Hogyan kezeli Orbán Viktor a népharagot?

Vasárnap Brüsszelben tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök, így nem láthatta, hogy több tízezer ember tüntet a kormány politikája ellen. Orbánnak korábban nem kellett szembenéznie ekkora tömeggel. Első kormányzása idején csak a MIÉP akciózott, az őszödi beszéd kiszivárgása után másfél napig kivárt, majd elítélte az erőszakot. Az idén szembenézhetett volna a felháborodott rendvédelmi dolgozókkal, de inkább Pintér Sándor ment helyette.

Egy szóval sem reagáltak a kormánypártok képviselői arra, hogy vasárnap több tízezer ember tüntetett a Fidesz-kormány intézkedései és a politikai közhangulat ellen Budapesten. Orbán Viktor többször vitt utcára ennél nagyobb tömegeket is, de azzal még soha nem kellett szembenéznie, hogy az általa vezetett politika ellen tüntessenek ennyien.

Az eredeti terv szerint a kormánypártok is a kormányellenes tüntetéssel egy időben és ahhoz közeli helyszínen tartották volna nagygyűlésüket. A kormánypártok és a kormányellenes tüntetők többször egyeztettek, hogy a két tüntetés résztvevői ne keveredjenek egymással, de végül nem tudtak megállapodni, ezért a kormányellenes tüntetők módosítottak egy kicsit az időponton és a helyszínen is. A kormánypártok ennek ellenére végül lemondták vasárnap tervezett gyűlésüket, mert Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelbe utazott az Európai Unió gazdasági rendszerének átalakításáról szóló megbeszélésre.

Csak a gazdák és a MIÉP ment az utcára

Az első Orbán-kormánynak 1998 és 2002 között nem kellett nagyobb kormányellenes megmozdulásokkal szembenéznie. A rendszerváltás utáni évtizedben a nagy pártok még nem politizáltak az utcán, csak a MIÉP vitt rendszeresen tömegeket az utcára, és az FKGP-vel szimpatizáló gazdák tüntettek az agárpolitika ellen.

Miután 1998-ban a MIÉP bekerült a parlamentbe, csak a nagy ünnepnapokon hívta utcára a híveit. Az FKGP bekerült a kormányba, így ők sem bátorították tüntetésekre a gazdákat. Az első Orbán-kormány idején mégis a 2000 júniusában megrendezett többnapos gazdademonstráció lett az egyik legnagyobb kormányellenes megmozdulás: a gazdák kilenc megyében többtucatnyi helyszínen összesen 2400 mezőgazdasági géppel és szállító járművel vonultak az utakra, hogy a kormány agrárpolitikája ellen tüntessenek. A demonstráción 2100 ember vesz részt, a kormány - az MTI archívumában fellelhető hírek szerint - nem kommentálta a megmozdulást.

Országos sztrájkot csak a vasutasok hirdettek az első Orbán-kormány idején, 2000-ben előbb két napra, majd februárban két hétre szüntették be a munkát, hogy béremelést és új kollektív szerződést harcoljanak ki maguknak. A vasutasok akkor - hasonlóan a rendvédelmi dolgozók mostani kifogásaihoz - azt mondták, hogy a kormány elhanyagolta a szociális párbeszédet, ezért történhetett meg, hogy napokra leállt a vasút. Orbán Viktor erre a Magyar Rádiónak adott interjúban azt mondta, hogy a kormány új érdekegyeztetési rendszert épített ki, amely szerinte jobban szolgálja a polgárok és a gazdaságpolitika érdekeit, mint az előző, "de hát erről megoszlanak a vélemények".

A vasutasok után 2000 decemberében az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) felhívására országos figyelmeztető sztrájkot szerveztek az egészségügy és a szociális szféra területén. A tüntetésre a kormány részéről Gógl Árpád egészségügyi miniszter reagált, aki azt mondta, szerinte az EDDSZ vélhetően politikai szándékokkal kezdeményezte a demonstrációkat.

Az országos sztrájkokon kívül legfeljebb kis tüntetéseken kritizálták a kormány politikáját, például a "második Demokratikus Charta", amely fáklyás felvonulást szervezett a kormánypártok és a MIÉP általuk szélsőségesnek tartott megnyilvánulásai ellen. Tüntettek a Pannon Rádió működése miatt is, de ezeken a kormánnyal szemben is kritikus megmozdulásokon legfeljebb néhány száz fő vett részt.

"A felháborodás jogos"

A 2002-es kormányváltás után a Fidesz állt az utcai megmozdulások élére, a választások után pár hónapon belül több tucat kisebb ellenzéki megmozdulás volt az országban, ezek közül sokat a polgári körök szerveztek. A legharciasabb kormányellenes megmozdulást, a választások eredményét megkérdőjelező 2002-es Erzsébet hídi demonstrációt ugyan elítélték, Deutsch Tamás törvénybe ütközőnek nevezte, és nyugalomra intette a tüntetőket és a rendőröket is, ugyanakkor az MSZP-t és az SZDSZ-t tették felelőssé a kialakult helyzetért, mondván a két kormánypárt lesöpörte a szavazólapok újraszámlálására vonatkozó kezdeményezéseket.

Orbán képe egy 2006-os tüntetésen

Az őszödi beszéd 2006 szeptemberi nyilvánosságra kerülése után a Fidesz tartózkodott attól, hogy nyíltan elítélje a tüntetőket, bár az erőszakos akciókat bírálták. Orbán Viktor a tévéostrom idején Brüsszelben tartózkodott, másfél napig nem szólalt meg a zavargások ügyében. Az első zavargásokról adott interjúkban azt mondta, nem érez személyes felelősséget a tüntetésért, Gyurcsány Ferenc a felelős a történtekért. Orbán azt mondta, elítéli az erőszakos cselekményeket, de hozzátette, a hazugság ellen ki kell állnia mindenkinek, és nem arra kérik az embereket, hogy húzódjanak vissza a házukba.

"A felháborodás jogos, de nem az autók, nem a rendőrök, nem a tűzoltók és nem a tévé épülete tehet a Gyurcsány-csomagról" - fogalmazott Orbán, és megjegyezte, a Fidesz egyetért azokkal, akik békésen tiltakoznak a kormány ellen. A pártelnök szerint a nyilvánosságra került hangfelvétel legsúlyosabb része, hogy a kormány nyíltan beismeri, négy évig nem csinált semmit, és most az "elhibázott politikáját akarja megfizettetni velünk".

A Fidesz már 2006 nyarán meghirdetett egy Gyurcsány-ellenes demonstrációt 2006. szeptember 23-ra a Hősök terére. Már javában folyt a rendezvény előkészítése, amelyre több százezer résztvevőt vártak az országból, amikor az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése miatt utcai zavargások kezdődtek Budapesten. A párt többször megerősítette, hogy a zavargások ellenére megtartják a rendezvényt, majd az utolsó pillanatban lemondták arra hivatkozva, hogy a rendészeti tárca arról informálta őket, hogy robbantásos merényletre készülnek a tüntetések idején, az állam pedig nem tudja garantálni a biztonságukat.

"Ilyen fogadtatásban még nem volt részem"

A 2010-es kormányváltás után nem kellett sokáig várni, hogy utcára vonuljanak a kormány intézkedéseivel elégedetlenek: tavasszal a kormány Széll Kálmán-tervének bemutatása után a kedvezményes nyugdíjak eltörlése ellen tiltakozva az utcára vonultak a rendvédelmi szervezetek. "Ilyen fogadtatásban még nem volt részem" - mondta az őt kifütyülő tüntetőknek Pintér Sándor belügyminiszter, aki a kormány részéről elsőként állt ki a tüntetők elé (Orbán Viktor aznap Németországban tárgyalt pénzügyi befektetőkkel). Pintér azt kérte, hogy fejezzék be a tüntetéseket, mert a törvényekről nem lehet az utcán és "ilyen haraggal" dönteni, és tárgyalásokat ajánlott a rendvédelmisek vezetőinek.

Az egyik egyeztetésen a rendvédelmi dolgozók kérésére megjelent Orbán Viktor is, aki több résztvevő szerint fölényes volt a tárgyalásokon, és haragra - valamint további tüntetésekre - gerjesztette a szakszervezetiseket, amikor arra a kérésükre, hogy álljon ki a téren tüntetők elé, azzal válaszolt, hogy ezt az ötletet majd átadja a bohócügyi államtitkárának.

A kormányváltás óta a rendvédelmiseken kívül tüntettek már a pedagógusok, a rezidensek, az egészségügyi dolgozók, a taxisok és az egyetemisták is, és többezres, először a Facebookon szerveződő tüntetések voltak az új médiatörvény és az Alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálása miatt is. Orbán Viktor a rendvédelmi dolgozók tüntetéseire reagálva egy interjúban azt mondta, hogy nem érdekli a népszerűség, a tervezett intézkedéseket akkor is végig fogja csinálni, "ha nemcsak tüntetnek a házam előtt, hanem beköltöznek a hálószobámba".

A közvélemény-kutatások szerint az elmúlt hónapokban jelentősen csökkent a Fidesz népszerűsége, a teljes lakosság körében a választások után mért ötvenszázalékos helyett ma már csak 30 százaléknyi támogatójuk van, de a biztos pártválasztóknak még mindig közel fele a Fideszre szavazna. Orbán Viktor a kormányváltás után folyamatosan veszített népszerűségéből, a Medián közvélemény-kutató szerint szeptemberben "történelmi mélypontra", 38 százalékra zuhant a népszerűsége.