Nem félnek a pártok a nagy sebességtől

Nagy tempót diktálnak a parlamenti pártok, egy év alatt majdnem 200 törvényt fogadtak el. A kormánypártok a gyorsaság érdekében néha törvényhozási trükköket is bevetettek, de előfordult olyan is, hogy engedményt tettek az ellenzéknek, néha pedig az ellenzék is segít belehúzni. Hogyan lehet fél nap alatt elfogadni egy sokak életét befolyásoló törvényt?

A Fidesz és a KDNP tavaly megszerzett kétharmados parlamenti többsége alaposan felpörgette a törvényhozást: az országgyűlés egy év alatt összesen 199 törvényt fogadott el (az előző ciklusban négy év alatt 591-et), és egy év alatt 46 alkalommal tértek el a házszabálytól a pártok, hogy a szokványosnál gyorsabban fogadhassanak el egy-egy törvényt.

A házszabály értelmében a bevett eljárás az, hogy egy törvényjavaslatot előbb az illetékes bizottságok tárgyalnak meg, majd a plenáris ülésen úgynevezett általános vita következik. Ennek végéig lehet módosító indítványokat benyújtani, amelyekről aztán a részletes vitában lehet véleményt mondani. A módosítókat is megtárgyalják a bizottságokban, majd szavaznak róluk, végül pedig a zárószavazás következik.

Az elmúlt egy évben azonban többször előfordult, hogy a Fidesz meglepetésszerűen, egyéni indítványként nyújtott be törvényjavaslatokat, amelyekben rohammunkában el is fogadott a parlament. Ezek között voltak olyan törvényjavaslatok, amelyek elfogadásához egy nap sem kellett.

Energiatörvény 11 óra alatt

A zárószavazás előtt még van egy utolsó lehetőség úgynevezett zárószavazás előtti módosító indítványok benyújtására. Ezek elvileg arra valók, hogy egy törvény szövegében megmaradt hibákat, ellentmondásokat, esetlen más jogszabályokkal való ütközést kijavítsák. A kormánypártok többször arra használták ezt, hogy alapvetően átírják a törvény egyes részeit. Ez történt például tavaly nyáron, amikor az utolsó pillanatban csempésztek be egy szakaszt, amely pontot tett a korábbi rádiófrekvencia-vita végére.

A zárószavazás előtti módosító indítványt használták ki a kormánypártok arra, hogy meglepetésszerűen elfogadják a földgázellátásról, illetve a villamos energiáról szóló törvények átfogó módosítását. A képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény éppen zárószavazás előtt álló módosításához nyújtott be hétfőn délelőtt háromnegyed 11 előtt egy 12 oldalas módosítót az alkotmányügyi bizottság, amely azonban nem Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő fizetéséről szólt, hanem az energiatörvényeket módosította.

Balsai István, a bizottság fideszes elnöke - akit valószínűleg hamarosan alkotmánybíróvá választanak - azt mondta: "nem jó szívvel teszem, de muszáj ezt így beterjeszteni". Az ellenzéki képviselők hiába kifogásolták, hogy csak a zárószavazás napján kaptak meg egy ilyen komplex szöveget, a parlament este háromnegyed 10-kor, mintegy 11 órával a benyújtás után elfogadta a törvényt.

Balsai az [origo]-nak azt mondta: azért kellett ezt a módszert választani, mert ez volt az egyetlen megoldás, amellyel már július 1-én hatályba léphet a törvénymódosítás. Balsai szerint az ellenzék nem járult volna hozzá a házszabálytól eltéréshez, pedig nagyon fontos érdek fűződött a törvénymódosításhoz. A módszer az 1990 óta folyamatosan képviselő Balsai szerint szokatlan ugyan, de korábban számtalan alkalommal éltek vele.

Nem az első eset

Ugyancsak Balsai nevéhez fűződik egy másik hasonló megoldás: tavaly év végén a médiatörvényt módosították az "egyes cégjogi és társasági jogi tárgyú törvények módosításáról szóló" jogszabállyal. A médiatörvény tavaly december 21-i zárószavazására Balsai szintén bizottsági elnökként benyújtott egy módosítót, amely szerint a Médiahatóság által megbírságolt szolgáltatóknak akkor is azonnal be kellett volna fizetniük a bírságot, ha bírósághoz fordulnak.

Némi párton belüli vita után ez a javaslat egyetlen voksot sem kapott (még Balsai sem szavazott rá igennel). A bizottsági elnök azonban nem hagyta annyiban a dolgot, és két nappal később, a cégjogi törvényekhez benyújtott zárószavazás előtti módosító indítvánnyal úgy módosították a már elfogadott, de még ki nem hirdetett médiatörvényt, hogy a bíróságoknak 30 napos határidő alatt dönteniük kelljen a bírságokról, vagyis csak ennyi haladékot kapnak a megbírságolt szolgáltatók.

Katasztrófatörvény hét óra alatt

A kormánypártok többször kaptak segítséget az ellenzéki pártoktól is, erre a házszabálytól eltérést ad lehetőséget, amellyel jelentősen meg lehet gyorsítani egy törvény elfogadását. A házszabálytól való eltérésről szóló szavazás az egyetlen, amelyhez nem elég a kétharmados többség, hanem a jelenlévő országgyűlési képviselő négyötödének támogatása szükséges. Az ellenzék eddig 46 alkalommal segítette ki a kormányt: a Jobbik 45, az LMP 38, az MSZP pedig 22 alkalommal szavazott igennel ilyen indítványra.

Az ellenzéki támogatással, házszabálytól eltéréssel elfogadott törvényre a legjobb példa egyben az eddigi rekorder, a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófa után elfogadott törvény, amely lehetővé tette, hogy állami felügyelet alá vonják a katasztrófát okozó céget. A dél körül benyújtott törvényhez az MSZP kivételével mindegyik párt megszavazta a házszabálytól eltérést, majd este hét után néhány perccel - hét órával a benyújtás után - el is fogadták a jogszabályt. Ebbe az időbe még egy délutáni bizottsági ülés is belefért, a képviselők ott is támogatták a kormány javaslatát.

98 százalékos különadó, harmadszor

Az ellenzék támogatásának megnyerése érdekében a kormánypártok néha engedményekre is hajlandók. Ez történt például idén május 9-én is, amikor Lázár János, Szijjártó Péter és Ágh Péter harmadszor is benyújtotta a korábban kétszer már alkotmányellenesnek talált 98 százalékos különadóról szóló törvényt. Az ellenzék azért támogatta a házszabálytól eltérést, mert a fideszes javaslatot együtt tárgyalták Schiffer András LMP-frakcióvezető javaslatával, amely más módon, de szintén lehetővé tette volna a nagy összegű végkielégítések visszavételét, és amely mögött mindhárom ellenzéki párt felsorakozott.

A fideszes törvényjavaslatot hétfőn reggel nyújtották be a parlamentnek, majd este 8 előtt pár perccel el is fogadták, vagyis nagyjából 11 órára volt szükségük a képviselőknek. Ebbe belefért a két javaslat párhuzamos vitája, sőt még két módosító javaslat elfogadása is. A fideszes Rogán Antal javaslatára a tavaly újra nem választott parlamenti képviselőkre is kiterjesztették a 98 százalékos különadót úgy, hogy a 2010-ben kapott végkielégítésük után a 2011-es adóévben keletkezik adófizetési kötelezettségük, amelyet 2012-ben kell befizetni.