Hosszú számolgatásból hitték, hogy nem okoz dugót a Budaörsi úti buszsáv

A fővárosi önkormányzat úgy számolt, hogy a Budaörsi úti buszsáv miatt nem lesz dugó a környéken - derül ki abból a szerződésből, amely a múlt héten a hatalmas dugók miatti tiltakozások után lezárt buszsáv kialakításáról szól. Tarlós István főpolgármester szerint a buszsáv kialakítása előtt nem készültek hatástanulmányok, de az [origo] információi szerint felmérték, mekkora forgalomnövekedést okozhat a buszsáv, és ennek tudatában engedélyezte az építkezést az előző fővárosi vezetés.

A Budaörsi úton "jelentős agglomerációs, valamint többek között a Gazdagréti lakótelepet kiszolgáló, belvárosi kapcsolatot biztosító intenzív buszforgalom zajlik", és mivel "jelentős torlódások alakulnak ki csúcsidőben", "megoldást a BKV járatok kiemelése jelent a torlódási gócpontból buszsáv kialakításával". Ezzel indokolta 2008 decemberében a fővárosi közgyűlésre készült előterjesztés, hogy miért kell a Budaörsi úton meghosszabbítani a buszsávokat, az előterjesztést a közgyűlés egyhangúlag megszavazta.

A múlt héten a Nagyszőlős utcai csomópontnál a döntés értelmében felfestett autóbuszsáv hatalmas dugót okozott a Budaörsi úton és a környékbeli útvonalakon. A kialakult káosz hatására csütörtökön Tarlós István főpolgármester felfüggesztette a buszsáv működését, és vizsgálatot rendelt el. Tarlós szerint a vizsgálatnak azt kell kiderítenie, hogyan fordulhatott elő, hogy idő előtt helyezték forgalomba a buszsávot, miközben a beruházás még nem fejeződött be, és miért nem készült előzetes hatástanulmány sem. Tarlós azt mondta, ez utóbbit pótolni fogják.

Mégis készült tanulmány

Az [origo] információi szerint 2009-ben megrendelést adott a főváros egy megvalósíthatósági tanulmányra az évek óta előkészítés alatt álló projektről, amelynek során a város tucatnyi pontján - köztük a Budaörsi úton - létesülnek majd buszsávok. A főváros tulajdonában álló Parking Kft. még 2008 végén, illetve 2009 elején szerződött a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére az Absolvo Consulting Bt.-vel, összesen 11,2 millió forint értékben. Öt megvalósíthatósági tanulmány készült, ezek egyike a Budaörsi úti buszsávé. Az adat a Parking Kft. szerződéseinek listájában szerepel, és itt található meg.

Az [origo]-nak a ma M27 Absolvo nevet viselő, pályázati, finanszírozási és exporttanácsadó cég ügyvezetője, Horgos Lénárd megerősítette, hogy cége részt vett a buszsávok megvalósíthatósági tanulmányainak elkészítésében, illetve a pályázat szakmai előkészítésében, több tervező irodával együtt. A cég "a célok és a projektek szakmai tartalmának meghatározását követően kapcsolódott be a projektbe" - közölte Horgos. A hatástanulmány létét az uniós pénzek elosztását intéző Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) is megerősítette, munkatársa azt ígérte, a következő napokban - a személyes adatok kitakarása után - az [origo] megtekintheti a tanulmányt. A Fővárosi Önkormányzat a Budapesti Közlekedési Központhoz továbbította a hatástanulmányra vonatkozó kérdéseinket, onnan azonban egyelőre nem érkezett válasz.

Úgy gondolták, nem lesz dugó

A Budaörsi úti buszsáv építési költségeinek nagy részét az Európai Unió állta, a főváros 2009-ben nyert pénzt a beruházásra az "Közösségi közlekedés fejlesztése" című uniós pályázaton. A buszsáv 43 millió forintból készül el - ebből 38,9 millió forintot fizet az EU -, a projekt része a felfestés mellett "forgalomfüggő intelligens jelzőlámpák beépítése a Hegyalja úti torlódások kezelése érdekében" - olvasható a 2008-as előterjesztésben.

Mielőtt a főváros pályázott, a 2008-as fővárosi közgyűlési előterjesztés szerint a BKV-val egyeztetve választotta ki a leendő buszsávok helyszíneit. A Budaörsi út esetében "nagyon jelentős" utasperc-nyereséggel számoltak, és mintegy 14-21 perces menetidő-megtakarítással. A fejlesztés évente 52 ezer utast érint közvetlenül a számítások szerint.

A főváros 2009. június 25-én írta alá a szerződést a projekt uniós támogatásáról az NFÜ képviselőjével. A Budaörsi úti elkészült buszsávot - és az új jelzőlámpákat - eredetileg 2010 augusztus végén kellett volna átadni, de volt némi csúszás, így az átadás határideje 2011. június 30-ára tolódott, ennek megfelelően módosították a támogatási szerződést. Ebből a szerződésből - amely a fővárosi önkormányzat honlapjáról, itt elérhető - kiderül, a főváros végiggondolta, hogy fog-e a változtatás dugókat okozni, de végül arra jutott, hogy "a buszsáv kijelölés nem okoz érdemleges torlódásnövekedést".

"Az alternatív útvonalak könnyedén levezetik" a torlódást

A szerződés egyik mellékletéből kiderül, hogy a pályázatot elbíráló bizottságot is aggasztotta a dugók lehetősége, ezért kérdéseket tettek fel róla: "Mutassa be, hogy a két forgalmi sáv egy sávra csökkentése mennyire növeli meg a torlódást, támassza alá forgalomszámlálási adatokkal, hogy egy forgalmi sáv elvonása még fenntartható közúti forgalmi helyzetet teremt. Vizsgálja meg az egyéb lehetőségeket is (pl. ideiglenes buszsáv). Készítsen forgatókönyvet a szélsőséges forgalmi helyzetek bemutatására!"

Erre a főváros szakértője - a szerződésmellékletből nem derül ki, hogy pontosan ki írta ezt a részt - forgalomszámlálási adatokat közölt válaszul. A 2007-es mérés eredménye szerint hétköznap reggel mintegy 2600, délután 1860 kocsi halad át óránként a Budaörsi út érintett szakaszán a BAH-csomópont felé. Ezek közül reggel 260, délután 235 a busz, mentő, rendőrautó és más jármű, amelynek joga van a buszsávot használni. Amikor korábban csatornázás miatt átmenetileg egy sávra szűkült a Budaörsi út, akkor óránként 2030 jármű tudott átmenni rajta - olvasható a támogatási szerződés mellékletében.

Az adatokat összevetve a főváros szakértője arra jutott, hogy ha csak egy forgalmi sáv lenne a Budaörsi úton, akkor csak reggel lenne "kapacitáshiány", körülbelül 310 kocsival lenne több az optimálisnál óránként. "Az útvonal városközpont irányú átbocsátóképessége nagyságrendileg 10 százalékkal fog csökkenni. Ez álláspontunk szerint összhangban van a fenntartható közlekedésfejlesztési elvekkel" - olvasható az anyagban. Ráadásul a szakértő úgy számolt, hogy a változtatások miatt 1 százalékkal többen választják majd a tömegközlekedést, emiatt az autóforgalom a környéken 1,5 százalékkal csökken majd.

A szöveg szerint "szélsőséges forgalmi helyzet" leginkább akkor alakulhat ki a Budaörsi úton, amikor vasárnaponként a Balaton felől sokan tartanak hazafelé, és az M7-M1-es "autópálya teljes kapacitását kihasználva érkeznek a járművek a fővárosba". A számítás szerint azonban ilyenkor is csak óránként 200 kocsi lenne az út kapacitáshiánya, "amit az alternatív útvonalak (például a Nagyszőlős utca) ebben az időszakban könnyedén levezetnek".

A mérnöki kamara jóval több autóról tud

A Magyar Mérnöki Kamara (MMK) hétfői közleménye szerint ma 160 ezer autó halad át a Budaörsi út ezen szakaszán, ez óránként több mint 6600 autót jelent, egy irányba pedig durván 3300 autót. Ez az adat messze nem egyezik a támogatási szerződésben szereplő - igaz, 2007-es - forgalomszámlálási adatokkal, azért sem, mert azok csúcsidőben mértek jóval kisebb forgalmat, mint az MMK által közölt szám.

A kamara közleményében egyébként azt írta, a Budaörsi út és környéke Magyarország talán legforgalmasabb útszakasza, amely a ország szinte teljes nyugati felével kapcsolatot biztosít, de jelentős a városon belüli forgalma is. "Itt beavatkozni nagy felelősség! (...) Nem lehet Nyugat-Európa kapujában - ahol két nagyforgalmú autópálya együttes bevezetése történik - egy ilyen intézkedést lokális beavatkozásként kezelni" - írta az MMK a közleményben, hozzátéve, hogy Tarlós jó döntést hozott, amikor gyorsan megszüntette a buszsávot.