Irreális álmot kerget az új drogstratégia jogvédők szerint

drog, kábítószer, intravénás szerhasználat, heroin
Vágólapra másolva!
Bagatellizálja az alkohol és a dohányzás káros hatásait az új drogstratégia, miközben megbélyegzi a tiltott szert használókat, és figyelmen kívül hagyja az új drogfogyasztási trendeket - a kábítószerekkel foglalkozó szakmai szervezetek szerint ezek a kormány által bemutatott új stratégia legnagyobb hibái. A szakmai szervezetek teljesen átdolgoznák a dokumentumot, amely szerintük még a drog kifejezést is hibásan használja.
Vágólapra másolva!

A múlt héten zárult le a társadalmi egyeztetése az új drogstratégiának, amelyet a Nemzeti Erőforrás Minisztériumában készített egy tízfős munkacsoport. Miután tavaly - több, kábítószerrel foglalkozó szakmai szervezet tiltakozása ellenére - az éppen hatályba lépő drogstratégiát a Nefmi "vállalhatatlannak" nevezve félretette, augusztus végén nyilvánosságra hozta a saját elképzelését.

A Nefmi azzal indokolta a cserét, hogy az előző drogstratégia csődöt mondott, mert a mind gyorsabban növekvő problémákat sem megelőzni, sem csökkenteni nem tudta, miközben előtérbe került a drogliberalizáció, és kísérlet sem történt a negatív folyamatok megállítására. A tárca szerint "az elmúlt évek drogstratégiája, mely a hangsúlyt a drogliberalizációra és az ártalomcsökkentésre helyezte, nem követhető", mert csak a "drogliberalizáció mellett elkötelezett holdudvarnak, egy szűk megélhetési lobbinak" kedvezett. (A Nefmi álláspontjáról korábban Téglásy Kristóf főosztályvezető beszélt az [origo]-nak, az interjút itt olvashatja el.)

Az új stratégia, amely a 2012-2020 közötti időszakra meghatározza majd a kábítószer-probléma állami kezelését, a fő irányok szerint szigorúbban büntetné a kábítószer-kereskedőket, az eljárási költségeket megfizettetné a fogyasztókkal, és az eddigieknél jobban bevonná a drog elleni harcba a tanárokat, a papokat és a családokat. A tervezet szerint "a kábítószerekkel kapcsolatos büntetőjogi felelősség alól sem kábítószer-függőség, sem más indok nem mentesíthet".

Az elterelést a fogyasztók csak egyszer választhatnák a büntetés helyett, és viselniük kellene "a magatartásukhoz közvetlenül kapcsolódó" bűnügyi költségeket, például a lefoglalt minták vizsgálatának költségét. A stratégia készítői nem hisznek az ártalomcsökkentésben, vagyis a kábítószer-fogyasztók függőségét a későbbi javulás reménye miatt elfogadó, annak káros hatásait például tűcserével minimalizálni próbáló szolgáltatásokban. Maga az "ártalomcsökkentés" szó is csupán kétszer szerepel a szövegben, és akkor is lényegében arról van szó, hogy a módszer mennyire nem vált be. Ehelyett "felépülés-központú" szemléletet hirdet. (A tervezetről szóló részletes cikkünket itt olvashatja el, a stratégiát és a hozzá kapcsolódó dokumentumokat pedig innen töltheti le.)

A kábítószer-problémával foglalkozó szakmai szervezetek szeptember végéig elküldték részletes véleményüket a Nefmi-nek az új drogstratégiáról - az már a kormányon múlik, hogy mennyire veszi ezeket figyelembe. A legtöbb szakmai szervezet lesújtó kritikát fogalmazott meg.

"A drogmentesség utópikus eszméje"

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogpolitikai szakemberei például elavult szemléletűnek, zavarosnak és következetlennek nevezték a tervezetet, amely "bagatellizálja" a legális szerek - alkohol, dohány - használatát, miközben "sematikusan démonizálja" az illegális drogokat. "A drogmentesség utópikus eszméje lebeg az alkotók előtt", akik a zéró tolerancia megközelítés alternatíváit meg sem vizsgálják, az ártalomcsökkentéssel pedig alig foglalkoznak.

A TASZ szerint a stratégia céljait ideológiai alapon fogalmazták meg, nem pedig bizonyítékokra építve. Hibás a szervezet szerint a büntetőjogi megközelítés is, amely nem alkalmas a fogyasztás csökkentésére, az egyes területekhez a stratégia nem rendel felelőst, az eredmények monitorozásának rendszerét sem fekteti le - sorolja a kifogásokat a TASZ véleménye. A szervezet szerint a drogstratégia tervezete "nem alkalmas arra, hogy a jövő nemzeti drogstratégiájának alapjául szolgáljon, gyökeres átalakításra szorul mind annak szemlélete, mind szerkezete és célkitűzései szempontjából". "Arra kérjük ezért a kormányzatot, hogy a szakmai szervezetek által nyújtott támpontok alapján készítsen teljesen új szemléletű drogstratégiát, amely mind az emberi jogok, mind a szakmai színvonal és politikai realizmus szempontjából megfelel a 21. század elvárásainak."

Forrás: AFP
A tűcseréről és az ártalomcsökkentésről alig esik szó

"Jelen formájában a dokumentum nem tekinthető valójában stratégiának, ugyanis annak általánosan elfogadott ismérveivel nem rendelkezik" - szögezte le a Magyar Addiktológiai Társaság (MAT) véleményében, amely szerint a stratégia "alapos átvizsgálásra" szorul. A szervezet szerint a szövegben még fogalmi problémák is vannak, mivel "az írásmű folyamatosan küzd a drog, kábítószer stb. kifejezésekkel", hangneme nem szakmai, sokkal inkább "elégikus". Újszerűséget "sajnos nem sikerült felfedezni a tervezet szövegében" - írja a MAT, hacsak azt nem, hogy kijelenti, a droghasználat "erkölcsi alapon is megítélhető és elutasítható". A szervezet szerint egy stratégia nem ítélkezhet erkölcsi alapon, pláne nem olyan társadalmi jelenségek esetében, amelyek már egyébként is súlyosan "stigmatizáltak". A MAT szerint fájóan hiányzik az ártalomcsökkentés is, holott az a felépüléshez vezető út egyik fontos állomása.

Nem kell a moralizálás a drogügyi szervezetek szerint

A MADRISZ, a Magyar Drogterápiás Intézetek Szövetsége szerint "a szöveg patchwork jellegű", "elnagyolt, kevéssé áttekinthető", és egyáltalán nem úgy néz ki, ahogyan egy 8 éven át érvényes stratégiának kellene. A MAT-hoz hasonlóan ez a szervezet is ideológiai dokumentumnak látja a stratégiát, amelyből a moralizálást ki kellene venni, ehelyett inkább figyelembe kellene venni "a legújabb hazai drogfogyasztási trendeket és az azokban rejlő társadalmi, közegészségügyi kockázatokat". A MADRISZ összességében "jelentős mértékben eltérő szemléleti megközelítést javasol, és kéri a tervezetnek alapvető pontokon való átfogalmazását".

Az Ártalomcsökkentők Országos Közhasznú Szakmai Egyesülete szerint sajnálatos, hogy a tervezet visszatér a zéró tolerancia megközelítéshez, elavult szemléletet hoz vissza, miközben háttérbe szorítja az ártalomcsökkentést. A Kék Pont drogambulancia alapítvány szerint is az ártalomcsökkentés szerepének a megkérdőjelezése a problémás. A szermentesség mint cél, "irreális, utópisztikus, és szakmailag nem támogatható ajánlás" - jelenti ki az alapítvány a véleményében.

A Kék Pont alapítvány szerint törölni kellene a szövegből a mondatot, mely szerint "a függők önpusztító életmódja pedig kialakította az ártalomcsökkentés gyakorlatát, amely csak a szerfogyasztás egyes hatásainak tüneti ellensúlyozását tűzi ki célul". Ugyanezt a mondatot mindenképpen törölni kell a Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége szerint is. Ez utóbbi szervezet "határozottan elutasítja a kábítószer-fogyasztók jogszabályi kirekesztésének erősítését, a fogyasztás büntetőjogi eszközökkel való visszaszorítását" is.

Összezsugorodott a drogprevencióra fordítható keret
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogpolitikai oldala szerint a jövő évi költségvetési törvényjavaslatból kiderül, hogy jövőre az eddigieknél jóval kevesebb pénzt, mindössze 300 millió forintot szán a kormány a drogprevencióra, azaz a "kábítószer-megelőzéssel kapcsolatos feladatokra". Ez az összeg kevesebb mint harmada a 2009-ben drogprevencióra költött pénznek, de a tavalyi 512 milliónál is jóval kisebb a keret.