Elbizonytalanodtak a kormánypártok a választási matektól

A kis pártok elkötelezett szavazói és a kevesebb parlamenti hely miatt versenyhelyzetbe kerülő kormánypárti jelöltek nehezítik az új választási törvényt előkészítő bizottság munkáját. Bár az egyfordulós választási rendszer olcsóbb lenne, ellene szól az [origo]-nak beszélő fideszesek szerint, hogy erős koalíciót kovácsolhat az ellenzéki pártok között. Egyelőre nincs alternatíva a sokat szidott kopogtatócédula kiváltására sem. Hogyan választhatunk 2014-ben?

Szeptember 30-ig, de inkább október 31-ig - egy június elején elfogadott határozata szerint ennyi ideig tolná ki mandátumát, vagyis négy hónapnyi haladékot kérne munkája befejezéséhez a parlament választójogi reformot előkészítő albizottsága. A még múlt év nyarán alakult, az alkotmányügyi bizottság alá rendelt testületnek eredetileg június 30-ig kellett volna összeállítania azt az új koncepciót, amely tartalmazza az alkotmányban rögzített parlamenti létszámcsökkentésből következő változásokat. Salamon László, a testület KDNP-s elnöke azonban azzal indítványozta a halasztást két héttel ezelőtt, hogy "a rendelkezésre álló idő alatt ilyen normaszöveget nem sikerül az asztalra letenni".

Az [origo] a helyzetet ismerő kormánypárti forrásokból úgy tudja, a bizottság egyhamar nem is rukkolhat elő kész tervezettel, sőt néhányan még az októberi határidőt is "neccesnek" nevezték, ugyanis - fogalmazott az egyik forrás - "még mindig csak a választási szakértők csócsálják, hogy pontosan milyen választási rendszer és milyen részmegoldások lennének a pártnak legelőnyösebbek."

A nyitott kérdések nagy száma miatt a Fidesz elnöksége is még csak érintőlegesen - legutóbb tavasszal, az alkotmány előkészítésekor - foglalkozott a témával. Konkrétumokban akkor nem állapodtak meg, igaz, nem is voltak rákényszerítve erre, mert az áprilisban elfogadott új alaptörvény sarkalatos törvénybe utalta a részletek kidolgozását. (A többi sarkalatos törvénnyel együtt így ezt is december 31-ig kell elfogadnia a parlamentnek.)

Romlanak az egyfordulós választás esélyei

A párt egyik befolyásos politikusa az [origo]-nak azt mondta, a témával kapcsolatos informális beszélgetéseken egyvalamiben már most látható elmozdulás: valószínűleg lemondanak a kormánypártok az egyfordulós voksolásról és így megmaradhat a jelenlegi kétfordulós rendszer.

A párt eredeti, 198 fős parlamentről rendelkező, még tavaly májusban benyújtott választási törvényjavaslata ugyan megtartotta volna a kétfordulós rendszert, de második fordulót csak kivételes esetekben, érvénytelen választás (50 százalék alatti részvétel) vagy szavazategyenlőség esetén engedett volna. A 2010-es választáson a 176 egyéni körzetből mindössze 57-ben volt szükség második fordulóra, a fideszes és KDNP-s jelöltek 119 helyen ugyanis már az első fordulóban elvitték a mandátumot, a második fordulót pedig két kivétellel mindenütt az nyerte, aki az elsőben győzni tudott, igaz, a tavalyi választás speciális eset volt, mivel a kormánypártok jelöltjei uraltak minden körzetet, mindössze két MSZP-s és egy független jelölt tudott győzni egyéniben.

A 2010-es eredmények latolgatásából ez év elejére egy, a fideszes pártvezetéshez közel álló forrás szerint így az rajzolódott ki, hogy a pártnak valóban az egyfordulós választás a legideálisabb. Az akkori vélemények szerint azért is, mert az elvenné annak lehetőségét is, hogy a második fordulóban a második és harmadik helyen végzett jelölt összefogva, vagy egyikük visszalépésével a szavazás eredményét megfordíthassa, ráadásul olcsóbb is, mint a kétfordulós rendszer. Az utóbbi hetekben azonban, állítása szerint "egyre több árnyoldalát is felismerték" az egyfordulós rendszernek.

"Egyéni jelöltjeink erőssége és az elsöprő elsőkörös győzelmek az egy forduló mellett szólnak, de közben azt is látni kell, hogy az sokkal jobb helyzetbe hozza a kis pártokat, elsősorban a Jobbikot" - magyarázta a forrás. A Jobbikot támogatók szerinte ugyanis csak egy kis hányada bír másodlagos preferenciával, vagyis egy egyfordulós választáson mindenképp a Jobbikra voksolnának.

Az egyfordulós rendszer kockázata lehet egy másik, az ötleteléseket közelről ismerő vezető fideszes szerint az is, hogy ebben az esetben már rögtön az első (és egyetlen) fordulóban "akadálykoalíció" alakulhat a legerősebb párt győzelmének kivédésére. Bár a jelenlegi ellenzék pártjairól a politikus szerint nehéz elképzelni, hogy közös jelölteket indítanának vagy visszaléptetnék jelöltjeiket egymás javára, az nem zárható ki, hogy a helyzet megváltozzon a jövőben.

Megküzdenek az összeboronált fideszesek

Húzódik a döntés arról is, hogy a jelenlegi 176 helyett hány választókerület legyen, illetve hogy a 198 mandátumon belül az egyéni, illetve országos listás és kompenzációs helyeket hogyan osszák el. A tavaly benyújtott verzióban 90 egyéni körzet szerepel, ez azonban aligha marad így az [origo]-t tájékoztató források szerint. A legnagyobb konfliktusra azzal kapcsolatban számít az egyeztetések egyik résztvevője, hogy a parlamenti képviselők létszámának csökkentése miatt át kell szabni a választói körzeteket, ennek során pedig egymással rivalizáló, most még önálló választókerületként működő településeket kell egy körzetbe kényszeríteni.

"Még nincsenek viták, de lesznek. Ki vagy mi dönti majd el, hogy két, most nagyjából egyenrangú erős körzet közül melyik legyen a választókerület központja és melyik az alárendelt a jövőben?" - vetette fel s forrás, aki még nem hallott konkrét konfliktusokról, de őszre szerinte megkezdődnek majd a lobbizások és a helyezkedések. A politikus utalt rá: a választókerületek számának csökkentése a legérezhetőbben Nógrád megyét fogja érinteni, ott ugyanis jelenleg is csak négy körzet van, azt kell majd tovább csökkenteni, így szerinte versengés, illetve konfliktus lehet például Balassagyarmat és a megyeszékhely, Salgótarján között.

Utóbbi polgármestere, Székiné Sztrémi Melinda a várható változásokról az [origo]-nak azt mondta: csak szóbeszédeket hallott eddig arról, hogy kettő, esetleg három körzet maradna Nógrád megyében. A megye másik nagyvárosával, Balassagyarmattal állítása szerint "egyelőre nincs rivalizálás', de mint mondta, "természetesen harcolni fog saját városa központszerepe mellett".

Nem bukott még el a kopogtatócédula

Az átalakítások irányának bizonytalanságaira utal a reformbizottság csúszása mellett Kósa Lajos Fidesz-alelnök múlt hét eleji nyilatkozata is. Kósa kedden azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy továbbra sincs végleges döntés arról, hogy hány fordulós legyen a választási rendszer, és arról sem, hogy hány választókörzet legyen. Szabó Éva, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium választásokért felelős államtitkára mindezt azzal egészítette ki, hogy "a törvény előkészítése még nem érkezett abba a fázisba, hogy érdemben beszélni lehetne róla".

Kósa az [origo]-nak az előkészítés állásáról azt mondta: A vegyes (egyéni és listás) rendszer fenntartása az egyetlen nagyjából biztos pont, azon kívül pedig a választókerületek kialakíthatósága határozza meg a mozgásteret. Ez utóbbi, a debreceni polgármester szerint első körben főként matematikai kérdés, úgy kell ugyanis csökkenteni a körzetek számát és megszüntetni jelenlegi méretbeli aránytalanságaikat, hogy az új egységekbe ne radikálisan különböző, hanem hasonló struktúrájú vagy egymáshoz valamilyen szinten kötődő települések tartozzanak, miközben lehetőleg a megyehatárokat se lépjék át a körzetek. Mindezeket figyelembe véve Kósa szerint a tervezett 90 helyett 106, vagy akár 120-nál is több választókörzet jöhet létre, a számításokon még a nyáron is dolgoznak majd a Fidesz választási szakértői.

Kósa szerint az átalakításnál a két említett mellett is vannak még nyitott kérdések. Nem dőlt még el állítása szerint például az sem, hogy ha marad a kétfordulós választás, akkor a másodikban legyen-e érvényességi küszöb (vagy a politikus időközi választásokra vonatkozóan múlt héten benyújtott javaslatához hasonlóan az a jelölt kapja a mandátumot, aki a szavazók számától függetlenül a legtöbb érvényes voksok több mint felét megszerezte), de kérdéses az is, hogy változzon-e az ajánlások jelenlegi rendszere vagy lecseréljék végre a régóta bírált ajánlószelvényeket.

Egy korábbi nyitott kérdés ugyanakkor már eldőlt Kósa és az [origo] miniszterelnökségi forrásból is megerősített információi szerint: eszerint a határon túli magyarok a magyarországi országos pártlistákra szavazhatnak majd a korábban lehetőségként felmerült "saját", határon túli lista helyett.