Átült Orbán a "helyes fiúk" közé - Mit gondol a kormány az EU-ról?

Vágólapra másolva!
Szoros és erős együttműködésre való szándék, amely több ponton megbicsaklott - nagyjából ezt az utat járta be a magyar kormány és az Európai Unió viszonya a választások óta eltelt másfél évben. A kormány pénteken hajnalban nem csatlakozott az uniós költségvetési politikát szorosabban összehangoló egyezséghez, pedig tavaly ősszel még hasonlókat szorgalmazott Orbán Viktor is, aki most a parlament elé vinné a kérdést. Hogyan változott a kormány és Európa viszonya?
Vágólapra másolva!

Az Európai Uniónak nem helyes fiúkra, hanem erős és együttműködő emberekre van szüksége - fogalmazott tavaly novemberben Orbán Viktor egy brüsszeli sajtótájékoztatón, ahol a közelgő magyar uniós elnökségről beszélt. Orbán Viktor pénteken mégis azt jelentette be, hogy a magyar kormány nem csatlakozott azonnal ahhoz az uniós megállapodáshoz, amely szerint a jövőben az eddiginél szorosabban összehangolják költségvetési politikájukat a tagállamok.

A megállapodás elfogadását a cseh, a magyar és a svéd kormány arra hivatkozva halasztotta el, hogy erről a parlamentnek kell döntenie, Nagy-Britannia pedig teljesen kihátrált az együttműködésből. Az egyezségről döntő, péntek hajnalban véget ért megbeszélésről kiszivárgott első hírek szerint a magyar álláspont a brithez állt közelebb, a brit kormány képviselői mellett a magyarok voltak a legkritikusabbak a megegyezéssel. Erről egy befolyásos brüsszeli magyar diplomata az [origo]-nak azt állította: zűrzavaros volt a reggel, ezért tűnhetett úgy, hogy változott a kormányzati álláspont, a diplomata szerint azonban valójában a kormány végig egyértelművé tette, hogy ilyen megállapodást csak parlamenti felhatalmazással köthet meg.

Arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogy a zűrzavar ellenére miért nyilatkozott egymástól függetlenül több uniós vezető is hasonlóan a magyar álláspontról. Szerinte Orbán Viktor miniszterelnök végig azt a vonalat képviselte, hogy az ügyben meg kell kérdezni a magyar parlamentet, amely vonal "mostanra általánossá vált". A diplomata szerint a briteken kívül már mind a kilenc nem euróövezeti tagállam erre a konklúzióra jutott. Az [origo] megpróbálta ellenőrizni ezt az információt, ám a diplomata forrásuktól tájékoztatást kapó cseh újságírók csak két további hasonlóan gondolkodó államról - Dánia és Bulgária - hallottak.

A kormány és az Unió viszonya a tavalyi választások óta rendkívül aktív, mivel Magyarország volt az EU soros elnöke, és a magyar elnökség során számos fontos döntés született az Unióban. Tavaly június elején, kinevezése után néhány nappal Orbán második külföldi útja Brüsszelbe vezetett José-Manuel Barrosóhoz, az Európai Bizottság elnökéhez. Orbán azt szerette volna elérni, hogy engedélyezzék Magyarországnak az addig vállaltnál magasabb hiányt, de Barroso a találkozó után azt mondta, hogy Magyarország nagyon törékeny helyzetben van, nincs helye a megelégedésnek, és biztos benne, hogy az új kormány végre fogja hajtani a várt strukturális reformokat. A kormány ekkor jelezte - és ehhez azóta is tartja magát -, hogy a hiány leszorítását az egyik legfontosabb feladatának tekinti.

Tavaly ősszel és az év elején is az euró megmentését nevezte az Unió előtt álló legfontosabb feladatnak Orbán Viktor miniszterelnök. Amikor év elején Orbán Viktor átvette az EU soros elnökségét, arról beszélt, hogy Európát meg kell újítani, szoros együttműködésre és a bővítés folytatására van szükség. Az EU-elnökség idejére választott magyar jelmondat, az Erős Európa is arra utalt, hogy a kormány komolyan veszi és alakítani próbálja az európai együttműködést. Orbán azt is többször jelezte, hogy a kormány rendkívül fontosnak tartja az eurózónában a tagállamok számára kötelezően előírt gazdasági mutatók betartását.

Szintén tavaly októberben Orbán azt mondta, hogy az Európai Unió tagállamainak - a szuverenitásukat nem sértve - össze kell hangolniuk a gazdaságpolitikájukat, mert csak így tudják leküzdeni a válságot. A miniszterelnök az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozóját követően tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a nemzetközi válság utáni Európát nem lehet a régi szabályok alapján működtetni, ezért szükség van az alaptörvény módosítására, és léteznie kell egy állandó válságkezelő mechanizmusnak, amelyhez "nyúlni lehet, ha a baj bekövetkezik".

Az első törés idén márciusban történt, amikor a kormány az ország mozgásterét féltve - Csehország, Nagy-Britannia és Svédország mellett - nem csatlakozott az EU gazdaságát fellendíteni hivatott versenyképességi paktumhoz. Az [origo]-nak akkor nyilatkozó források szerint a kormány attól tartott, hogy ez csak az első lépés lenne, és az EU később ragaszkodna ahhoz, hogy egységesítse a tagállamok adószabályait (szintén márciusi, de a gazdasági együttműködéstől független esemény, hogy a parlamentben Orbán kijelentette: 1848-ban a magyarok nem hagyták, hogy Bécsből diktáljanak, 1956-ban és 1990-ben nem hagyták, hogy Moszkvából diktáljanak, jelenleg pedig nem engedik, hogy "Brüsszelből vagy bárhonnan bárki diktáljon nekünk").

A magyar távolságtartást jelezte az is, hogy idén októberben a nehézséggel küzdő uniós tagállamok megsegítéséről szóló csúcstalálkozón Orbán kemény határt húzott a problémás országok és Magyarország közé. Orbán kijelentette, Magyarországnak el kell hárítania annak a veszélyét, hogy az európai válságkezelés során rá nézve kedvezőtlen döntések szülessenek, így nem kell majd fizetnie más országok bajba jutott bankjaiért. A megállapodás értelmében ugyanis ha egy bank bajba jut, akkor először a részvényeseknek és a tulajdonosoknak kell helytállniuk, ha pedig az nem megy, akkor az állam költségvetésének. Ha ez sem megy, csak akkor lehet európai pénzt igényelni, de ebben az esetben is olyan alaptól kell kérni a segítséget, amelyben Magyarország nem befizető.

Mit mondott Orbán az Európai Unióról?

2010. december 17.
"Egy közös valuta csak akkor működik, ha van mögötte közös gazdaságpolitika. Ha jól mennek a dolgok, akkor ez nem feltétlenül szükséges, de ha rosszul mennek a dolgok, akkor fontos. A válság olyan az euró számára, mint az új gépkocsik számára a törésteszt" - mondta Orbán Viktor egy uniós csúcstalálkozó után. A miniszterelnök arról beszélt, hogy Magyarország ugyan nem tagja az eurózónának, de számunkra is ugyanolyan fontos az euró jövője, mint a tagoknak. "Itt most a magyar szempontból fontos ügyek háttérbe szorultak. A mi programunk egy igazi európai ügyekkel telezsúfolt program, nem szabad engedni, hogy a fókusz lekerüljön az euró megerősítéséről. A cél, hogy az euró a válságból jobb helyzetben jöjjön ki, mint ahogy bekerült a válságba" - mondta Orbán.

A miniszterelnök ugyanakkor kritizálta a válságadók bevezetése miatt az Unióhoz forduló magyar cégeket is, és azt mondta, hogy a Magyarországon működő cégek és emberek sorsa is itt dől el. "Fölösleges az Unióhoz rohangálni. Még a moszkvai időkből itt maradt nézet, hogy van egy világhatalom, ahol majd a mi sorsunk eldől. Mi képesek vagyunk arra, hogy megoldjuk a saját problémáinkat" - mondta Orbán.

2011. január 6.
Magyarország ezen a napon vette át hivatalosan az Európai Unió soros féléves elnökségét, amelyhez az Erős Európa szlogent választotta a kormány. Orbán az ünnepségen arról beszélt, hogy új helyzet van a világban, és ahogyan Magyarországnak, Európának is meg kell újulnia. Csodát nem tud tenni az elnökség fél éve alatt Magyarország, de képes lehet "megdörzsölni a palackot", amelyből előjön a megújult Európa szelleme - mondta.

2011. január 19.
Magyarország szempontjából erősen önkritikus, az Európai Unió megerősítését sürgető beszédet mondott Orbán Viktor az Európai Parlament ülésén. "Európának egységesnek kell maradni, és az egységhez ma is erő kell" - mondta Orbán, aki nagyrészt megismételte saját korábbi kijelentéseit arról, hogy a tagállamoknak meg kell erősíteniük az Uniót a gazdasági válság után, Magyarország pedig ezt szeretné megalapozni a következő szűk fél évben.
Orbán akkor még azt mondta, hogy Magyarország kiemelten fontosnak tekinti az európai gazdasági együttműködés erősítését és az európai energiapolitika rugalmasabbá tételét. El kell érni, hogy a gazdasági válság után az Európai Unióban bevezetett ideiglenes gazdasági mechanizmusok állandó szabályokká váljanak - mondta.

2011. február 27.
"Az euró megmentése olyan súlyos ügy, amihez képest minden más, jogos érzékenység is másodlagossá válik" - mondta Orbán Viktor Brüsszelben, miután találkozott az Európai Tanács elnökével. Orbán arra utalt ezzel a mondattal, hogy őt és Magyarországot a soros elnökség ellenére sem hívták meg az eurózóna tagországainak március 11-i brüsszeli csúcstalálkozójára. Ha az eurózóna tagállamai nem tudják megóvni az eurót, akkor az EU-nak is lőttek" - summázta a helyzet komolyságát.

2011. október 24.
Orbán Viktor a parlamentben beszélt az Európai Unió és Magyarország viszonyáról, és azt mondta, hogy ha Magyarország sikeres akar lenni, el kell szakadnia a "lassú", súlyos gazdasági nehézségekkel küszködő Európától. Orbán a beszédében többször utalt arra, hogy Magyarország az EU előtt halad, és a saját útját kell járnia, nincs kit másolnunk, nekünk "ragaszkodnunk kell a saját, mondhatnám sajátos észjárásunkhoz, a saját, mondhatnám sajátos gondolkodásunkhoz". Az Európai Unió szerinte a válságban körülményesen működik, "úgy tűnik, hogy ami működött a jó időkben, nem biztos, hogy működik a rossz időkben" - mondta Orbán, aki szerint "növelnünk kell a függetlenségünket". Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy részt kell venni az európai döntésekben, mert "Magyarország sikere nem lehet független Európától". A miniszterelnök szerint az uniós csúcstalálkozón kiderült az is, hogy az európai bankrendszer válságban van.

2011. december 8.
Orbán Viktor a csütörtök esti EU-csúcs előtt az Európai Néppárt marseille-i kongresszusán arról beszélt, hogy a válság ellenére nem szabad elfeledkezni az egyesült Európáról, és folytatni kell a bővítést.