Vágólapra másolva!
Jövőre megváltozik az ország elnevezése, ezért az addig hátralévő időben a kormány egyesével törli a Magyar Köztársaság kifejezést több törvényből, de lecserélik az országhatáron felállított országnévtáblákat is. Ezzel a munkával a rendszerváltáskor nem bajlódtak ennyit, a mostani aprólékos munkába azonban úgy tűnik, egy hiba becsúszott.
Vágólapra másolva!

Magyar Köztársaságról Magyarországra változik az új alaptörvény értelmében az ország hivatalos elnevezése január 1-jétől. A kormány minden egyes törvényt egyenként módosít, átírja bennük a Magyar Köztársaság kifejezést. Az erről szóló javaslatot már benyújtotta a kormány a parlamentnek - közölte az [origo] megkeresésére a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Az egyes törvények alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló javaslat parlamenti vitáját a kiírás szerint pénteken délben le kellett volna zárni, de még napirendre sem került a jogszabály, igaz, elfogadását ez aligha veszélyezteti.

A minisztérium szerint a törvényeknél alacsonyabb szintű jogszabályok hasonló értelmű módosítása 2012 elejére marad, ezt az egyes minisztériumok maguk végzik el, attól függően, hogy egy jogszabály melyik minisztérium feladatkörébe tartozik. Az ehhez szükséges aprólékos előkészítő munkát a minisztérium két munkatársa végezte a minisztérium szerint, más munkáik mellett.

A rendszerváltáskor nem volt direkt beavatkozás

Ezzel a problémával a rendszerváltáskor nem vesződtek ennyit az [origo] által megkérdezett egykori közigazgatási államtitkárok szerint. "Az 1989. október 23-án kihirdetett új alkotmány átmeneti rendelkezései közé írták be, hogy ahol Magyar Népköztársaság szerepel, ott Magyar Köztársaságot kell érteni" - mondta az [origo]-nak Kajdi József, az Antall-kormány egykori közigazgatási államtitkára.

A jelenleg Bokros Lajos EP-képviselő mellett Brüsszelben dolgozó Kajdi úgy emlékezett, hogy a törvényekben nem kezdték szisztematikusan átírni a kifejezést, hanem csak akkor írták át az ország nevét, amikor más okokból amúgy is módosítottak egy jogszabályt. Kajdi szerint annak idején azért nem lehetett gyorsan átvezetni a módosításokat, mert még nem volt annyira elterjedve a számítástechnika, mint manapság, és internet sem volt.

Kiss Elemér, aki Kajdit követte a közigazgatási államtitkári poszton, azt mondta az [origo]-nak, hogy automatikusan végezték el az ország nevének az átírását a törvényekben, amikor ötévenként vagy rövidebb időközönként megjelentették a hatályos jogszabályok gyűjteményét. Ilyenkor "direkt beavatkozás nélkül" végrehajtották az átírásokat.

Itt-ott még megbújik a Népköztársaság

Kiss Elemér szerint ugyanakkor most is vannak olyan iratok, ahol még felbukkan a "Magyar Népköztársaság" vagy a "Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa" kifejezés. Ezek jellemzően azok a nemzetközi egyezmények vagy törvényerejű rendeletek, amelyeket még a rendszerváltás előtti időszakban kötöttek vagy adtak ki, és máig hatályosak.

Kiss, aki ügyvédként dolgozik, azt mondta, hogy a közelmúltban maga is találkozott egy ilyennel a praxisában, amikor egy ügyfele ausztriai rokonoktól örökölt. A két ország között a kettős adóztatás elkerülése érdekében annak idején kötött egyezményben például még Magyar Népköztársaság szerepel - mondta.

A bűnözőknek megmaradt a Magyar Köztársaság

A kormány most igyekszik alaposabb lenni, a T/5001. számon benyújtott, indoklással együtt 126 oldalas javaslatcsomagban több mint kétszáz törvényt módosítanak egyenként (a Magyar Köztársaság kifejezés mellett az Alkotmány kifejezést is mindenütt átírják Alaptörvényre), az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc emlékének megörökítéséről szóló 1948. évi XXIII. törvénytől kezdve a mérésügyről szóló 1991 . évi XLV. törvényig.

A munka méretét jól mutatja, hogy a Magyar Köztársaság kifejezést összesen 514 alkalommal írják át vagy törölik véglegesen a magyar jogszabályokból. Az [origo] tapasztalata szerint így is volt, ami kimaradt. Nem találta a javaslatcsomagban a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 257. paragrafusának a módosítását. Ha ezt nem módosítják, akkor míg a polgári peres eljárásokban az ítéleteket Magyarország nevében hozzák majd a bírók (a polgári perrendtartásról szóló törvény megfelelő módosítása szerepel a csomagban), akik ellen büntetőeljárás folyt, azokat ezután is a Magyar Köztársaság nevében ítélik majd el, vagy mentik fel (az ítélet kihirdetése ma úgy kezdődik: a Magyar Köztársaság nevében).

A törvényeken kívül más helyeken is átírják Magyarországra a Magyar Köztársaság kifejezést. Ilyenek például az országhatárokon található táblák. Horváth József, a Magyar Közút Kht. kommunikációs vezetője az [origo]-nak elmondta, az általuk kezelt utak mentén 73 darab ilyen táblát tartanak nyilván, ezek kicserélését már megkezdték. Várhatóan még bőven január 1-je előtt végeznek a munkával, amely összesen 5,5 millió forintba kerül.