Tényleg létezik az Orbán által emlegetett sajátos magyar észjárás?

Orbán Viktor, individualizmus, zárt gondolkodás, másfele kell mennünk, mint az eu
Vágólapra másolva!
Erős individualizmus, illetve az inkább ortodox vallású és dél-amerikai országokra jellemző zárt gondolkodás a magyarok sajátossága. Tudományos módszerek és tanulmányok segítségével igyekeztünk megállapítani, mi lehet a magyar gondolkodásnak az a sajátossága, amelyet előszeretettel emleget beszédeiben Orbán Viktor miniszterelnök. Nem minden eredmény hízelgő.
Vágólapra másolva!

"Ragaszkodnunk kell a saját, mondhatnám, sajátos észjárásunkhoz, a saját, mondhatnám, sajátos gondolkodásunkhoz" - jelentette ki hétfőn a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök, aki többek között ezzel igyekezett alátámasztani, hogy miért kell Magyarországnak az európai helyett a saját útját járnia az eurózónát sújtó válság idején. Orbán nem először hivatkozik a "sajátos magyar észjárásra", többek között tavaly Tusnádfürdőn, illetve az Új Széchenyi-terv bemutatásakor is beszélt erről, a magyar szellemi képességek jobb kiaknázása mellett érvelve.

Azt nem részletezte, hogy mit ért a sajátos magyar észjáráson, gondolkodásmódon, és nem is könnyű ezt meghatározni. A legközelebb talán azok a szociológiai, és pszichológiai kutatások vezethetnek, amelyek az emberek, a nemzetek gondolkodásmódját, kulturális értékeit vizsgálják. Több olyan módszer is létezik, amelyek alapján Magyarországon is folytak kutatások.

Az egyik módszer egy holland szociálpszichológus, antropológus, Geert Hofstede nevéhez fűződik. Ő dolgozta ki a kulturális dimenziók elméletét, amelyet a kultúrák közötti eltérések mérésére, ily módon a gondolkodásmód megállapítására használnak. Mérik a hatalmi távolságot, vagyis hogy az alsóbb szinten elhelyezkedők mennyire fogadják el a hatalom előnytelen eloszlását; az individualizmust és kollektivizmust, hogy az egyéni vagy a csoportos érdekek érvényesülnek-e erősebben; a férfiasságot és nőiességet, hogy a férfiaknak vagy a nőknek tulajdonított értékek érvényesülnek-e erősebben; a bizonytalanság kerülését, az újtól való félelmet és a változások elfogadásának mértékét; illetve a hosszú távú orientációt, hogy rövid vagy hosszú távra koncentrálnak-e az adott ország lakosai.

Áldás és átok

Ha sajátos magyar tulajdonságot keresünk, akkor az individualizmus közéjük tartozik, ezzel ugyanis a kutatások szerint egyedülállónak számítunk a térségben.

"Nagyon magasan individualisták vagyunk, miközben a szomszédjaink inkább kollektivisták" - mondta az [origo]-nak Kopp Mária orvos, pszichológus, a SOTE Magatartás-kutató Intézetének tudományos igazgatóhelyettese. A kutató szerint ez egy igazi nemzeti sajátosság, ami a magyar sokszínűségből fakad, ám egyszerre áldás és átok is. Áldás, mert mindenki szeretne valamit elérni, megvalósítani, "valahogy kiugrani, másképp csinálni valamit", ami komoly lehetőséget jelent, mivel "sok újító energia van". Átok ugyanakkor, mert ha nem párosul közös, mindenki által elfogadott értékekkel, az individualizmus egymás ellen fordíthatja az embereket.

Utóbbit erősítheti még Kopp Mária szerint a kutatások során Magyarországon mért magas anómia-érték, vagyis a társadalmilag elfogadott normák és a megvalósulásukra rendelkezésre álló eszközök korlátozottsága közötti konfliktus mértéke. Valamennyi értékfelmérés azt mutatja, hogy magasak az elvárásaink, és ehhez képest negatívan ítéljük meg a valóságot.

Individualizmusban az élbolyban

A pszichológus példaként említette a gyerekvállalási kedvet. A magyarok szerinte kiemelkedően családbarátok, "mi szeretnénk a legtöbb gyereket", ám ennek ellenére nagyon kevés gyerek születik, vagyis nagy a különbség a kívánt és a megszületett gyermekek száma között - ami miatt a kutató szerint társadalmi méretű pszichoterápiára van szükség.

Kopp és kutatótársai 2006-ban végeztek kutatást Magyarországon Hofstede módszere alapján, ennek során állapították meg - többek között -, hogy a magyar lakosság jóval inkább individualista, mint a szomszédos országoké. A magyar értéket Koppék 2006-os kutatása 100-ból 76 pontosnak találta.

Forrás: MTI/Illyés Tibor
Vajon az individualizmusra utalt?

Ezzel az értékkel a magyarok a világban - legalábbis a Hofstede által vizsgált 69 ország közül - a hatodik helyen állnak, az USA, Ausztrália, Nagy-Britannia, Kanada és Hollandia után, Olaszországgal azonos szinten. Hofstede korábbi saját kutatásai során 80 pontosra becsülte Magyarország esetében az individualizmus-indexet, ez alapján Hollandiával egy szinten, a negyedik helyen állunk. A holland kutató honlapján össze lehet hasonlítani egyes országokat. A szomszédos, illetve térségbeli államokkal összehasonlítva a magyarok individualizmusa valóban jóval magasabbnak mutatkozik.

A kutatásról készült tanulmányban - amely a Magyar lelkiállapot 2008 című kötetben jelent meg - más megállapításokat is tettek a kutatók (Kopp Márián kívül Neumann-Bódi Edit és Hofmeister-Tóth Ágnes) a magyarok gondolkodásáról: rövid távú, kevésbé tartunk a főnökeinktől, erős a félelem a bizonytalanságtól, és a társadalom a helyzetéhez képest értelmezhetetlenül nőies. Vagyis jobban a középpontban állnak a nőknek (életminőség, szolidaritás, gyengédség), mint a férfiaknak tulajdonított értékek (siker, teljesítmény, rámenősség). A nőies kultúrákban a nemek szerepe kevésbé élesen határolódik el. Ez az eredmény a kutatók szerint a magyar társadalom helyzetét tekintve "nem látszik indokolhatónak".

Keletre húzunk

Az individualizmus magas foka mellett ugyanakkor másvalamiben is kitűnik Magyarország, de nem csak a térségből, hanem egész nyugati világból.

Ronald F. Inglehart amerikai politológus is kidolgozott egy módszert, amivel a különböző kultúrák gondolkodásmódja összevethető. Az általa kidolgozott - bár bizonyos szempontok alapján sokak által kritizált - World Values Survey során a világ lakosságának közel 90 százalékánál mérik többek között a demokratikus hozzáállást, a toleranciát, a nemek közötti egyenlőség támogatottságát, a vallás szerepét, a globalizáció hatását, a környezettel, a munkával, a családdal, a politikával kapcsolatos hozzáállást, a nemzeti identitást, a bizonytalanságot, a személyes jól-létet.

"Magyarországra a zárt (az önkifejezési értékek alapján) és a racionális (a világi-racionális értékek alapján) gondolkodásmód jellemző. Ezek a jellemzők a nyugati kultúra magjától távol, az ortodox kultúrájú országok közelébe helyezik a magyar gondolkodásmódot" - írja 2008-as tanulmányában Keller Tamás szociológus, a Tárki közvélemény-kutató intézet kutatója.

Mit gondolnak a sajátos magyar gondolkodásról az emberek? Nézze meg videóriportunkat!

Az Inglehart-féle World Values Survey (WVS) adatai alapján kisebb kritikai módosításokkal készített tanulmányban a különböző értékek indexeit különböző koordinátarendszerekben ábrázolták a kutatók, és megállapították, a Magyarországra jellemző zárt gondolkodásmód "sem a kulturális jellemzőkből (nyugati kultúra), sem a gazdasági fejlettségből nem következik, de nincsen kapcsolatban az ország társadalomszerkezetével sem".

A kutatók több más ismérvet - véleménynyilvánítás, szabadságjogok gyakorlása, bizalom, tolerancia, saját sorsunk irányítása - is megvizsgáltak ennek a képnek az árnyalására, és minden úgynevezett értéktérképen ábrázolt eredmény alátámasztotta a nyugati kultúrában megszokott gondolkodásmódtól, sőt gyakran közvetlen szomszédjainktól való távolság meglétét.

Közelebb van Dél-Amerika, mint gondolnánk

Az egyik koordinátarendszerben azt vizsgálták, hogy Magyarország mennyire tradicionális-vallásos és mennyire zárt gondolkodású. A két érték koordinátarendszerében Magyarország közvetlenül Moldova és Bulgária mellé került a fiatalabb korosztályok körében is, a tradicionális gondolkodás kevésbé, a zártság inkább jellemző ránk a kutatás szerint.

A szabad véleménynyilvánítás esetében a dél-amerikai országok közelébe került Magyarország a petíciókban, illetve a bojkott-akciókban való részvételt, valamint a homoszexualitást, illetve a válás elfogadottságát vizsgálva. Az ország demokratikus voltában való hitet, illetve az emberekbe vetett bizalmat, valamint az állam szerepének fontosságát, illetve saját sorsunk alakíthatóságát vizsgálva megint csak inkább az ortodox államok csoportja közelébe kerültünk.

A kutatók a kommunista örökségben sem leltek magyarázatot az eredményekre, mivel a volt kommunista blokk országaitól is gyakran jelentősen távolra kerültek a magyar értékek.

Eltérő attitűdök

Arra a kérdésre, hogy ezek között van-e olyan, ami tipikusan magyar sajátosság, Keller Tamás az [origo]-nak azt mondta: nemzetkarakterológiával, "ami tudományosan nem nagyon azonosítható", nem foglalkoznak. A Keller által írt tanulmány háttértanulmány volt a Tárki 2009-es, a magyar társadalom értékszerkezetét és gazdasági attitűdjeit vizsgáló kutatásához. Ez rávilágított több olyan tulajdonságra is, amelyekkel kitűnünk az európai, illetve a térségbeli államok közül.

A már említett zártságon, magába forduláson kívül ide tartozik a közbizalom (akár a másik emberrel szembeni, akár a politikai intézmények iránti bizalom) alacsony szintje, amelyet vizsgálva még a keleti blokk országai között is a sereghajtók közé tartozunk, illetve hogy a többi országnál megengedőbbek vagyunk a norma- és szabályszegésekkel szemben, miközben magunkról azt gondoljuk, hogy tisztességesek vagyunk, a többiekről már azt, hogy ők nem.

Megfigyelhető azonban némi változás, a WVS során 5-6 éves eltéréssel felvett adatok alapján például az oroszokénál vagy a bolgárokénál gyorsabb ütemben mozdult a magyar gondolkodásmód a nyitottabb irányba, ugyanakkor még így is messze van a hagyományosan közelebbinek vélhető csehekétől vagy lengyelekétől.