Hőszigetek és bevándorlók százezrei formálhatják át Budapestet

Hatalmas kánikulák, elöregedő lakosság, bevándorlók tömegei és rengeteg munkanélküli állítja majd megoldandó feladat elé Budapestet a következő 15-20 évben a főváros új fejlesztési koncepciójához készített helyzetelemzés szerint. A tanulmány szerint a budapesti turizmus gyenge, a tömegközlekedés és a szociális ellátás recseg-ropog, a pénz elfogyott, de azért van, amiben még Münchent is lenyomjuk.

Szerdán került a Fővárosi Közgyűlés elé a Budapest következő 15 évét meghatározó új városfejlesztési koncepcióhoz készített helyzetelemzés. A több hónapos adatgyűjtés, elemzés és értékelés után elkészült dokumentum azt foglalja össze, hogy milyen helyzetben van jelenleg a főváros, és milyen változásokra, trendekre számíthat a következő évtizedben, amelyek érinthetik a város fejlesztésének stratégiáját.

A Fővárosi Önkormányzat városépítési főosztálya által összegyűjtött adatokból 2012-ben határozzák majd meg, hogy milyen hosszú távú célokat tűz ki maga elé Budapest, és arra milyen forrásokat tud majd fordítani. Legutóbb 2003-ban fogadtak el ilyen 15 éves stratégiát, majd 2008-ban egy rövidebb távút is, de a tanulmány bevezetője szerint azóta annyi minden történt Magyarországgal és Budapesttel, hogy ezek elavulttá váltak.

A helyzetelemzés szerint bőven van mit tenni, Budapesten ugyanis a lakosság elöregedése, a hiányos szociális ellátórendszer, a gazdasági válság és a klímaváltozás is feladatok elé állítja a várostervezőket. Összeszedtük a dokumentum legfontosabb megállapításait, a fővárosra váró legnagyobb lehetőségeket és kihívásokat.

Kell a bevándorlók friss vére

A helyzetelemzés az egyik legnagyobb kihívásnak Budapest demográfiai átalakulását tartja. A főváros népességének csökkenése 2007-ben megállt, és ma már többen költöznek be a városba, mint ahányan elhagyják azt - írják. A népességnövekedés azonban a dokumentum szerint főleg a csökkenő halandóságnak és a nemzetközi bevándorlásnak köszönhető, és mivel egyre kevesebb gyerek születik, a városra komoly elöregedés vár.

"Fel kell készülni az öregedéssel járó, fokozódó humán szolgáltatási igények kielégítésére" - írja az elemzés, amely szerint ehhez intézményfejlesztésekre lesz szükség, az egyre több nyugdíjast ugyanis az ellátó intézmények már most sem tudják kiszolgálni. A csökkenő gyerekszám miatt terveket kell készíteni az oktatási intézmények "hasznosítására", miközben a fővárosnak a külföldi bevándorlók rohamára is fel kell készülnie. Az elemzés szerint a következő 20 évben mintegy 240 ezer nemzetközi migráns fog letelepedni Budapesten, ami részben kompenzálhatja az elöregedést, "fiatalító hatással lesz a lakosságra, és javítja annak összetételi jellemzőit".

Csak a pestiek fele aktív

A helyzetelemzés kiemelten foglalkozik a hajléktalanok problémájával, megemlítve, hogy a fővárosban sokkal kevesebb hajléktalan-ellátó férőhely van, mint ahány fedél nélküli ember. A 10 000-re becsült hajléktalan helyzete azért ellentmondásos, mert miközben az emberek az utcán élnek, a városban 2000 szociális bérlakás áll üresen, és több tízezer egyéb lakás áll kihasználatlanul.

A tanulmány szerint a hajléktalanellátó rendszer differenciálatlan, és nincs megoldva azoknak a megsegítése sem, akik munkát vállalnak, és tudnának fizetni az albérletért. A város lakásállománya ugyan nő, 2001 és 2009 között több mint 80 000 új lakás épült, a bérlakások piaca azonban lesújtó képet mutat. A magánbérlakás-szektor jogi helyzete rendezetlen, a szociális bérlakások száma pedig minimálisra csökkent: egy új bérlakáspiac kialakítása a tanulmány szerint az önkormányzatokra váró feladat.

Oda kell figyelniük a várostervezőknek a fővárosban egyre jobban terjedő munkanélküliségre is, a tanulmány szerint ugyanis 2009 óta drasztikusan nő az álláskeresők száma. Jelenleg csupán a Budapestiek 44 százaléka aktív kereső.

Önellátásra kell berendezkedni

Budapest jövőjét romló pénzügyi feltételek határozzák meg, a városfejlesztés ugyanis nem számíthat többletforrásokra - jósolja a városfejlesztési terv. A dokumentum szerint a jövőben valószínűleg nem nőnek a fejlesztésre fordítható állami források, és az adókból sem remélhet többletbevételt a főváros. Hitelt a jövőben a várakozások szerint csak olyan beruházásokra vehet föl a város, amelyek megtérülnek, és 2014-től az EU-tól is csak visszafizetendő támogatásokat kaphatnak, az eddiginél szigorúbb feltételekkel.

A tanulmány szerint ezért a városfejlesztési tevékenységet úgy kell átalakítani, hogy jövedelem- és vagyonnövelő pályára álljon, és általa a főváros bevételeit meg lehessen növelni. A fővárosnak növelnie kell saját vagyonát, mert csak így válhat a város hosszú távon is fenntarthatóvá.

A tanulmány szerint fontos szemléletváltásra is szükség van, ma ugyanis a városfejlesztést és a gazdaságfejlesztést külön kezelik a döntéshozók. Míg utóbbira úgy tekintenek, mint lehetséges bevételnövelésre, addig a városfejlesztés szükség- és látványprojektekké degradálódott. Pedig - írja a tanulmány - a városfejlesztésre nem felesleges kiadásként, hanem szintén befektetésként kellene tekinteni. Budapest fő feladatának ugyanakkor a válságelhárítást tartja, pedig önellátóságra, fenntarthatóságra kellene törekedni. Ehhez a tanulmány szerint szükség van a forrásrendszer átalakítására, a helyi adóbevételekre, hogy a városfejlesztéssel elért gazdasági eredményekből a város helyben is részesüljön.

Irány Bagdad!

A tanulmány szerint gazdasági szempontból Budapest földrajzi helyzete egyedülálló adottságokat hordoz, mivel "az európai kontinens egyetlen, minden irányból jót átjárható keresztezésében helyezkedik el". A Duna völgye és a Kelet-Európa-Adria tengely olyan piaci folyosók, amelyek itt találkoznak. Tulajdonképpen itt kereszteződik "a London-Budapest-Isztambul-Bagdad autópálya és a Moszkva-Kijev-Budapest-Trieszt autópálya" a tanulmány szerint, ráadásul "München, Pozsony, Bécs, Kijev csak megállóhelyek, Budapest a csomópont".

A nagy lehetőségek ellenére sok az elmaradás: Budapest és az azt körülvevő agglomeráció már 1996 óta kiemelt térségnek számít, de "érdemi együttműködés a kettő között mégis mindmáig megoldatlan és feszültséggel terhelt". Szintén elmarad a világvárosi szinttől a zöldterületek nagysága és a turizmus kihasználtsága: előbbinek eloszlása egyenetlen, és jelentősen kisebb, mint más közép-európai nagyvárosokban, utóbbi pedig évek óta stagnál, és megfelelő kampányok és fejlesztések nélkül nem képes felvenni a versenyt Béccsel és Prágával.

Elviselhetetlen hőszigetek

Az elmúlt két évtizedben nem fejlesztették számottevően a város közlekedését, nem bővült a közlekedési hálózat, nem épült egyetlen kilométer gyorsvasút, csökkent a P+R parkolók száma, a tömegközlekedés járműparkja pedig leromlott. Itt kerékpárutak, vasutak és a hajózás fejlesztését javasolják a tanulmány szerzői.

A környezetbarát közlekedésre a klímaváltozás miatt is szükség van, Budapesten ugyanis sorra dőlnek meg a melegrekordok, és a városban elviselhetetlen hőszigetek alakulnak ki, amelyeket a közlekedés és a járművek hőkibocsátása is fokoz. A tanulmány szerint 2100-ig 3,5 fokkal fog nőni a hőmérséklet, ezért külön figyelmet kell majd fordítani a várostervezésben a klímaváltozásra is.

A teljes értékelést itt olvashatja.