"A történelem ma visszazökken eredeti kerékvágásába" - Schmitt Pál az alkotmányról

A magyarság felemelkedésének zálogaként beszélt az új alkotmányról Schmitt Pál hétfőn este a Művészetek Palotájában rendezett gálaesten. A köztársasági elnök ugyanakkor fordítva idézte az új alkotmány végén szereplő szófordulatot.

"Húsvéti alkotmányként" beszélt az általa délben aláírt új magyar alaptörvényről Schmitt Pál köztársasági elnök hétfőn este a Művészetek Palotájában megrendezett gálaesten, és azt is hozzátette, hogy az "Magyarország feltámadásának alapja és záloga". Az ünnepi hangversenyt a jövő év elején hatályba lépő új alkotmány tiszteletére rendezték, és a hallgatóság soraiban megjelent Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is.

Schmitt az "első, legfontosabb lépésnek" nevezte az új alaptörvényt, amely "szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között". A köztársasági elnök hétfő déli beszédéhez hasonlóan újra megemlítette a később megalkotandó sarkalatos törvényeket, amelyeket lehetőségnek nevezett arra, hogy valaki hozzátegye a saját tudását a jövőhöz. "Az alkotmányunkban mindvégig maradt egy szám, az 1949-es, amely máig kísértett bennünket, nem összekötött, hanem elválasztott" - mondta Schmitt, és azt is hozzátette, hogy az új alkotmányban már a 2011-es szám fog szerepelni. "A történelem ma visszazökken eredeti kerékvágásába" - mondta.

Schmitt a "legyen szabadság, béke és egyetértés" szófordulattal zárta beszédét, amely azonban a fordítottja az új alkotmány végén, az országgyűlés által tavaly elfogadott Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatában és a tizenkét pontban is szereplő "legyen béke, szabadság és egyetértés" szófordulatnak. Az új magyar alkotmány aláírásáról bővebben itt olvashat, a hétfő délelőtt a Sándor-palotánál készített riportunkat pedig itt találja.