Börtönnel büntetné a külföldi feketemunkások alkalmazását a kormány

Vágólapra másolva!
Kötelezővé tenné a munkát a börtönben, ugyanakkor lehetőséget adna az elítélt drogosok és alkoholisták rehabilitációjára a kormány most benyújtott büntető törvénycsomagja. Önálló bűncselekmény lehet a külföldi feketemunkások alkalmazása, és az is, ha valaki megvásárolja valaki befolyását. A törvény részletesen meghatározná, mely bűncselekmények miatt lehet valakit tényleges életfogytiglanra ítélni.
Vágólapra másolva!

Önálló bűncselekménnyé nyilvánítaná a kormány a külföldi feketemunkások alkalmazását - derül ki a Büntető törvénykönyvhöz (Btk.) és más jogszabályokhoz pénteken benyújtott módosító javaslatból. A "harmadik országbeli állampolgár jogellenes foglalkoztatása" elnevezésű vétséget két évig terjedő szabadságvesztéssel lehetne súlytani (a "harmadik ország" arra utal, hogy az uniós állampolgárok más elbírálás alá esnek, szabadon vállalhatnak munkát).

Súlyosabb büntetést, akár öt éves szabadságvesztést is ki lehetne szabni arra, aki a "keresőtevékenység folytatására engedéllyel nem rendelkező" embereket "különösen kizsákmányoló" körülmények közt dolgoztatja, kiskorúakat alkalmaz, vagy emberkereskedők segítségével szerzi be a munkaerőt. Az indoklás szerint a szigorításra az EU illegális bevándorlás elleni irányelve kötelezi Magyarországot.

A befolyással üzérkedés mellett a kormány büntethetővé tenné a befolyás vásárlását is. A javaslat szerint három évig terjedő szabadságvesztést lehetne kiszabni arra, aki él a lehetőséggel, és pénzt vagy más "jogtalan előnyt" ad vagy ígér a vesztegetési lehetőséget felajánlónak. Külföldi befolyással üzérkedők egytől öt évig terjedő, a külföldi befolyást megvásárolók pedig három év szabadságvesztésre számíthatnának.

Örökös fogság

A január 1-től hatályba lépő új alaptörvény tényleges életfogytiglanra vonatkozó rendelkezéseit kifejtve a javaslat úgy rendelkezik, hogy nem bocsátható feltételesen szabadlábra, vagyis valódi életfogytiglanra ítélhető az, aki emberiség elleni vagy háborús bűnt, terrorcselekményt, súlyos közveszélyokozást, vagy az emberölés minősített eseteit követi el.

A törvényjavaslat kiegészítené a soha el nem évülő bűncselekmények listáját az emberölés két újabb, úgynevezett minősített esetével: a 14 év alatti gyermek, illetve a védekezésre képtelen személy meggyilkolásával. Az emberölés más, minősített esetei már eddig is szerepeltek a listán.

Jogok és kötelességek

A büntetések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet módosításával a kormány kimondaná: a büntetésnek egyebek mellett az is célja kell legyen, hogy egészségügyi és rehabilitációs programokkal segítse az elítéltek "sajátos életviteléből", vagyis alkoholizmusából, drogfüggőségéből, vagy hajléktalanságából fakadó hátrányainak ledolgozását.

A jogszabály ugyanakkor kimondaná, hogy az elítéltnek kötelessége a számára kijelölt munkát "szakismereteinek és képességeinek megfelelően" elvégezni. A munkavégzési kötelezettség csak a még tanköteles, vagyis 18 év alatti fiatalokat, a legalább hatodik hónapban lévő terhes nőket, a munkaképteleneket vagy a nyugdíjkorhatárt betöltött időseket nem terheli .

A törvényjavaslat a kormány korábbi bejelentésének megfelelően a polgári jogi szabályok közt rögzíti, hogy a sajtó nem fizethet a jogerősen elítélt bűnözőknek a bűncselekményükkel kapcsolatban tett nyilatkozataikért. Az ezzel ellentétes megállapodást a törvényjavaslat szerint semmisnek kell tekinteni, az ilyen szerződéseket pedig az ügyészeknek bíróságon kell megtámadniuk.