Udvarias gesztus Hillary Clinton villámlátogatása

Komoly megbeszélnivaló nincs a magyar-amerikai kapcsolatokban, Hillary Clinton amerikai külügyminiszter csütörtöki látogatása inkább udvarias gesztus lesz. Clinton délután már utazik is tovább, a látogatás viszont jól jön a magyar külügynek, mert a csütörtökön lejáró EU-elnökséggel és a hétvégi kínai kormányfői látogatással megmutatja, mit tart fontosnak Magyarország a diplomáciában.

Nem várható, hogy a múlt héten Magyarországon járt Ven Csia-pao kínai miniszterelnökhöz hasonló jelentőségű lesz Hillary Clinton amerikai külügyminiszter csütörtöki budapesti látogatása. A Tom Lantos Intézet ünnepélyes megnyitására érkező külügyminiszter reggel találkozik magyar kollégájával, Martonyi Jánossal, majd ő mondja a záróbeszédet a Parlament Felsőházi termében megrendezett megnyitón. Az eseményen először Orbán Viktor miniszterelnök szólal fel, akit a Lantos család képviselői - Tom Lantos felesége és két lánya - követik, majd beszél még Tőkés László romániai EP-képviselő, illetve Balogh András, az MSZP egyik alelnöke - jelentette tudósítónk a helyszínről.

Clinton és Orbán az esemény után rövid megbeszélést folytat, majd hazai civil szervezetekkel találkozik, és az amerikai külügyminiszter délután már utazik is tovább a litván fővárosba, Vilniusba.

Nincsenek égető kérdések

A látogatás elsődleges célja az intézet ünnepélyes megnyitója. Aktuális megbeszélendő ügy nincsen a magyar-amerikai kapcsolatokban - mondta az [origo]-nak Magyarics Tamás, a Külügyi Intézet vezetője, aki szerint leginkább arra lehet számítani, hogy az intézet megnyitásának apropóján általánosságban beszélhet a magyar vezetőkkel az emberi jogok, a kisebbségi jogok és a megbékélés ügyéről, amelyekkel az intézet is elsősorban foglalkozni fog, és szóba kerülhet még az afganisztáni szerepvállalás.

Magyarics nem tartja valószínűnek, hogy rendszerváltó értelmiségiek által megfogalmazott, a kormány egyes intézkedéseit bíráló, Clintonhoz intézett nyílt levél tartalma szóba kerülne. Magyarics szerint az USA, mint azt az alacsonyabb beosztású amerikai tisztségviselők is jelezték korábban, megvárja, hogy miként alakul a sokat kritizált médiatörvény és alkotmánymódosítások gyakorlati alkalmazása, mielőtt értékelné azokat.

Kirajzolódik a magyar külpolitika

Braun Márton fideszes képviselő, az országgyűlés külügyi bizottságának tagja arra számít, hogy az észak-afrikai helyzetről is véleményt cserélnek a felek, mivel Magyarország jelentős szerepet játszott a kérdésben, mint az EU leköszönő soros elnöke. A kérdés fontos lehet azért is, mert Magyarország líbiai nagykövete az utolsó ott maradó diplomaták egyike volt, aki több ország képviseletét is ellátta, illetve foglyul ejtett újságírók kiszabadítása ügyében is közbenjárt a Kadhafi rezsimnél (erről bővebben itt olvashat).

Magyarics szerint részben a közép-kelet-európai kisebbségi jogok, a történelmi megbékélés melletti amerikai elkötelezettséget jelzi, hogy Clinton személyesen vesz részt a Tom Lantos Intézet ünnepélyes megnyitóján. Részvétele részben személyes okokkal is magyarázható, mivel a külügyminiszter - elsősorban férje, Bill Clinton korábbi elnök révén - közel állt a magyar származású amerikai kongresszusi képviselőhöz. Clinton megjelenése ezenkívül tekinthető a 2008-ban elhunyt Lantos által képviselt, a pragmatikus amerikai politikát minél inkább értékelvűvé alakító politikai vonulat elismerésének is - mondta a kutató.

Clinton és Orbán a Parlamentben

Az intézet megnyitóján Clinton mellett beszédet mond Condoleezza Rice korábbi amerikai külügyminiszter és Orbán Viktor kormányfő is, akik előző nap Ronald Reagan korábbi amerikai elnöknek a budapesti Szabadság téren felállított szobrának felavatásán is beszéltek. Az, hogy két egymást követő napon történik a konzervatív elnök szobrának Semjén Zsolt kormányfő-helyettes által tavaly kezdeményezett felavatása, illetve a liberális amerikai kongresszusi képviselőről elnevezett, még a Gyurcsány-kormány idején kezdeményezett intézet felállítása, Magyarics szerint szerencsés véletlen.

Arra a kérdésre, hogy mit jeleznek az utóbbi napok diplomáciai eseményei - a múlt héten itt járt Ven Csia-pao kínai külügyminiszter, csütörtökön ideérkezik Hillary Clinton -, Magyarics azt mondta, hogy ezek az EU-elnökséggel együtt kirajzolják a magyar külpolitika stratégiáját: az uniós szerepvállalást, a transzatlanti kapcsolatok ápolását és a nyitást Kína felé - utóbbiban szerinte Magyarország kicsit a többi ország előtt jár.

Korábban úgy volt, hogy Hillary Clinton májusban érkezik Magyarországra, a magyar EU-elnökség egyik nagyszabásúnak tervezett rendezvényére, a Keleti Partnerség csúcstalálkozóra, de a csúcstalálkozó elmaradt. Clinton utoljára tavaly nyáron találkozott a magyar diplomácia vezetőjével, Martonyi János akkor azt mondta, Orbán Viktor 2010 őszén Washingtonba látogathat, de ez a látogatás nem jött létre.

Magyar miniszterelnök utoljára 2009 végén járt Washingtonban, aki akkor Bajnai Gordon volt. Bajnait Joe Biden amerikai alelnök hívta meg, de Barack Obama elnökkel akkor nem találkozott (erről bővebben itt olvashat). Amerikai elnök Magyarországon utoljára 2006-ban járt. Akkor George W. Bush a Gellért-hegyen mondott beszédet az 1956-os forradalomra emlékezve.

Orbán Viktor, noha az elmúlt években többször is volt az USA-ban, miniszterelnökként utoljára 2001-ben járt Washingtonban, amikor George W. Bush amerikai elnök is fogadta.