Ügyvéd nélküli kihallgatás vár az adócsalások gyanúsítottjaira egy javaslat szerint

Vágólapra másolva!
A parlament alkotmányügyi bizottsága kedden módosító javaslatot nyújtott be a büntető törvénykönyvhöz. Az indítvány létrehozza a kiemelt ügyek kategóriáját, ezek közé tartozik majd az ötvenmillió forint feletti adócsalás, a 400 millió forintot meghaladó követelések érvényesítésére indított perek, a hivatali visszaélés és a korrupciós bűncselekmények is. A javaslat szerint az ilyen ügyek gyanúsítottjait 72 órán belül ki kell hallgatni, és a kihallgatáson nem vehet részt a gyanúsított védője.
Vágólapra másolva!

A Fidesz-frakció keddi ülése után benyújtotta a büntetőeljárási törvényt módosító javaslatát a parlament alkotmányügyi bizottsága. Az Országgyűlés honlapján megjelent törvényjavaslat szerint soron kívül kell majd lefolytatni az eljárást az úgynevezett kiemelt ügyekben. Ilyenek például a hivatali visszaélés, a korrupciós bűncselekmények abban az esetben, ha városi, megyei önkormányzati, országgyűlési képviselő vagy más állami vezető érintett az ügyben. A gazdasági csődbűncselekmények, mint például a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése is a kiemelt ügyek közé fog tartozni, ha a parlamentben megszavazzák a javaslatot.

Az indítvány szerint a kiemelt ügyekben elrendelt őrizet legfeljebb százhúsz óráig, azaz öt napig tarthat, és az őrizet első két napján a gyanúsított nem találkozhat a védőjével. A módosító javaslat azt is előírja, hogy kiemelt jelentőségű ügyben a bíróság óvadékot állapíthat meg, amelynek összege minimum hárommillió forint lehet. A javaslat szerint kiemelt jelentőségű ügyben a gyanúsítottat 72 órán belül ki kell hallgatni, de a kihallgatáson nem vehet részt védő.

A javaslat indoklása szerint a jelenlegi szabályozásnál szigorúbb rendelkezésekre van szükség a kiemelt ügyek esetében. Az indoklás ezért kitér arra, hogy törvényben kell meghatározni a kiemelt jelentőségű ügyek körét és azok eltérő eljárási szabályait, azért, hogy az ilyen ügyeket a lehető leghatékonyabban és ésszerű határidőn belül vizsgálják ki és bírálják el.

A javaslat szerint a kiemelt jelentőségű ügyekben a tanú vallomása poligráf alkalmazásával is vizsgálható lenne. A jelenlegi törvényben csak az együttműködő gyanúsítottat lehetett hazugságvizsgálat alá vetni.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője keddi sajtótájékoztatóján elmondta, a javaslat célja, hogy ezekben az ügyekben gyorsabban döntés születhessen, ezért az ügyész dönthetné el, melyik bíróságon emel vádat. Példaként azt mondta, ha a mai szabály szerint a Fővárosi Bíróságon kellene vádat emelni, de annak jelenlegi leterheltsége kizárja azt, hogy belátható időn belül ítélet szülessen, az ügyész megtehetné, hogy más, illetékes megyei bíróságon emel vádat.