"Az ördöggel is hajlandóak vagyunk cimborálni" - kik vezetik a kormányellenes tüntetéseket?

Bohócforradalom, Bohóctüntetés, Kónya Péter, Árok Kornél
Vágólapra másolva!
A szakszervezeti érdekképviseleten túlmutató mozgalomban kamatoztatná a tavaszi rendvédelmi tüntetéseken megszerzett népszerűségét a két főszervező, Árok Kornél és Kónya Péter. A bohócforradalom és a D-Day kitalálói megosztották a szakszervezeteket, a saját környezetüket is meglepik döntéseikkel, a politikával pedig óvatosan építik a kapcsolatot.
Vágólapra másolva!

"A csütörtöki tüntetésre készülődtünk, néztük a helyszínt a Clark Ádám téren, és amikor ránéztem az alagútra, hirtelen jött az ötlet, hogy onnan le kellene ereszkedni. Azonnal telefonáltam párat, eszközt azonban csak egy órával az akció előtt sikerült kölcsönkérni, így megcsináltam" - mondta az [origo]-nak Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének (HTFSZ) elnöke a múlt heti demonstrációt elindító látványos belépőjéről. "Ezek az ötletek sokszor pillanatok alatt alakulnak, ez az a spontaneitás, amire a politikai elit nincs felkészülve" - jegyezte meg a szakszervezeti vezető.

A D-Day néven meghirdetett, a kormány intézkedései - többek között az új munka törvénykönyve és a korengedményes korkedvezményes és szolgálati nyugdíjak eltörlése - elleni tüntetéssorozat szombati napján megtelt a budapesti Kossuth tér demonstrálókkal. Ezzel ez a rendezvény vált a kormány intézkedéseivel elégedetlen emberek eddig leglátványosabb megnyilvánulásává. Árok mellett Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) vezetője volt a D-Day másik főszervezője.

"Ketten maradtunk"

Kónya Péter és Árok Kornél még áprilisban, a rendvédelmi dolgozók tüntetéssorozatának elején állt a kormány intézkedései ellen szervezett megmozdulások élére. Kónya volt a kormánnyal, illetve a belügyminiszterrel tárgyaló sztrájkbizottság elnöke, majd miután - a szakszervezetek közötti konfliktusra hivatkozva - lemondott, Árok Kornél vette át a helyét. Rendszeres felszólalók voltak a tüntetéssorozat rendezvényein is. "Mi már tavasszal jeleztük, hogy szélesebb körű összefogásra lesz szükség, mert a kormány intézkedései nemcsak a rendvédelmi dolgozókat érintik, hanem az egész társadalmat. Akkor még nem nagyon hittek nekünk az emberek" - mondta Kónya Péter az [origo]-nak.

Miután a parlament június 6-án elfogadta a rendvédelmi dolgozók nyugdíjkedvezményeinek eltörlését lehetővé tévő alkotmánymódosítást, június közepére "bohócforradalmat" hirdettek. Ez fordulópont volt a tüntetéssorozatban, mert utólag ugyan több szakszervezet is csatlakozott a kezdeményezéshez, ezt Kónya és Árok már nem a szakszervezeteik nevében, vezetőjeként, hanem magánemberként hirdették meg. "Ketten maradtunk, a többiek lemorzsolódtak a tavaszi csapatból" - magyarázta ezt a döntést Árok Kornél.

Kónya Péter szerint a szakszervezeti rendszer alkalmatlan a gyors döntésekre, ezért kényszerültek erre a megoldásra."Látszott, hogy igény van erre a fellépésre, de a szakszervezetek csak nagyon nehézkesen akartak csatlakozni, ezért magunkra vállaltuk a döntést" - mondta Kónya. "Ha arra várnánk, hogy egy-egy ilyen ötlet átmenjen, másfél-két hónap múlva lenne belőle valami, ha egyáltalán lenne" - mondta.

"Van, aminek mi sem örülünk"

A bohócforradalom óta bevett szokásuk lett, hogy az akcióikat egyedül tervezik el. A D-Day minden részletét még a csatlakozó szervezetekkel sem egyeztették. "Mi is részt vettünk a D-Day-en, a szombati demonstrációról értekezleteken egyeztettünk, de nem tudtam, hogy be fogják jelenteni a végén a Szolidaritási Mozgalom megalakulását. Velem erről nem beszéltek" - mondta az [origo]-nak Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) vezetője. Varga, aki a tüntetésen fel is szólalt, azt mondta, ő és a szakszervezete azért ment el tüntetni, hogy tiltakozzon az ellen, hogy a kormány nem egyeztet a civilekkel, de szerinte az egyeztetésre nemcsak a kormánnyal lenne szükség.

Fotó: Mudra László [origo]
Kónya Péter és Árok Kornél a bohócforradalom idején

Nemcsak a SZEF, hanem Árok Kornél szakszervezetének tagjai sem tudtak arról, hogy mire készülnek vezetőik a demonstráción. "Egy ilyen tüntetésnél nincs idő mindent részletesen lebeszélni. Vannak döntéseik, amelyek csak menet közben derülnek ki, és nem örülünk nekik mi sem, de nagy ellentétek nincsenek köztünk, ugyanazért harcolunk" - mondta Kormos Csaba, a HTFSZ alelnöke.

Kormos szerint a média figyelmét célzó akciók többségét is Kónya vagy Árok találja ki, de a tagok is sok olyan ötletet, plakáttervet küldenek e-mailben vagy a Facebookon, amelyekből aztán "tudnak csemegézni". Árok szerint ezek a demonstrációk "még beleférnek a keretbe", mert a tűzoltóknak van egy olyan döntésük, hogy céljaik elérése érdekében "az ördöggel is hajlandóak vagyunk cimborálni".

Túl a szakszervezeten

A mindenkinek meglepetést okozó Szolidaritási Mozgalmat Árok és Kónya szerint egy szűk csapattal együtt találták ki, Kónya szerint rajtuk kívül Székely Tamás, a vegyipari dolgozókat tömörítő szakszervezet, a VDSZ elnöke és Székely Sándor, az Egymillióan a Demokráciáért Egyesület elnöke vett részt a döntésekben. Kónya szerint a két szervezettel a "bohócforradalom" idején kerültek kapcsolatba. "Sokan sérelmezik, hogy nem tudnak előre a döntésekről, kapjuk a támadásokat, de máshogy nem jutnánk semmire, ahhoz az egész szakszervezeti mozgalomnak meg kellene újulnia" - mondta Kónya.

A négy kezdeményezőn kívül egyelőre azt sem tudja senki, hogy mit takar a Szolidaritási Mozgalom név: ennek részleteit és céljaikat csütörtökön fogják bejelenteni. "Nem mennék még bele abba, hogy ez mivé növi vagy nőheti ki magát. Ha valaki ismeri a lengyel szolidaritási mozgalmat, abból le tud vonni következtetéseket, de a hosszú távú céloknál most fontosabb, hogy meg tudjuk tölteni tartalommal" - mondta Kónya az [origo]-nak.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Árok és Kónya a színpadon a szombati D-Day tüntetésen

Árok szerint annak ellenére, hogy már a demokrácia védelmét is felvették a céljaik közé, továbbra is szakszervezeti politikát kívánnak folytatni. Kónya szerint "nyilvánvaló", hogy a szolidaritási mozgalom bizonyos kérdésekben már túlmutat a szakszervezeti érdekképviseleten. "Van egy olyan űr, amit be kell tölteni az emberek érdekében, aztán meglátjuk, hogy mire megyünk vele, mekkora támogatottsága lesz ennek" - mondta.

Előreszaladtak a politikába

Kónyáék akciói megosztották a szakszervezeti mozgalmat is, van, aki szerint a két vezető már nyílt politikai nyilatkozatokat tesz. "Most, hogy bejelentették ennek a mozgalomnak a megalakulását, le kellene mondaniuk a tisztségükről, mert már nem szakszervezeti célok mozgatják őket "- mondta az [origo]-nak egy szakszervezeti vezető, aki szerint "ha nem is ennyire élesen", de már tavasszal is látszott, hogy Kónyának és Ároknak nem ugyanazok a céljai, mint a sztrájkbizottságban résztvevő szakszervezetek többségének. "Kónya azért mondott le a sztrájkbizottság éléről, mert megsértődött, hogy leszavaztuk, és azt mondtuk, hogy ne tüntessünk, hanem tárgyaljunk. Akkor látszott, hogy nem az a célja, hogy eredmény legyen, hanem hogy cirkusz" - mondta.

A tavasszal még együtt tüntető rendvédelmi szakszervezetek közül több nyilvánosan is bejelentette, hogy nem vesznek részt a bohócforradalomban vagy a D-Day-en, mert nem értenek egyet Kónyáék céljaival. Kónyáék szerint az a megosztottság oka, hogy több szervezet "átpolitizált", de őket is pont azért bírálja több szakszervezeti vezető, mert szerintük "túl szoros kapcsolatot építettek ki a pártpolitikával". Ezt látták bizonyítva azzal is, hogy a szombati D-Day-tüntetésen megjelent több ellenzéki politikus, köztük az MSZP-s Gyurcsány Ferenc, Mesterházy Attila és Szanyi Tibor is.

Fotó: Hirling Bálint [origo]
Árok és Kónya a VDSZ és az Egymillióan a Demokráciáért képviselőjével a Sándor-palota előtt

"Az MSZP minden szakszervezettel keresi a kapcsolatot. Én nagyon szeretném, ha Kónyáékkal ez akciókban is kiteljesedő kapcsolat lenne, szívesen csatlakozunk minden ügyhöz. A részükről inkább egy óvatos nyitottságot érzek, szerintem teljesen jogosan ők a saját tagságuk érdekeit nézik, és köztük minden pártnak lehetnek támogatói" - mondta az MSZP és Kónyáék kapcsolatáról Szanyi Tibor.

"A szakszervezeteknél kényszerszövetségesként mindig felmerülnek az ellenzéki pártok, de ez addig jó, amíg ezek ad hoc szövetségek, és nem rendszeresek. A kormányváltás előtt a Fidesszel is rendszeresen egyeztettünk, ez még nem jelent elkötelezettséget. Minden parlamenti pártnak írtunk, és kértük, hogy jöjjenek el, és támogassák a D-Dayt, de csak az ellenzékiek voltak ott, ráadásul ez nem is jelenti azt, hogy felléphettek volna" - mondta Kónya.

Az egyelőre nem világos, hogy Kónyáéknak van-e politikai célja a szolidaritási mozgalom elindításával. Egy szakszervezeti vezető szerint ha van ilyen céljuk, sikeres lehet a taktikájuk. "Kónya Péter nagyon értelmes, intelligens, jól átlátja a helyzetet, és Árok Kornél is jó képességű, nagyon ügyesen tudja vezetni az embereket. Lehet, hogy jól mérték fel a helyzetet, és előre látták, hogy ha az új Munka törvénykönyve ellehetetleníti a szakszervezetek működését, nem lesz más út, így előremenekültek egy félpolitikai szervezet felé" - mondta a neve elhallgatását kérő szakszervezeti vezető. Szerinte a szakszervezeti szempontból nagyon rosszul időzítették a D-Day-t, mert ők amíg lehet, tárgyalni akartak volna. Ugyanakkor szerinte saját szempontjukból jól döntöttek Kónyáék, hogy már most tüntetni kezdtek, mert ha október közepén a kormány elkészül az új Munka törvénykönyve végleges tervezetével, az azzal elégedetlen szakszervezeteknek nem lesz más esélyük, mint hogy csatlakozzanak hozzájuk.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Tapasztalt szakszervezetisek

Kónya Péter a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke, ez a szövetség hét, rendvédelmi területen dolgozókat védő szakszervezetet tömörít, Árok Kornél pedig a FRDÉSZ egyik tagszervezetének, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének (HTFSZ) elnöke. Mindketten tapasztalt szakszervezetisek. Kónya a Szovjetunióban, a Lvovi Egyetemen szerzett diplomát haditudósításból, a rendszerváltás után egy ideig a Magyar Honvéd című lapnál dolgozott, majd 1995-ben már az érdekvédelemben, a Honvéd Szakszervezet szóvivőjeként. 1997-ben választották meg az FRDÉSZ elnökének, azóta függetlenített szakszervezeti vezető, ez a főállása.

Kónya szervezete, az FRDÉSZ 2005-ben egyesült a Liga Szakszervezetekkel, amelyből azonban 2009-ben kizárták, arra hivatkozva, hogy elvesztette a szakszervezeteknél alapvető pártfüggetlenségét, ugyanis három tagszervezete pártot alapított. Kónya akkori nyilatkozatai alapján konfliktusa volt a Ligát vezető Gaskó Istvánnal is.

Árok Kornél csak néhány éve vezeti a HTFSZ-t. Ő volt az egyik alapítója annak a pártnak - az Egységes Magyarországért Közbiztonság és Demokratikus Közélet Szövetsége pártnak -, amely miatt kizárták az FRDÉSZ-t a Ligából. A pártot a 2010-es országgyűlési választás előtt nyilvántartásba vette a választási bizottság, de egy jelöltet sem tudtak állítani.

"Biztos van már köztük barátság is" - mondta egy szakszervezeti vezető, aki régóta közelről figyeli Árok és Kónya munkáját. Elmondása szerint Árok Kornél már az FRDÉSZ alakulásakor bekerült alelnöknek a szervezethez, így szoros munkakapcsolata volt Kónyával. "Voltak hullámvölgyek és nézeteltérések is köztük, de sok közös munka is, és már akkor látszott, hogy hasonló mezsgyén haladnak" - mondta.