Önmagával vívja a nagy csatákat az egy éve kormányzó Fidesz

Orbán Viktor, Parlament, Országgyűlés
Vágólapra másolva!
Bevált Orbán Viktor miniszterelnök jóslata, nem úszta meg néha éles belső viták és dezertőr akciók nélkül első évét a második Orbán-kormány. A kétharmados többséggel rendelkező Fidesz és KDNP mellett szinte egyáltalán nem rúghatott labdába az ellenzék, viszont összecsapott a kormány és a frakció, a Fidesz és a KDNP, és még mindig nem zárult le Hoffmann Rózsa és Pokorni Zoltán különháborúja az oktatásügyben.
Vágólapra másolva!


A kétharmados kegyelmi állapot nem tart örökké, ezért már a következő évben meg kell alkotni azokat a törvényeket, amelyek nemcsak az adott ülésen jelenlevő, hanem az összes parlamenti képviselő kétharmadának támogatását igénylik - erre figyelmeztette Orbán Viktor miniszterelnök tavaly szeptember elején a kötcsei találkozón résztvőit. Orbán már akkor jelezte, tisztában van azzal, hogy a kormányon és a Fideszen belül is harcokra számíthat bizonyos ügyekben, és a párton belül is lehetnek majd "dezertőrök".

A második Orbán-kormány megalakulása óta eltelt egy évben egyetlen képviselő sem hagyta el a kormánypárti frakciókat, abban ugyanakkor igaza lett a miniszterelnöknek, hogy éles konfliktuisok alakultak ki a kormányon, illetve a Fideszen és a KDNP-n belül. Az elmúlt egy évben a kormányzó pártok túlsúlya és politikai módszerei kevés teret engedtek az ellenzéknek - vagy a parlamenten kívülről érkező kezdeményezéseknek -, az igazán komoly viták saját soraikon belül zajlottak.

A kormány megalakulásának első évfordulóján összegyűjtöttük azokat a vitákat, amelyek leginkább megosztották a kormányoldal sorait.

Alkotmánybíróság

Az elmúlt egy év legélesebb konfliktusát a kormánypártok az Alkotmánybírósággal (Ab) szemben vállalták, ami saját soraikban is vitákat gerjesztett. Miután Lázár János frakcióvezető tavaly októberben benyújtotta az Ab jogkörét korlátozó javaslatot, a Fidesz egyik befolyásos politikusa az [origo]-nak "durva és helytelen lépésnek" nevezte azt, a kormánypárti frakció egy másik, jogalkotási kérdésekben jártas tagja pedig úgy fogalmazott, "igencsak támadható" ez a megoldás. Névtelenséget kérő fideszes politikusok arról beszéltek az [origo]-nak, hogy Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is rosszallással fogadta Lázár javaslatát, ő azonban ezt soha nem erősítette meg.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Fotó: Hajdú D. András [origo]

Lázár János távozik az Alkotmánybíróság épületéből

A Fidesz Ab-t korlátozó lépése ellen még a kormánypártot igen ritkán kritizáló Magyar Nemzet című lap is vezércikkben tiltakozott, mondván "nem szerencsés a Fidesz reakciója". Lázár javaslata felzúdulást keltett a párt holdudvarában is: a háttérben számos jobboldaliként, konzervatívként számon tartott jogász is kritizálta, és alternatív jogi megoldásokkal árasztották el a Fideszt.

A Fidesz ezután némileg módosított az eredeti elképzelésen: nem a népszavazásra nem bocsátható témakörökhöz kötötték az Ab korlátozását, és úgy rendelkeztek, hogy bizonyos alapvető jogok sérelme esetén adó- és költségvetési törvényeket is vizsgálhasson a testület (amely élt is ezzel a 98 százalékos különadó második megsemmisítésekor). A korlátozás tovább él az új alaptörvényben is. Csak akkor válhat újra teljessé az Ab jogköre, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken (jelenleg 80 százalék körül van).

A Fidesz a kormány ellen

A kormány és a Fidesz-frakció közti konfliktus lett Rogán Antal képviselő egyik alkotmánymódosító javaslatából, amely egy korlátozott, konkrét területre vonatkozóan az alaptörvénybe kívánta foglalni a Médiahatóság elnökének rendeletalkotási jogát. Navracsics Tibor igazságügyi miniszter nem támogatta a javaslatot, és azt nyilatkozta, hogy a kormány sem támogatja azt. A kormányfőhelyettes állítólag azt szerette volna, ha nem kapkodnak, és ezt a kérdést csak az új alaptörvényben rendezik. Rogán azzal érvelt, hogy a kormány nem foghatja rövid pórázra a Médiahatóságot, biztosítani kell az elnök számára, hogy maga határozza meg a különböző hírközlési hatósági díjak mértékét.

Az [origo] akkori információi szerint Orbán Viktor szándékosan nem foglalt állást az ügyben, nem is vett részt a javaslatról döntő frakcióülésen. Végül a frakció Rogán javaslatának támogatása mellett döntött. Navracsics meghátrált, és a név szerinti szavazáson maga is igennel voksolt a parlamentben.

Bencsik, Lázár és a távhőárak

Meglepő formában, egy Facebook-bejegyzésben bukkant a felszínre év elején egy másik, a kormány és a Fidesz-frakció közt feszülő vita. A konfliktus háttere, hogy a Fidesz frakcióvezetője módosító indítványt nyújtott be az energiatörvény parlament előtt lévő módosításához. Ez két lépcsőben, 25 majd 35 százalékkal venné vissza az úgynevezett kapcsolt és a zöld erőművek által megtermelt, kötelező átvételi rendszerben (KÁT) átvett áram kialkudott árát, illetve megtiltotta volna, hogy rönkfa elégetésével termeljenek úgynevezett zöld áramot.

Bencsik János energetikai államtitkár nyíltan, a Facebookon szállt szembe Lázár javaslatával, amely szerinte "mind szakmailag, mind pedig politikailag vállalhatatlan", mert felrúgja a korábban kialakult kompromisszumot, ami arra volt hivatott, hogy megakadályozza a távhőárak 40 százalékos emelkedését (a KÁT-ból nagy arányban részesülnek azok az erőművek, amelyek a távhő mellett elektromos áramot is előállítanak). Lázár akkor az [origo]-nak azt mondta: azért állt elő a javaslattal, mert szerinte a jelenlegi rendszerrel csak "bizonyos érdekcsoportok" járnak jól.

A vitát Orbán beavatkozása simította el. A kormányfő februárban, a siófoki frakcióülésen azt ígérte: a kormány három héten belül megvizsgálja, hogyan lehetne úgy átalakítani a támogatási rendszert, hogy a távhőárak közben ne emelkedjenek. Márciusra ígért új javaslatot Lázár is, de az egyeztetések azóta is tartanak. Közben a Magyar Energiahivatal megbízásából a Századvég Gazdaságkutató Zrt. is dolgozik az új távhőárakat megállapító módszer kidolgozásán.

Egymás ellen a Fidesz és a KDNP

A februári siófoki kihelyezett frakcióülésen a kiszivárgott hírek szerint éles vita alakult ki a kormánypártok közt. A saját frakcióülést tartó KDNP képviselői ugyanis sérelmezték, hogy a kereszténydemokrata Salamon László által vezetett alkotmány-előkészítő bizottság koncepciójának a helyszínen kiosztott kivonata nem tartalmazta a magzati élet védelméről, a férfi és a nő között köttetendő házasságról, illetve a család védelméről szóló mondatokat, amelyeket a KDNP a leginkább fontosnak tartott volna.

Orbán a résztvevők szerint egy "ellentmondást nem tűrő kompromisszumot" ajánlott: a magzati élet védelmével kapcsolatban a kormányfő egyértelművé tette, hogy szó sem lehet az abortuszszabályok szigorításáról, az ugyanis a társadalom olyan széles rétegeinek ellenérzéseibe ütközne, ami a Fidesz és a kormány támogatottságára is hatással lenne. Arról ugyanakkor hajlandó volt tárgyalni, hogy a hiányolt három mondat végül bekerüljön az alaptörvény végleges szövegébe.

Az alaptörvény április 18-án elfogadott szövegébe végül bekerült, hogy a magzati életet védelem illeti, nem mondták ki ugyanakkor, hogy "az emberi élet a fogantatással kezdődik". Ez az ígéretek szerint azt jelenti, hogy változatlan marad az 1991-es magzatvédelmi törvény, és nem tiltják meg az abortuszt.

Megye vagy vármegye?

Egy szimbolikus, gyakorlati jelentőséggel nem bíró kérdésben lázadt fel a kormány és a Fidesz vezetése ellen a kormánypárti frakció egy része. Az új alaptörvény tervezetében eredetileg a régies hangzású vérmegyére cserélték volna a mai megyék elnevezését. Orbán a frakciótól külön érdeklődött arról, nem tartják-e anakronizmusnak a kifejezést, de az kifejezetten tetszett a kormánypárti képviselőknek. A vármegye elnevezés ellen lépett fel azonban Lázár János, aki úgy érvelt: a vármegyének van egy feudális, elnyomást idéző jelentése is.

Lázár módosító indítványt nyújtott be az alaptörvényhez, amely a vármegye helyett a megye kifejezést állította volna vissza, de a kormánypárti képviselők egy jelentős része - összefogva a Jobbikkal - leszavazta azt az alkotmányügyi bizottságban. Lázár nem adta fel, és állítólag Orbán is arra hajlott, hogy ne legyen vármegye, így végül a megye kifejezés mellett döntöttek.

Hoffmann és Pokorni vitája

Tavaly november óta zajlik - jobbára a nyilvánosság előtt - a vita Hoffmann Rózsa KDNP-s oktatási államtitkár, illetve Pokorni Zoltán parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke közt a közoktatási és a felsőoktatási törvény koncepciói miatt. A két szakpolitikus nézeteltérései mindkét fél szerint szakmailag, nem politikai vagy hatalmi természetűek, de a konfliktus immár annyira elmérgesedett, hogy Hoffmann állítólag etikai vizsgálatot kezdeményezett Pokorni ellen. Hoffmann szerint Pokorni Zoltán előre nem egyeztetett nyilatkozataival akadályozza a kormányzati munkát.

A közoktatási koncepció ügyében Hoffmannak a főként a takarékosságot szem előtt tartó Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) is meg kell küzdenie. Az NGM például anyagi okokból 2014 előtt nem lát lehetőséget a pedagógusok életpályamodelljének bevezetésére, az oktatási államtitkárság szerint azonban ennek elmaradása olyan károkat okozna, amely súlyos politikai következményekkel is járna. Az NGM a tanárok kötelező óraszámának emelését is szeretné, miközben az oktatási államtitkárság szerint a pedagógustársadalom óraszámcsökkentést vár.

Az oktatás terén folyó vitáknak egyelőre nem látszik a vége. A végső szót várhatóan a kormány, majd a parlament fogja kimondani az új köz- és felsőoktatási törvények elfogadásával.