Utat nyit a korrupciónak az új közbeszerzési törvény több pontja jogvédők szerint

Levélben fordult a parlamenti képviselőkhöz a Transparency International az új közbeszerzési törvény miatt. A jogvédő szervezet szerint az új törvény nem szabályozza a közösségi értékhatár alatti beszerzéseket, ami növeli a korrupció kockáztatát.

Kedden kezdődik az új közbeszerzési törvény általános vitája, ami a jelenleg több, mint 400 paragrafusból álló törvényt 175 paragrafusból álló jogszabállyal váltja le. A Transparency International Magyarország levélben fordult a parlamenti képviselőkhöz, melyben felhívta a figyelmet a törvényjavaslat korrupciós kockázataira - közölte a szervezet sajtóközlemény útján kedden.

A TI a legnagyobb problémát abban látja, hogy a közösségi értékhatár alatti beszerzéseknél az ajánlatkérők szabadon alakíthatják ki eljárásrendjüket, amelyhez nem kapcsolódik majd megfelelő ellenőrzés.

A TI szerint az évente 1500 milliárd forint elköltését szabályozó eljárás az érdekellentétek és a korrupciós kockázatok miatt széleskörű egyeztetési folyamat megtartását indokolták volna. Ennek ellenére a törvényjavaslat érdemi egyeztetése elmaradt - írják.

Egy másik megemlített probléma szerint az országgyűlés felügyelete alatt álló Közbeszerzések Tanácsát a kormány irányítása alatt álló hatósággá kívánják alakítani. Ha a jelenlegi tanács helyett egy kormányhivatal működik, ami a döntőbiztosok munkáltatói jogát is gyakorolja, a végrehajtó hatalom képes lesz befolyást gyakorolni az elsőfokú jogorvoslati fórumra - véli a korrupcióellenes szervezet. A Transparency állásfoglalását teljes egészében itt olvashatja.

Ismeretlen jogszabályok

A törvényjavaslat egyik jelentős hiányosságának nevezte a szervezet, hogy "keretjogszabályi" struktúrára való hivatkozással számos kiemelten fontos területtel nem foglalkozik. Aggályosnak tartja a TI ezt a jogalkotói koncepciót, mivel a megoldandó problémák egy részét kiveszi a közbeszerzési törvényből. Ezzel számos alapvető kérdést, például a bírság kiszabásával kapcsolatos rendelkezéseket vagy a közszolgáltatókra vonatkozó eljárási szabályokat nem törvényi szinten fogják szabályozni.

Az új közbeszerzési törvény túlzott rugalmasságot hozhat létre, mivel a nemzeti eljárásrendben lehetővé teszi egyedi eljárásrendek kialakítását - véli a szervezet. Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérők az eljárások háromnegyedét (2010-ben 73,8 százalékát) az EU-értékhatár alatt bonyolították le, melynek értéke az összbeszerzés 26,5 százalékát jelentette, azaz évente nagyjából 400-500 milliárd forintot, a túlzottan rugalmas szabályozás megfelelő ellenőrzés nélkül a közpénzek hatékony és átlátható felhasználását veszélyeztetik.