A kemény kritikustól a kordonbontás-védelmezőig - Kik az új alkotmánybírósági jelöltek?

Vágólapra másolva!
Balsai István fideszes országgyűlési képviselő, Pokol Béla jogász-politológus, Szalay Péter jogász és Szívós Mária, a Fővárosi Bíróság tanácselnöke szerepel a Fidesz alkotmánybíró-jelöltjeinek névsorában. Ismerje meg a jelöltek életútját!
Vágólapra másolva!

Balsai István

Balsai István 1972-ben szerzett jogi diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd ügyvédként dolgozott. 1988 szeptemberében belépett az MDF-be. 1990 és 1994 kötött az Antall-, majd a Boross-kormány igazságügy-minisztere volt.

1998-2002 között az MDF frakcióvezetője volt, később viszont megromlott a kapcsolata a párt vezetésével. 2004-ben tagja volt a Dávid Ibolya pártelnök kritikusait tömörítő Lakitelek-munkacsoportnak, illetve az ebből kialakult Nemzeti Fórumnak, ezért kizárták az MDF-frakcióból. Hathónapos független képviselői munka után 2005-ben belépett a Fidesz-frakcióba, és azóta fideszes képviselő.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A tavalyi választások óta az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnöke, illetve a Fidesz frakcióvezető-helyettese. 2010 nyarától miniszterelnöki megbízottként vizsgálja a 2006-os őszi eseményeket. Ő nyújtotta be az országgyűlésnek az úgynevezett "semmisségi törvényt", amely lehetőséget adott, hogy bizonyos 2006-os tömegoszlatással kapcsolatos ítéleteket semmissé nyilvánítson a bíróság. A Legfelsőbb Bíróság elnöke nyilvánosan is kifogásolta a törvényt.

Balsai István több alkotmánymódosítást is benyújtott az utóbbi időszakban. Lázár János fideszes frakcióvezetővel és Talabér Márta fideszes képviselővel adták be például azt a javaslatot, amely lehetőséget teremt kedvezményes nyugdíjak visszavételére (erről bővebben itt olvashat). Balsai és Lázár kezdeményezte azt is, hogy már idén nyáron tizenöt tagú legyen az Alkotmánybíróság, és kilencéves mandátumot kapjanak az új bírók.

Pokol Béla

Pokol Béla 1950-ben született, 1977-ben szerzett jogi diplomát az ELTE-n, 1980-tól kezdve az egyetemen tanít. 1986-ban lett a politikatudományok kandidátusa, 1991-től egyetemi tanár. 1976-tól tagja volt az MSZMP-nek, ahonnan 1988-ban lépett ki. 1998-ban a Független Kisgazdapárt listáján lett országgyűlési képviselő, 2002-ig az alkotmány- és igazságügyi bizottság elnöke volt. Korábban is többször felmerült a neve mint lehetséges alkotmánybíró.

A nevéhez fűződik a lex Pokolként is emlegetett javaslat, amely lehetővé tette volna a vélemények helyreigazítását. A törvény úgy fogalmazott: "társadalmilag hátrányosnak tekintett vélemény és értékelés közlése esetén a személyesen érintett követelheti a vélemény vagy az értékelés cáfolására közlemény közzétételét." A javaslatot végül 2001-ben a Fidesz nem támogatta. Az ötlet ismét felbukkant tavaly, az új médiatörvények első változatában, de végül kikerült a jogszabályból.

Forrás: MTI/Soós Lajos

Pokol az egyik leghangosabb kritikusa az Alkotmánybíróság két évtizedes működésének. Szerinte az Ab a jogállam elvére hivatkozva nem tett mást, mint korlátozta a demokratikusan megválasztott parlament és kormány mozgásterét. Idén márciusban azt írta: már az 1990-es évek elején "megindult a parlamenti törvényhozás visszaszorítása néhány absztrakt eszménnyel, alapjoggal, amelyeket a balliberális ellenzék szellemi műhelyeiben kovácsoltak ki, és e csapatok Alkotmánybíróságon tanácsadóként tevékenykedő tagjai vittek be az Ab döntéseibe."

Pokol kritizálta az új alaptörvényt is, amiért az nem mondja ki egyértelműen, hogy a korábbi, alkotmánybírósági döntések hatályukat vesztik. Ennek hiányában ugyanis - mondta egy tévéinterjúban Pokol - a régi döntéseket alapul véve az Ab "lenullázhatja az új alkotmányt", mivel a sarkalatos törvényeket is a testület fogja értelmezni. Az alkotmányozásról Pokol azt mondta: Politikailag megérti, hogy az a "nyilvánosság háta mögött", néhány bizalmi ember bevonásával zajlott, de úgy vélte, a nyilvánosság kizárása káros is lehet.

Szalay Péter

Szalay Péter 1984-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi karán, 1987-ben az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott, majd 1988-tól Pozsgay Imre államminiszter titkárságán előbb tanácsos, majd főtanácsos volt. A rendszerváltás után Antall József miniszterelnöknek adott alkotmányjogi tanácsokat. Később a Pénzintézeti Központ jogi igazgatója lett, majd ügyvédként dolgozott. Ő képviselte például a Fideszt 1998-ban az Élet és Irodalom hetilap ellen indított sajtó-helyreigazítási perben.

Az elmúlt években többször a Fidesz kommunikációját alátámasztó nyilatkozatokat tett. A fideszes képviselők 2007-es Kossuth téri kordonbontását például úgy értékelte: "tevőleges véleménynyilvánítás" történt, amelyben nem lát jogellenességet. Véleménye szerint az a jogellenes, ami ezt az akciót kiváltotta, vagyis az a rendelet, amellyel a budapesti rendőrfőkapitány műveleti területté nyilvánította a Kossuth teret. "Ez kordonbontás volt, nem rendbontás" - mondta.

A tavalyi országgyűlési választások előtt pedig több tévéműsorban is arról beszélt, hogy "nem változtatgatni kell majd az alkotmányt a választások után, hanem új alaptörvényt kellene megalkotni". Ehhez persze nagy társadalmi konszenzusra, a Fidesz kétharmados győzelmére is szükség lenne - fogalmazott a Tv2-ben.

Szívós Mária

Szívós Mária 1949-ben született, tehát a bírókra vonatkozó új nyugdíjszabályok szerint hamarosan vissza kellene vonulnia. Szegeden szerzett jogi diplomát 1978-ban, a rendszerváltás előtt ügyvédként dolgozott Csongrád megyében. 1993-ban lett bíró a budapesti II. és III kerületi bíróságon, büntető ügyszakon. 2000-ben került a Fővárosi Bíróságra, 2001-től a bíróság titkárságvezető-helyettese. 1995 óta tanít a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán.

A Fővárosi Bíróság bírájaként Szívós 2006 őszén számos előzetes letartóztatás ügyében járt el másodfokon, és az első fokon elrendelt letartóztatások nagyobb részét megszüntette. A bírónőt tavaly meghallgatta a 2002-2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság, ahol azt mondta: A konkrét ügyekről a törvény szerint nem nyilatkozhat, de általánosságban tájékoztatta a képviselőket az előzetes letartóztatás elrendelésének szabályairól.