Erősíti az ügyészséget az igazságügyi minisztérium tervezete

Tovább erősítené az ügyészség jogkörét és függetlenségét az erről szóló sarkalatos törvény hétfőn nyilvánosságra hozott tervezete. A jövőben a kormánynak kötelessége lenne az ügyészség költségvetését úgy beterjeszteni a parlamentnek, ahogy azt a legfőbb ügyész javasolja. A vádhatóság vezetője a Kúria elnökével kerülne egy szintre, és joga lenne az Alkotmánybírósághoz fordulni.

"A legfőbb ügyész sem közvetlenül, sem közvetve nem utasítható valamely meghatározott tartalmú egyedi döntés meghozatalára vagy megváltoztatására" - ezzel a megfogalmazással erősíti tovább az ügyészség függetlenségét az a törvénytervezet, amelyet hétfőn tett közzé a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). A tervezetet - amelyet a kormány még nem tárgyalt - mindössze egy napig, keddig lehet véleményezni.

Az ügyészség függetlenségét erősíti az is, hogy a költségvetésére a tervezet szerint a jövőben nem lenne befolyása a kormánynak. A szabály ma is úgy szól, hogy a költségvetést a legfőbb ügyész állítja össze, de ezt a KIM javaslata kiegészítené azzal is, hogy ezt a kormánynak "változtatás nélkül" kell beterjesztenie a parlamentnek, vagyis nem vehet el egy forintot sem az igényelt összegből (az országgyűlés természetesen még megteheti a költségvetési vitában).

A legfőbb ügyészt a korábbi törvénymódosításnak és az új alaptörvénynek megfelelően kétharmados többséggel, kilenc évre választja a parlament. Státusza és fizetése a KIM tervezete szerint a jövőben megegyezne a Kúria (jelenleg Legfelsőbb Bíróság) elnökéével. Az új ügyészségi törvény is fenntartaná azt, hogy hiába telik le a hivatali ideje vagy tölti be a 70. életévét, utódjának megválasztásáig hivatalban marad.

Az ügyészségi törvény tervezete megtartja azt a - korábban Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke által is támadott - rendelkezést, amely szerint a legfőbb ügyész az úgynevezett kiemelt jelentőségű ügyekben - "az eljárás ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása végett" - maga döntheti el, hogy melyik bíróságon emel vádat, nem köti a kezét a bíróságok területi illetékessége.

A legfőbb ügyésznek a tervezet szerint joga lenne egyedi büntetőügyekben az Alkotmánybírósághoz fordulni, az adott jogszabálynak vagy a bírói döntésnek "az alaptörvénnyel való összhangja biztosítása érdekében". Ennek jelentőségét az adja, hogy az új alaptörvény megszüntette annak lehetőségét, hogy bárki, bármilyen ügyben az Alkotmánybírósághoz forduljon, az állampolgárok kizárólag saját konkrét ügyükben fordulhatnak a testülethez.

A tervezet foglalkozik azzal is, mikor kell felmenteni az új alaptörvény miatt nyugdíjba vonuló ügyészeket. Jelenleg ugyanis 70 év az ügyészek - és a bírók - nyugdíjkorhatára, de ez 2012. január 1-től az általános nyugdíjkorhatárra (jelenleg 62 év) módosul. Aki már betöltötte ezt a kort, január 1-jén kezdi meg felmentési idejét, és június 30-án szűnik meg a szolgálati jogviszonya. Aki jövőre tölti be a 62. évét, annak 2012. december 31-én szűnik meg a jogviszonya.