Törvényektől tartva keresi az utat a Gárdához Vona

A törvények betartása miatt nem visel mostanában gárdistamellényt Vona Gábor, a Jobbik elnöke egy vasárnapi beszéde szerint. Vona kétszer még a parlamentben is felhúzta a Gárda mellényét, de a korábban szoros szövetségben működő Jobbik és a Magyar Gárda viszonya tavaly megromlott. Vona most egységesítené a darabjaira hullott gárdista mozgalmat, és gárdistákkal beszélne az ország súlyos helyzetéről.

Szívük szerint gárdamellényben vennének részt a megemlékezésen, de azért nem teszik, mert betartják a törvényt - jelentette ki Vona Gábor, a Jobbik elnöke és frakcióvezetője vasárnap a XII. kerületi turulszobor előtt tartott rendezvényen. Vona a bíróság által jogerősen betiltott Magyar Gárda és az első világháborút követően alapított, az ország elcsatolt részeiért és a kommunisták ellen fellépő félkatonai szervezet, a Rongyos Gárda megalakulása alkalmából rendezett megemlékezésen szólalt fel.

Vona a Magyar Gárda 2009. nyári betiltása után a parlamentben kétszer is a Gárda egyenruhájára hasonlító mellényben jelent meg, mióta a Jobbik a 2010-es választáson bejutott az országgyűlésbe. Először a 2010-es parlamenti alakuló ülésen történt ilyen, amikor Bajnai Gordon levezető miniszterelnök búcsúbeszédében hosszan beszélt Vona mellényéről, többek között azt mondta, hogy "ilyen mellényt tilos viselni, Magyarországon, ez a törvény".

Vona először a Jobbik 2010. április 8-i kampányzáróján jelentette be, hogy a Gárda mellényében fog megjelenni a parlament alakuló ülésén. A rendezvényen többek között azt mondta, hogy pártja a parlamentben sem fog felpuhulni, hanem még keményebb lesz. Hozzátette, ez nem azt jelenti, hogy agresszívak lesznek, hanem azt, hogy mindennap a többi párt képébe mondják majd az igazságot. Az országgyűlés alakuló ülésének előkészítéséről szóló egyeztetésen Lendvai Ildikó akkori MSZP-elnök kérdésére, hogy rajta lesz-e a mellény, úgy reagált, hogy köszöni az aggódó szavakat az öltözködési stílusért, ő maga fekete mellényben, fehér ingben jelenik meg az ülésen.

"Nem finomkodhatunk tovább"

A feloszlatott szervezet formaruhájának viselése egy 2009-es rendeletmódosítás alapján szabálysértésnek minősül, amiért 50 ezer forint pénzbírságot lehet kiszabni, és erre hivatkozva - Bajnai Gordon kérésére - Forgács Imre korábbi igazságügyi miniszter feljelentést tett a kormány nevében. Vona Gábor lemondott mentelmi jogáról, de az [origo]-nak nem tudta megmondani, hogy az ellene indított szabálysértési eljárás milyen eredménnyel zárult le.

Az előző kormány döntése óta tovább szigorodott a félkatonai szervezetek egyenruháit viselők büntethetősége, miután a parlament tavasszal, a gyöngyöspatai konfliktus után elfogadta azt a kormányzati törvényjavaslatot, amely akár három évig tartó szabadságvesztéssel sújtja az "egyenruhás bűnözést". Vona az [origo]-nak azt mondta, hogy szerinte a megváltozott jogszabályokkal sem ellentétes az, hogy a gárdista mellényt viselje.

Vona ezt követően a 2011-es tavaszi ülésszak első ülésén vette fel a mellényt, de míg az alakuló ülésen csak az eskü ideje alatt vette le a mellényt eltakaró zakóját, a 2011-es ülésen végig látható volt a mellény. Murányi Levente, a Jobbik alelnöke akkor azzal magyarázta, hogy Vona újra felvette a mellényt, hogy "úgy döntöttünk, hogy nem finomkodhatunk a továbbiakban, és ugyanazt a vonalat kell folytatni, amit elkezdtünk".

Vona Gábor Gárda-mellényben a parlamentben

Az [origo]-nak Vona azt mondta, nem érez ellentmondást aközött, hogy a parlamentben felvette a gárdamellényt, illetve aközött, hogy a vasárnapi gyűlésen azt mondta, a törvény betartása miatt nem viselik. Szerinte csak akkor törvényellenes a mellényviselés, ha "bizonyos feltételek teljesülnek", mint például az, hogy nagy alakzatban álljanak, vagy vezényszavakkal irányítsák az egyenruhák egyes darabjait viselőket. Azt, hogy a parlamentben viselte a mellényt, "polgári engedetlenségnek" nevezte.

Vona Gábornak ilyen engedetlenség miatt korábban már volt dolga az igazságszolgáltatással. Egy 2009-es tüntetésen, amikor a Magyar Gárda betiltása miatt gyűltek össze az Erzsébet téren, ellenállt a jogszerű rendőri intézkedésnek, emiatt 30 ezer forintos bírsággal sújtották. Vonát azért büntették meg, mert a rendőrség nem engedélyezte a tüntetést, Vona pedig nem engedelmeskedett a rendőri felszólításnak.

Vona meg akarja hallgatni a gárdistákat

Vasárnapi felszólalásában Vona azt is mondta, hogy egységesítené a különböző gárdaszervezeteket és mozgalmakat, az egység megteremtése érdekében pedig a következő hónapokban fel fogja keresni valamennyi gárdatagot. Vona az [origo]-nak azt mondta, ezt úgy kell érteni, hogy ellátogat minden megyébe, és egy csoportos megbeszélés keretében fog találkozni a helyi gárdistákkal, meg akarja őket hallgatni, mert "az ország problémái súlyosak". Vona a vasárnapi rendezvényen azt mondta, hogy a Jobbiknak és a gárdáknak "testvéri szövetségben" kell lenniük egymással, és "a Jobbik nincs meg a gárda nélkül, és a gárda sincs meg a Jobbik nélkül".

A nagyrészt jobbikos politikusok, köztük Vona Gábor által megalapított Magyar Gárda a betiltása után három részre szakadt, és szinte teljesen eltűnt a közéletből. Az Új Magyar Gárda honlapja a 2010-es választások óta egyáltalán nem frissült, az elsikkadni látszó szervezetet vezető Kiss Róbert Magyar Nemzeti Gárda Mozgalom néven próbálta újjászervezni tavaly, ám 2010 augusztusában kénytelen volt lemondani, mert az interneten megjelent róla egy videó, amelyen a családos férfi egy ismeretlen lánnyal csókolózott.

A Magyar Nemzeti Gárda vezetői magukat tartják az eredeti Magyar Gárda örökösének. A Magyar Nemzeti Gárda a Kiss Róbert lemondása utáni szakadás során jött létre. A Magyar Nemzeti Gárda március 15-én a budapesti Hősök terén próbált avatási rendezvényt tartani, ezt azonban a rendőrök feloszlatták, és a gárda több tagját őrizetbe vették, miután a rendőrökre támadtak. Az incidens után Novák Előd, a Jobbik alelnöke az egyik radikális portálnak azt mondta, hogy bár nem a Vona Gábor által elismert Új Magyar Gárda embereit vitték be a rendőrök, a Jobbik jogsegélyszolgálata ezeknek a "meghurcolt gárdistáknak" is segítséget nyújt.

A Magyar Gárda belső konfliktusai során egy harmadik ág is létrejött, amely még a Magyar Nemzeti Gárda előtt, az első, úgynevezett főkapitány, Dósa István távozásával szakadt el. Dósa még 2008 szeptemberében mondott le, miután állítása szerint kiábrándult a Jobbikból. Távozásakor azt mondta, hogy szerinte a Jobbik és annak vezetői elárulták a mozgalmat, a pénz és a politikai hatalom megszerzésének lehetősége többet ér nekik, mint a Magyar Gárda. A szervezet azonban nem tudott gyökeret ereszteni Dósa irányítása alatt: a főkapitány 2010 májusában, egy a honlapjukon olvasható e-mail szerint megállapította, hogy az őrzőkben "nincs valódi akarat a további működésre", ezért lemondott, és nem vállalt további szerepet a szervezetben. A magyarországi félkatonai szervezetekről itt olvashat bővebben.