az akkori kormányzati kommunikációnak ellentmondva úgy fogalmazott: nem tud semmiféle "csontvázról a szekrényben".

A nyugdíjvagyont féltette

Rehn már tavaly decemberben - egy kiszivárgott levélben - sürgette az Orbán-kormányt, hogy mielőbb tájékoztassa reformterveiről. A biztos jelezte, hogy az idei hiánycsökkenés kizárólag a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításából származik, aminek csak egyszeri hatása lehet, hosszú távon nem megoldás. "Ha Magyarország nem hajt végre strukturális jellegű reformokat, a következő években ismét jelentős lehet a deficit. 2012-ben az 5 százalékot is elérheti" - magyarázta később Rehn szóvivője.

Rehn a Bruxinfo európai ügyekkel foglalkozó hírügynökség információi szerint már tavaly év végén vitába keveredett Matolcsy György gazdasági miniszterrel a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása miatt. Rehn bírálta, hogy a magyar kormány szerinte folyó kiadásokra fordítja a nyugdíjalapokban felhalmozott vagyont. Matolcsy a nyár folyamán nyílt levelezésbe bonyolódott az Európai Bizottsággal, amely szerinte rosszul értelmezi a magyar kormány céljait.

Jó irányba tett lépéseket is látott

Az idén március 1-jén bejelentett Széll Kálmán-tervet Rehn szóvivője "helyes irányba tett lépésnek" nevezte, mivel annak lényege a kiadások csökkentése, fő célja pedig az államadósság csökkentése, ami "összhangban van a bizottság tanácsával". A biztos szóvivője ugyanakkor azt mondta, további részleteket várnak a magyar programról, illetve a konkrét lépésekről, és alaposan tanulmányozni fogják annak hatását.

Rehn az idén november végén bejelentette, hogy figyelmeztetést küldött öt - a biztos által meg nem nevezett - tagországnak, amelyek jövőre a költségvetési szabályok megsértését kockáztatják. Hírügynökségi források szerint Belgium, Lengyelország, Ciprus és Málta mellett Magyarország is kapott ilyen figyelmeztetést. Rehn ekkor is azt mondta: "megfelelő intézkedéseket" vár az érintett országoktól.

Olli Rehn és az Európai Bizottság egy dologban biztosan egyetért a magyar kormánnyal: ők is negatívan ítélik meg a nemzetközi hitelminősítők szerepét. Portugália júliusi leminősítése után Rehn azt mondta, hogy rosszul időzítették a döntést, ami ráadásul szinte kizárólag hipotéziseken alapul, nem tényeken. A Financial Times Deutschland októberi értesülései szerint a bizottság egy javaslatot is készített arról, hogy az Európai Unió tőkepiaci felügyelete átmenetileg letilthassa az egyes országok fizetőképességével kapcsolatos értékeléseket.

Kicsoda Olli Rehn?

Olli Rehn 1962-ben született a finnországi Mikkeliben. Az Egyesült Államokban tanult közgazdaságtant, nemzetközi kapcsolatokat és újságírást, majd Oxfordban szerzett doktori fokozatot. Politikai karrierje a Finn Közép nevű liberális párt ifjúsági szervezetében indult, amelynek 1987-ben lett az elnöke. Már 1992-től a miniszterelnök különleges tanácsadójaként vezette az Európai Tanáccsal tárgyaló finn delegációt. Finnország 1995-ben csatlakozott az unióhoz, Rehnt pedig európai parlamenti képviselővé választották.

1998-tól közt Erkki Liikanen európai biztos hivatalát vezette, majd 2002-ben visszavonult a politikától, és a Helsinki Egyetemen vezette az európai tanulmányok központját. 2004-ben lett először tagja az akkor még Romano Prodi által vezetett Európai Bizottságnak, amikor Liikanen a Finn Nemzeti Bank élére távozott. Az új elnök, José Manuel Barroso még ebben az évben a bővítési biztosi posztot osztotta rá, 2009 óta, a második Barroso-bizottságban a gazdasági és pénzügyi területért felel.