Felteszik a súlyos kérdéseket a gyerekeknek az iskolában

A halálbüntetésről vitáznának, Arisztotelészről tanulnának, illetve a liberalizmusról is beszélgetnek a diákok az erkölcstanórán, amelyet a jövőben külön tantárgyként oktatnának az iskolákban - tudta meg az [origo] az új Nemzeti alaptanterv készítésében részt vevő szakértőktől. Az erkölcstanra azoknak kell majd járniuk, akik nem járnak hittanra, etikából is jegyet kapnak majd a diákok, és dolgozatokat is kell írniuk.

Az általános iskola hetedik, illetve a középiskola tizenegyedik osztályában kötelező lenne az erkölcstanóra - tudta meg az [origo] több, az új Nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozásában részt vevő szakértőtől. A Nemzeti alaptanterv azt szabályozza, hogy milyen nevelési alapelveket kell betartaniuk a magyar iskoláknak, és melyek azok az alapismeretek, amelyeket minden diáknak el kell sajátítania a közoktatásban. Az etika vagy a helyette választható hittan a kötelező tanórai foglalkozások része lenne, vagyis a diákok ugyanúgy felelnének, dolgozatot írnának és jegyet kapnának etikából, mint más tantárgyakból.

Az etikaóra kötelezővé tételéről több fideszes képviselő, köztük Kövér László házelnök nyújtott be módosító indítványt a köznevelési törvénytervezethez. Az indítvány szerint a jövő nemzedékeknek "megfelelő erkölcsi alapokkal kell rendelkezniük", ami "Magyarország megújulásának egyik fontos előfeltétele" (erről bővebben itt olvashat).

Ehhez nyújtott be kapcsolódó módosító indítványt múlt héten több KDNP-s képviselő, például Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki azt írná a törvénybe: "az állami és önkormányzati fenntartású általános iskolában az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható egyházi jogi személy által szervezett hittan óra a kötelező tanórai foglalkozások része". Semjénék indítványa már az órakeret-változásokat is tartalmazza.

Halálbüntetésről vitatkoznak, liberalizmusról tanulnak

"Nem az a cél, hogy a diákok ész nélkül bemagolják például Arisztotelész Nikomakhoszi etikáját, de bizonyos erkölcstani alapfogalmakat mindenképp meg kell tanulniuk" - mondta az [origo]-nak egy tanár, aki részt vett az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásában. Szerinte a tervezetben az etika tanításáról az szerepel, hogy "bizonyos erkölcsi kérdéseket kell felvetni és megvitatni, illetve etikai fogalmakat is kell tanítani az iskolásoknak".

A tanterv szerint a diákoknak meg kell tanulniuk például olyan alapfogalmakat, mint a természetjog (a hatályos jog fölött álló örök, természetből levezethető jogok összessége), a kategorikus imperatívusz (leegyszerűsítve: sohasem lehet valakivel eszközként bánni más célok elérése érdekében), illetve Arisztotelészről vagy Rousseau-ról is szót kell ejteni az órákon.

Emellett olyan politikafilozófiai fogalmakat is tanítani kell, mint a liberalizmus vagy a konzervativizmus. A tanulóknak az etikaórán vitatkozniuk kell olyan kérdésekről, mint a halálbüntetés vagy az eutanázia. Az új NAT szerint csak az általános iskola felső tagozatában és a középiskolában kellene oktatni erkölcstant, vagyis az alsó tagozatban, tízéves kor alatt nem lenne etikaóra, mert a készítők szerint abban a korban a diákok "még kevésbé befogadóképesek".

Panaszkodnak, de élvezik a diákok

Az etikai kérdések és erkölcstani fogalmak oktatása a jelenlegi alaptantervben is szerepel, de az etikát nem kell külön órában tanítani, elég, ha például magyar-, illetve történelemórán kerülnek szóba az előírt dolgok. Az új NAT szerint azért kell kötelezően külön tantárgyként tanítani, hogy az iskolák "ne sumákolják el az erkölcstan oktatását" - fogalmazott az egyik szakértő, aki hozzátette, hogy éppen ezért a tervek szerint csak etikatanárok vagy filozófiatanárok taníthatnának erkölcstant. A felvi.hu adatai szerint 2011-ben öt felsőoktatási intézmény hirdetett meg etikatanár-képzést, amelyre néhány tucatnyian jelentkeztek az országban, így több egyetemen nem is indult el a szak a kevés jelentkező miatt.

"Ugyanúgy lenne számonkérés etikából, mint más tantárgyakból, vagyis a tanulók jegyeit be kell írni a naplóba és a bizonyítványba" - mondta a tanterv kidolgozásában részt vevő szakértő. Egy jelenleg is etikát oktatató gimnáziumi tanár azt mondta az [origo]-nak: ő is osztályozza a diákokat etikából. "Esszéket kell írniuk, amelyekre jegyet kapnak, vagy a fogalmakból is lehet dolgozatot íratni, illetve azt is szoktam osztályozni, hogyan szerepelnek az órán előadott vitában" - mondta a tanár.

A pedagógus szerint, ha a diákok azt hallják, hogy etikaóra, azt szokták mondani, hogy "már megint valami feleslegeset kell tanulni", aztán szerinte általában élvezik az órai beszélgetéseket és a vitákat, mert rájönnek, hogy "az etikának igenis sok köze van a mindennapi élethez".

Pelenkázni és közlekedni is megtanít az iskola

Az [origo] információ szerint az új Nemzeti alaptanterv Ember és társadalom része rendelkezik arról, hogy mit kell majd tanulniuk a diákoknak az iskolában etikaórán. Megkérdeztük az oktatási államtitkárságtól, hogy mi szerepel majd a NAT-ban és a kerettantervekben az etika oktatásáról, de az államtitkárság azt írta az [origo]-nak, hogy csak "azt követően tud válaszolni, ha megszületik a végső döntés a köznevelési törvénytervezetről".

Az [origo] minisztériumi forrásból úgy tudja, hogy habár Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár októberben azt mondta, még az idén elfogadja a kormány az új NAT-ot, az oktatási államtitkárságon már úgy számolnak, hogy januárra csúszik az új tanterv bemutatása. Az új NAT-ba az eddigi információk szerint bekerül a pénzügyi ismeretek, a KRESZ, a honvédelmi ismeretek kötelező oktatása, az iskolákban lesz külön művészetóra, és a diákoknak tanulniuk kell majd például a pelenkázást és a hivatali ügyintézést, illetve az udvarlást és a párkapcsolati ismereteket is.