Orbán az utolsók között érkezett a brüsszeli munkavacsorára

Az EU-országok állam- és kormányfőinek kötetlen munkavacsorájával megkezdődött csütörtök este Brüsszelben az évzáró uniós csúcstalálkozó, amelynek célja a legutóbbi nyilatkozatok szerint nem kevesebb, mint az európai integráció megmentése, de legalábbis az euróövezet vészesen romló pénzügyi helyzetének stabilizálása.

Orbán Viktor az utolsók között érkezett negyed kilenckor az elvileg fél nyolcra meghirdetett informális munkavacsorára - jelentette tudósítónk a helyszínről. A vörös szőnyeg mellett eddigre már megritkultak a fotósok és a tévések sorai. Orbánon kívül már csak egy vagy két vendég hiányzott, például az ír miniszterelnök, Enda Kenny.

Az érkezők többsége lendületesen sétált be az épületbe, Angela Merkel azonban megállt, és pár szót váltott a német sajtó képviselőivel. Azt mondta, meggyőződése, hogy a találkozó résztvevői "jó megoldásokat" találnak a válság kezelésére. "Kérem az eurót még nem bevezetett országok megértését. Erős jelet kell mutatnunk a külvilág felé. A szavak magukban nem elegendők, szorosabb kapcsolatot kell kialakítanunk, módosítanunk kell az alapszerződést" - mondta Merkel az újságíróknak.

A jelen lévő politikai vezetők jelentős része szükségesnek tartja, hogy a hitelminősítő intézetek kereszttüzébe került európai nemzetgazdaságokat a mainál szorosabban összefogják, de a közös gazdasági kormányzás megteremtése, a pénzügyi fegyelem betartatása felveti azt a kérdést is, hogy az uniót alkotó tagállamok hajlandóak-e szuverenitásuk újabb szeletét Brüsszelre ruházni. Ha ebben nem jön létre egyetértés, akkor az európai integráció eddigi folyamata széles körben osztott aggodalmak szerint megtorpanhat, sőt, teret veszíthet, Európa pedig szorosabban, illetve lazábban együttműködő országcsoportok halmazává töredezhet.

A csúcstalálkozó leginkább kézzel fogható kérdése, hogy életképes marad-e közös fizetőeszközként az euró, az övezethez most tartozó mind a 17 országban. Ez általános nézet szerint csak akkor lehetséges, ha a közös pénznem mögé a zóna országai képesek és hajlandóak közös pénzügyi politikát is állítani.

A találkozó résztvevőinek zöme - köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnök - Marseille-ből, a jobbközép, kereszténydemokrata pártokat tömörítő Európai Néppárt tanácskozásáról érkezett Brüsszelbe. Marseille-ben már élénk eszmecserét folytattak ezekről a kérdésekről.

A 27-ek vacsorája előtt - immár Brüsszelben - kora este külön megbeszélésre vonult félre a "frankfurti kör": Merkel, Sarkozy, továbbá Herman Van Rompuy, az EU-csúcsvezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke, José Manuel Barroso, az unió legfőbb végrehajtó intézményének, az Európai Bizottságnak az elnöke, Jean-Claude Juncker, az eurózónabeli országok pénzügyminisztereinek tanácskozásain az elnöki posztot ellátó luxemburgi miniszterelnök, Mario Draghi, az Európai Központi Bank nemrégiben kinevezett elnöke, valamint Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szintén nem régen hivatalban levő vezérigazgatója. A "frankfurti kör" az Európai Központi Bank székhelyéről kapta elnevezését.

Nyilatkozatában Juncker azt mondta: azzal számol, hogy teljes egyetértés hiányában, szükség esetén a 17 euróövezeti ország saját körben is köthet olyan szerződést, amellyel módosítják a Lisszaboni Szerződést. Ez az eshetőség azonban tovább mélyítené az eurózónán belüliek és az azon kívüliek közti törésvonalat.