Tízmillió forintra is büntethetik majd a személyes adatokkal visszaélőket

Januártól a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság veszi át azokat a feladatokat, amelyeket most az adatvédelmi biztos lát el. Utóbbi poszt az új alkotmány értelmében megszűnik. Az új szervezet egyszerre járhatna el a személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű adatok megismerésével összefüggő ügyekben, és akár tízmillió forintra is büntetheti a személyes adatokkal visszaélőket.

Akár tízmillió forintos bírsággal is sújhatja a jövőben a személyes adatokkal visszaélőket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. A szervezetet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) állítja fel az adatvédelmi ombudsman feladatainak átvételére. Az elképzelés - amely kedden került fel a kormány honlapjára - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló kétharmados törvény tervezetében szerepel. Az előterjesztés szerint a hatóság az adatvédelmi biztosnál hatékonyabban tud majd fellépni a "globalizáció által teremtett új helyzetben".

A tervezet új fórumot hozna létre a kapcsolattartásra az adatkezelőkkel: felállítanák a belső adatvédelmi felelősök konferenciáját. A minisztérium lehetővé tenné, hogy a hatóság díj ellenében adatkezelési műveleteket vizsgáljon felül. A szervezet a vizsgálatait bejelentés alapján, de hivatalból is lefolytathatná, és egyszerre járhatna el a személyes adatok kezelésével és a közérdekű adatok megismerésével összefüggő ügyekben.

A január elsején életbe lépő új alkotmányban a jelenlegi négy ombudsman (általános, adatvédelmi, jövő nemzedékeket képviselő és kisebbségi) helyett csak egy, az úgynevezett alapvető jogok biztosa szerepel, aki "különös figyelmet fordít a jövő nemzedékek érdekei, valamint a hazai nemzetiségek és népcsoportok jogainak védelmére" is.

Jóri András adatvédelmi biztos márciusban közleményben fejezte ki aggályait az új alkotmányban foglaltak miatt. Azt írta, a parlamenti biztos jobb intézményi garanciát jelent a két információs szabadságjog, az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánosságának megvédésére, mint egy önálló államigazgatási szerv. Levelében kifejtette, hogy az alkotmánytervezet a közigazgatás részeként kezeli az adatvédelemért és információszabadságért felelős szervezetet. A közigazgatási hatóságok jellemzően a piacon működő szereplők felügyeletét látják el, az adatvédelmi biztosnak azonban nemcsak a magánszektorbeli adatkezelők ellenőrzése a feladata, hanem magának az államnak a magánszférát sértő vagy éppen a közérdekű adatok indokolatlan korlátozását okozó magatartását is vizsgálnia kell.