Fellélegezhetnek október 23. egyenruhás jogtiprói

Vágólapra másolva!
Vasárnap elmúlik a lehetőség, hogy a 2006 őszén, különösen október 23-án történt rendőri jogsértések elkövetőit felelősségre lehessen vonni, a legtöbb lehetséges bűncselekmény ugyanis mára elévül. Eddig egy embert ítéltek el jogerősen, néhány rendőri vezető ellen nyomoznak. Bár a Fidesz már a kezdetektől Gyurcsány Ferencet tartja az erőszak egyik felelősének, ő már különleges esetben kerülhet bíróság elé a rendőri akciók miatt.
Vágólapra másolva!

"Nem fogjuk szó nélkül hagyni, ami 2006. október 23-án történt. Ezért felelni kell - a törvényes keretek között - mindenkinek, aki ebben részt vett. Nincs kivétel sem rangra, sem beosztásra, sem életkorra tekintettel" - jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke már az új kormány megalakulása előtt, a Fidesz-KDNP frakciószövetség tavaly május 5-i alakuló ülésén. Nála is keményebben fogalmazott 2008-ban, egy könyvbemutatón Balog Zoltán fideszes képviselő (ma társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár): "Én attól teszem függővé a saját politikai jövőmet, hogy ezt megtesszük, vagy nem tesszük. Tehát ha nem derül ki ez a dolog, ha nem szolgáltatunk erkölcsi, anyagi meg jogi kártérítést azoknak, akik ezt elszenvedték, akkor nem érdemes kormányt váltani."

Orbán és Balog nyilatkozata is jelzi, hogy a 2006 őszén, különösen az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján, október 23-án történt, rendőri erőszakba torkolló tömegoszlatás kivizsgálása fontos, szimbolikus kérdés a Fidesz számára. A kormányváltás után felgyorsult a történtek kivizsgálása, az áldozatok egy részét kárpótolták, de a felelősségre vonás továbbra is vontatottan halad, és fennáll a lehetőség, hogy elévülés miatt már nem is lehet befejezni.

Elmúlik a lehetőség

Bár összesen mintegy kétszáz, október 23-án elkövetett jogsértés miatt indult eljárás, csak tucatnyi, alacsonyabb beosztású rendőrt neveztek meg gyanúsítottként. Az eljárások során azonban - ezt több esetben a bíróság is kimondta - nem lehetett megállapítani a felelősséget, mert a rendőrök egymást fedezték, hamisan tanúskodtak. Mivel a "bántalmazás hivatalos eljárásban" tényállás három év börtönnel büntethető, ezek a bűnök már korábban elévültek, újabb rendőröket biztosan nem lehet ezzel meggyanúsítani.

Jogerősen eddig egy embert, Vágó László korábbi rendőr őrnagyot (később alezredest) ítélték 1 év 8 hónap letöltendő börtönre, amiért szándékosan eltörte egy megbilincselt - tehát védekezésre képtelen - ember ujját. Felfüggesztett börtönbüntetést kapott az a két rendőr tiszthelyettes, aki jelen volt Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselő bántalmazásakor. Bár nem ők verték meg a képviselőt, a bíróság szerint nem is akadályozták meg a bántalmazását.

Eddig megúszta a büntetést az a rendőr is, aki kilőtte egy tüntető szemét 2006. október 23-án egy gumilövedékkel. Ha sikerülne rábizonyítani egy rendőrre, hogy ő lőtte fejen a sértettet - az egyébként jogtalanul használt - gumilövedékkel, akkor az emberölés kísérlete lenne, ami csak tizenöt évvel az elkövetés után évülne el. Az ügyben folyó eljárást viszont 2007-ben megszüntették, mert nem lehetett megállapítani az elkövető kilétét. Ennél enyhébb minősítése van a maradandó fogyatékosságot (ebben az esetben részleges vakságot) okozó testi sértésnek, ami viszont legfeljebb öt év börtönnel fenyegetett bűncselekmény, így vasárnap ez is elévül.

Forrás: MTI/Kovács Tamás
Robbanó könnygázgránát a Deák téren (a háttérben a tüntetők által beindított tank)

Valószínűleg nem vonhatják már felelősségre azokat a börtönőröket sem, akik több beszámoló szerint is szándékosan kínozták és megalázták a büntetés-végrehajtási intézetekbe beszállított embereket. A Budapesti Katonai Ügyészség ugyanis az idén áprilisban bűncselekmény hiányában megszüntette a jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság feljelentése alapján indított nyomozást.

Parancsnoki felelősség

Legkésőbb vasárnap elévülnek az úgynevezett elöljárói bűncselekmények is. Az "elöljárói intézkedés elmulasztását" a Btk. szerint az a parancsnok követi el, aki nem tesz meg mindent, hogy megakadályozza beosztottjai kötelezettségszegéseit, illetve elhárítsa "a szolgálati rendet vagy közbiztonságot fenyegető zavart". A bűncselekményért ötéves büntetést lehet kiszabni, ha "a szolgálatra, a fegyelemre vagy a közbiztonságra jelentős hátránnyal jár".

A Debreceni Katonai Ügyészség ugyanakkor - a jogsértéseket vizsgáló albizottság feljelentése alapján - jelenleg is nyomoz három korábbi rendőrparancsnok ellen, az ő ügyük tehát biztosan nem évül el. A kiszivárgott hírek szerint az egyik gyanúsított Gergényi Péter korábbi budapesti rendőrfőkapitány, akit a rendőri azonosítószámok hiánya miatt vonhatnak felelősségre.

Kiss Attila ezredes, parancsnokhelyettes az [origo] érdeklődésére nem kívánt részleteket elárulni az eljárásról, de korábban a Magyar Nemzet azt írta, hogy az eljárásban gyanúsított még Majoros Zoltán korábbi rendőr ezredes, aki 2006. szeptember 18-án, az MTV-székház ostromakor, majd október 23-án is parancsnoki beosztásban volt. Majorost a Magyar Nemzet szerint elöljárói gondoskodás elmulasztása miatt gyanúsítják, ami arra utal, hogy az MTV-ostrom miatt vonnák felelősségre.

Forrás: MTI/Kovács Tamás
Rohamrendőrök és vízágyú 2006. október 23-án

A harmadik gyanúsított a lap szerint Mittó Gábor alezredes, korábbi biztosítási osztályvezető, állítólag parancs iránti engedetlenség miatt. Mittó volt 2006. szeptember 18-án az MTV székházat védő rendőrök parancsnoka, akik végül feladták az épületet. Az alezredes az albizottság előtt azt vallotta, hogy bár ő rendezvények, focimeccsek biztosításában tapasztalt vezető, a székházban többször volt halálfélelme.

Gyurcsány a hibás

A rendőrparancsnokok mellett a Fidesz még egy embert szeretne a vádlottak padján látni 2006. október 23. miatt, Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnököt. "Vádoljuk Gyurcsány Ferencet mindazért, ami az 50 éves évforduló megemlékezése alkalmából történt" - mondta már az erőszakba torkollt tüntetés másnapján a parlamentben Wittner Mária 1956-os halálraítélt, a Fidesz képviselője, aki szerint "a súlyos és brutális erőszakért Gyurcsány Ferenc, a jelenleg regnáló miniszterelnök a felelős".

A Fidesz azóta is tartja magát ahhoz, hogy a történtek első számú felelőse a volt kormányfő. Foglalkozott Gyurcsány lehetséges felelősségével a parlamenti albizottság is, de ennek jelentésében az áll, hogy Gyurcsány jogi felelőssége nem deríthető ki egyértelműen, mert az általa adott utasításokról nincsenek feljegyzések. Bene László korábbi országos rendőrfőkapitány például megerősítette, hogy október 23-án délelőtt az Országházban találkozott Gyurcsánnyal, de azt állította, nem kapott konkrét utasítást.

Az albizottság jelentésénél tovább ment Balsai István korábbi fideszes képviselő (jelenleg alkotmánybíró), aki Orbán Viktor megbízásából készített jelentést a 2006 őszi eseményekről. Az idén márciusban elkészült, de csak szeptemberben nyilvánosságra hozott jelentés szerint "megalapozottan feltehető", hogy a rendőrök nem gondatlanságból, hanem tudatosan, "legfelsőbb politikai utasításra", vagyis Gyurcsány parancsára cselekedtek.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Gyurcsány Ferenc

Balsai jelentésében fogalmazódott meg először, hogy a 2006. október 23-án Budapest utcáin történtekkel kapcsolatban "felvetődhet a terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is". A rendőrök által elkövetett bűncselekmények Balsai szerint alkalmasak voltak egyebek mellett a lakosság megfélemlítésére, "ugyanis nemcsak a közterületeken jelen lévők, de a tv-nézők tudatában is alappal keletkezhetett reális félelemérzet".

Ezt a gondolatmenetet konkrét feljelentés formájába öntötte Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott bírája, a 2006-os eseményeket vizsgáló Civil Jogász Bizottság társelnöke, aki a jelentés elején olvasható köszönetnyilvánítás szerint Balsai munkáját is segítette. Azt a hírt, hogy Völgyesi beadványát az ügyészség befogadta, szerdán több lap is úgy értelmezte, hogy terrorcselekmény gyanúja miatt nyomozás indult Gyurcsány ellen.

Mi a terrorizmus?

A terrorcselekmény mai formájában 2003 óta szerepel a Büntető törvénykönyvben (Btk.). Akkor valósul meg, ha valaki súlyos erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el azért, hogy "állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön", vagy "a lakosságot megfélemlítse". Ez lényegében a nemzetközi egyezményekben szereplő definíció fordítása.

A terrorcselekmény büntetési tétele minimum tíz év, de akár életfogytiglani büntetést is ki lehet szabni miatta. A 2006-os bűncselekmények szempontjából fontos, hogy egyike azoknak a bűncselekményeknek, amelyek soha nem évülnek el, vagyis az elkövetőt akár évtizedekkel később is felelősségre lehet vonni. A Btk. szerint az is bűntettet követ el, aki terrorcselekményre "felhív, ajánlkozik, vállalkozik", illetve aki ezzel fenyegetőzik.

A Btk. kommentárja szerint a terrorcselekmény tényállása "lényegében a kényszerítés és a zsarolás minőségileg új formáját kívánja büntetni". Az ez alapján hozott, a kommentárban idézett ítéletekből azonban kitűnik, hogy eddig általában az "állami szerv kényszerítése" volt a legfontosabb eleme a bűncselekmény megítélésének, nem pedig a lakosság megfélemlítése, amire Balsai hivatkozik (2006-ban a Gyurcsány-kormány képviselte az államot, önmagát pedig nem kényszeríthette).

Forrás: MTI/Kovács Tamás
A terrorizmussal vádolt Budaházy György a bíróságon

"Ha a követelés címzettje nem állami szerv vagy nemzetközi szervezet, akkor a cselekmény zsarolásként vagy kényszerítésként értékelendő" - írja a Btk. kommentárja, amely korábbi példákat is említ a terrorcselekményre. "Terrorcselekményt és nem emberrablást valósít meg, aki a sértett szabadon bocsátását a rendőrséghez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé" - állapította meg például egy 2003-as bírósági ítélet.

Magyarországon valószínűleg Budaházy György a legismertebb ember, akit terrorizmussal vádolnak. A vádirat szerint Budaházy és társai 2007-ben egy Hunnia Mozgalomnak nevezett csoportot hoztak létre abból a célból, hogy országgyűlési képviselők ingatlanjai ellen elkövetett Molotov-koktélos támadásokkal és robbantásokkal befolyásolják a parlamenti döntéseket. Budaházy az első tárgyaláson azt mondta, hogy szerinte politikai cselekményeket tettek a vád tárgyává, illetve az ügyészség rongálást akar terrorizmusnak minősíteni.

Terrorcselekménnyel fenyegetés gyanújával indult nyomozás az ellen a nyugalmazott rendőr ellen is, aki az idén nyáron, a rendvédelmi szakszervezetek tüntetéseinek idején azzal fenyegette meg Lázár János Fidesz-frakcióvezetőt, hogy sósavval leönti a gyerekeit, ha nem vonja vissza a szolgálati nyugdíj megvonását lehetővé tevő törvényjavaslatot. Ennek az esetnek a megítélésében is a kényszerítés a meghatározó, hiszen egy politikai döntést akart megváltoztatni a fenyegetőző.