Két évet kaphatnak a táppénzcsalók és az álrokkantak

Akár két év börtönbüntetéssel is büntethetővé vált a táppénzcsalás, és a rokkantsági nyugdíjjal való visszaélés - így módosította kedden a parlament a Büntető törvénykönyvet. A javaslatot Navracsics Tibor igazságügyi miniszter nyújtotta be, a kormánypártok és a Jobbik igennel, az MSZP nemmel szavazott rá, az LMP pedig tartózkodott.

Két új tényállással, a költségvetési csalással és a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással való visszaéléssel egészítette ki a büntető törvénykönyvet (Btk.) kedden az Országgyűlés. A táppénzcsalások, rokkantsági nyugdíjjal összefüggő visszaélések két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi indítványát 275 igen szavazattal, 26 ellenében, 11 tartózkodással fogadta el a parlament. A kormánypártokon kívül a Jobbik képviselői szavaztak igennel, az MSZP-frakció nemmel, az LMP pedig tartózkodott.

A módosítás szövege szerint akár két év börtönbüntetést is kaphat az, aki "társadalombiztosítási ellátás, illetve az államháztartás alrendszereiből jogszabály alapján nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja és ezzel kárt okoz". Ugyanakkor elkerülheti a büntetést az, aki az ellene szóló vádirat benyújtásáig megtéríti a kárt.

A javaslat indoklása szerint a cél a költségvetés megvédése a társadalombiztosítás és a szociális ellátások rendszerének kijátszásától, lehetővé téve a büntetést akkor is, ha a kár nem éri el a költségvetési csalás megállapításához szükséges bűncselekményi értékhatárt. Így a húszezer forintnál nagyobb kárt okozó bűncselekményeket - például a táppénzcsalást, a rokkantsági nyugdíjjal összefüggő visszaéléseket - büntetnék, a felső határ pedig kétszázezer forint lenne. Efölött már a költségvetési csalás állapítandó meg.

A módosítás szerint az követ el költségvetési csalást, aki "a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy a büdzséből származó pénzeszközök vonatkozásában a valós tényt elhallgatja, mást tévedésbe ejt, illetve tévedésbe tart, illetve aki költségvetési befizetéssel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, valamint költségvetésből származó pénzeszközt a jóváhagyott céltól eltérően használ fel". Ezt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné a kormány.

Ha a csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, a büntetést három év börtönre is lehet emelni, éppúgy, ahogy akkor, ha a csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. Jelentős vagyoni hátrány esetén alapesetben öt évig, különösen nagy vagyoni hátrány esetén kettőtől nyolc évig terjedhet a szabadságvesztés időtartama, különösen jelentős kár esetében pedig öttől tíz évig.

A költségvetési csalás tényállása összevonja az adócsalás, a visszaélés jövedékkel, a csempészet és az áfacsalás bűncselekményét, kiadási oldalon pedig a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése tartozik majd ebbe a körbe.

Az igazságügyi miniszter szerint kormányzati akarat mutatkozik a táppénzcsalások, a rokkantsági nyugdíjjal összefüggésben elkövetett csalások és az áfacsalások elleni hatékony fellépésre. A költségvetési csalás kodifikálásának célja pedig az, hogy a Btk. rendelkezéseit következetesebbé és használhatóbbá tegyék - áll az indoklásban.

A keddi parlamenti ülésnapról szóló közvetítésünket itt olvashatja el.