Feljelentést tett Budai Gyula a MÁV Hajdú privatizációja miatt

Budai Gyula szerint egy elnagyolt vagyonértékelés alapján a ténylegesnél alacsonyabb áron adták el 2001-ben a MÁV Hajdú Kft.-t. Az elszámoltatási kormánybiztos hűtlen és hanyag kezelést gyanít az ügyben.

Feljelentést tett az Országos Rendőr-főkapitányságon Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a MÁV Hajdú Kft. privatizációja miatt hűtlen és hanyag kezelés gyanújával, ismeretlen tettes ellen.

Budai Gyula tájékoztatása szerint május 10-én érkezett hozzá közérdekű bejelentés a debreceni MÁV Hajdú Kft. privatizációja ügyében. Ezt továbbküldte Szarvas Ferencnek, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójának, akitől szeptember végén kapta meg az ellenőrzési jelentést.

Az ügy előzménye a kormány 1999 októberi döntése arról, hogy átvállalja a MÁV által állami kezességvállalással felvett fejlesztési hiteleket, és egyben kötelezte a társaságot egy koncepció kidolgozására a vasút működéséhez nem elengedhetetlenül szükséges vagyontárgyak értékesítéséről. Ennek érdekében a MÁV 2000 elején megrendelte a Pannonauditor Kft.-től a MÁV Hajdú Kft. üzleti értékének és a bérelt ingatlanok forgalmi értékének meghatározását.

Budai Gyula kormánybiztos megállapítása szerint ez a vagyonértékelés elnagyolt lett, nem volt következetes, ami miatt a céget a tényleges értékénél alacsonyabb áron adták el 2001-ben. Ezek alapján a MÁV kártérítési igénnyel léphet fel a Pannonauditor Kft.-vel szemben - véli a kormánybiztos.

Budai Gyula álláspontja szerint azzal, hogy a privatizáció során a két ingatlanra és a MÁV Hajdú Kft. üzletrészére csak együtt lehetett pályázni, a MÁV szűkítette a versenyt, ugyanis a szakmai befektetők nem akartak ingatlant vásárolni, vagy csak a működéshez feltétlenül szükséges ingatlant kívánták volna megvenni. Összegzése szerint az ingatlanok és az üzletrész együttértékesítése miatt minimum 40 millió forint kár érte a MÁV-ot.

A kormánybiztos megállapítása szerint ráadásul az egyik ingatlan eladása körül problémák merültek fel a korábbi bérlő követelési igénye miatt, így a MÁV-nak vissza kellett vennie a korábban eladott debreceni ingatlanját, a vételárat pedig kamatokkal, valamint perköltséggel együtt - összesen 320 millió forintot - vissza kellett fizetnie.

Budai Gyula szerint további gondot jelent, hogy az üzletrészről szóló adásvételi szerződés visszamenőleges módosításával elmaradt az osztalékkifizetés, ami miatt a MÁV-ot több mint 50 millió forint kár érte. Az utolsó pont pedig, hogy bár a szerződés szerint ha az új tulajdonos 8 éven belül létszámleépítést hajt végre, akkor a hátralévő időre járó munkabérnek megfelelő összeg öt százalékát köteles a MÁV részére megfizetni. A kormánybiztosi tájékoztatás szerint bár történt leépítés, az ötszázalékos fizetési kötelezettség teljesítéséről nem találhatók adatok a vasúttársaság irattárában.