Hosszú buszutakra vihetik a jövő közmunkásait

Napi három óra utazásnál messzebb eső munkahely sem lehetne kibúvó a közmunkaprogram alól a kormány törvényjavaslata értelmében. Ha a munkaadó biztosít szállást és étkezést, el kellene fogadni a lehetőséget. Segélyt is csak az kaphatna, aki elvállalja a munkát, illetve rendben tartja a házát. A programba bevonnák az állami földeket és a magáncégeket is, illetve kitennék a szűrét annak, aki ittasan megy dolgozni.

A kormány korábban beharangozott nagy közmunkaprogramjának megvalósítása kezdődhet el annak a törvényjavaslatnak az elfogadásával, amelyet pénteken nyújtott be az országgyűlésnek Pintér Sándor belügyminiszter. Az indoklás szerint a tervezet célja a munkaképes, de a munkaerőpiacról kiszorult emberek foglalkoztatásának javítása, ennek eléréséhez azonban jelentősen szigorít a szociális ellátásokon is.

A jelenlegi szabályok szerint egy munkanélkülinek akkor kell elfogadnia a felkínált állást, ha annak elvégzésére fizikailag alkalmas, várható keresete magasabb, mint az álláskeresési járadék, és legalább a minimálbért eléri, illetve nem kell naponta három óránál többet utaznia a munkahelye és az otthona közt. Ezt a kormány törvényjavaslata azzal is kiegészítené, hogy az a munkanélküli, aki már nem kap járadékot, köteles elfogadni a felkínált közmunkát is.

Koszt és kvártély

A felkínált közmunka akkor számít megfelelőnek - vagyis akkor nem lehet visszautasítani - ha az oda- és visszautazás nem tart tovább három óránál, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő esetében a két óránál, és biztosítják az ingyenes utazást. Ennél is messzebbre lehet azonban vinni a közmunkásokat, ha a munkavégzés helyének közelében biztosítanak nekik ingyen szállást, tisztálkodási és étkezési lehetőséget.

A törvénytervezet szerint a munkanélküli csak akkor köteles elfogadni az ilyen módon felkínált, távoli közmunkát, ha az "családi körülményeire tekintettel" nem jár számára hátrányos következményekkel, vagyis például nincsenek kiskorú gyerekei vagy gondozandó hozzátartozója. "Ebben a kérdésben a lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének nyilatkozata az irányadó" - áll a javaslatban.

Szemétszedés és földművelés

Közfoglalkoztatásról szóló javaslat szerint lehet önkormányzat, költségvetési szerv, egyház, civil szervezet, közhasznú szervezet, állami és önkormányzati tulajdon kezelésével megbízott gazdálkodó szervezet, vízitársulat, illetve erdőgazdálkodó is, "amennyiben a közfoglalkoztatás keretében az erdőterület kommunális szennyeződéstől való tisztítására kerül sor".

A Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával a javaslat lehetőséget teremtene arra, hogy az önkormányzatok ingyenesen vagyonkezelésbe kapjanak állami földeket "közfoglalkoztatási célra". Bár ezt a szöveg egyértelműen nem mondja ki, ez valószínűleg arra utal, hogy mezőgazdasági munkásként is lehetne foglalkoztatni a közmunkásokat. Az indoklás kifejezetten azt írja: az a cél, hogy az önkormányzatok minél nagyobb állami földterülettel rendelkezzenek erre a célra.

A törvényjavaslat módosítaná ugyanakkor a munka törvénykönyvének munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó részét is, felhatalmazva a kormányt, hogy rendeletben szabályozza az úgynevezett közhasznú kölcsönzőket. Az indoklás szerint ezt "az aktív korú, de munkahellyel nem rendelkező személyek nagyobb számban történő elhelyezkedésének elősegítése érdekében" teszik, vagyis a közmunkásokat munkaerő-kölcsönzés keretében kívánják elhelyezni vállalkozásoknál.

Minimálbér helyett

A közfoglalkoztatás a javaslat szerint csak határozott idejű lehet. A közmunkásoknál ugyanúgy különbséget tesznek a középfokú végzettséggel rendelkezők és nem rendelkezők közt, azt viszont a törvény nem mondaná ki, hogy a közmunkáért legalább az általános minimálbért kell fizetni. Ehelyett felhatalmazza a kormányt, hogy rendeletben állapítsa meg az úgynevezett közfoglalkoztatási bért és a középfokú végzettségűeknek járó közfoglalkoztatási garantált bért.

A törvényjavaslat a közmunkához kötné a szociális segélyeket is. Előírná, hogy meg kell szüntetni a segélyezését annak, aki nem fogadja el a felkínált közmunkát, akit rendkívüli felmondással kirúgnak a közmunkaprogramból (erre okot adhat például az, ha ittasan megy valaki dolgozni), illetve nem jelenik a munkahelyén, vagy nem működik együtt a munkaügyi központtal.

A törvénymódosítás lehetőséget adna az önkormányzatoknak arra is, hogy helyi rendeletben a "lakókörnyezet rendezettségéhez" kössék a szociális ellátást. "A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő" - részletezi a feltételeket a javaslat.

A javaslat alapján a semmilyen egyéb jövedelemmel nem rendelkezőknek folyósított úgynevezett rendszeres szociális segély havi összege nem haladhatja meg a közfoglalkoztatásban kapható nettó bér minimumának 90 százalékát. Az indoklás szerint ezt annak érdekében teszik, "hogy a szociális ellátórendszerben kapható támogatások nagysága ne legyen munkavégzés ellen ösztönző hatású", vagyis senki ne akarja a segélyt választani a munka helyett.

Lassan lesz egymillió munkahely

A legfrisebb, április végi munkanélküliségi adatok szerint az elmúlt egy évben enyhén nőtt a foglalkoztatottság, a februártól áprilisig tartó időszakban 3 millió 759 ezer fő dolgozott, ami 0,7 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 3,1 százalékkal 481 ezer főre csökkent.

A Fidesz legfontosabb ígérete azonban a tavalyi választások előtt az volt, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremtenek, és ettől még nagyon messze áll az ország. Orbán Viktor miniszterelnök korábban többször is arról beszélt, hogy a munkanéküliség problémájának megoldása érdekében nagyszabású, százezreket megmozgató közmunkaprogramot indítanai. Ennek a forrásai egyelőre nem ismertek.