Brüsszeli össztűz alatt védte az alaptörvényt Szájer

Több kritikus megjegyzést is kapott az alaptörvényről Szájer József kedden az Európai Parlamentben, amikor egy bizottsági ülésen a hétfőn elfogadott jogszabályt ismertette. Főleg baloldali és liberális képviselők fogalmaztak meg bírálatokat, de a Fidesz szövetségesei is tettek fel kényes kérdéseket. Az egyik német képviselő a magyar kormányt olyan sikeres focicsapathoz hasonlította, amely ahelyett, hogy szabályosan focizna, átírja a szabályokat, és lecseréli a bírót.

Átmeneti dokumentum volt az 1989-ben elfogadott alkotmány - mondta Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője az EP alkotmányügyi bizottságának kedd délelőtti ülésén, amikor a hétfőn elfogadott új magyar alaptörvényről tájékoztatta a bizottságot. Szájer azt mondta, Magyarországon 62 év után lett új alkotmány, a volt kommunista országok közül utolsóként fogadtak el új alaptörvényt. Arról, hogy '89-ben gyakorlatilag teljesen újraírták az akkori alkotmányt, csak érintőlegesen beszélt, megjegyezve, hogy abban a szövegben szerepelt, hogy átmeneti alkotmányról van szó.

Az új alaptörvény rendelkezései közül megemlítette a költségvetés állapotára vonatkozó kitételt, és azt mondta, hogy "nagyon Európa-barát", amivel Magyarország szerinte példát mutat. Elmondta, hogy az emberi jogok kérdése a törvény elejére került, míg korábban ez a végén szerepelt, továbbá külön foglalkozik a természetvédelemmel és a fenntarthatósággal is.

Szájer - aki a beszéde alatt nyomta ki a hangosításba belezavaró, megcsörrenő mobilját - igyekezett megelőzni egyes kiritikákat azzal, hogy külön kitért a brit Guardian című napilap napokban megjelent cikkére, amely a gyerekek után járó szavazati jogról szólt, és közölte, hogy ez az alkotmány végeleges szövegébe nem került bele. Az azonos nemű párok jogaival kapcsolatos várható kritikákra előre azt mondta, a család és a házasság fogalmát külön értelmezi a törvény.

Jó szerencsét kívántak a költségvetéshez

A szocialista frakcióhoz tartozó Enrique Guerrero Salom spanyol EP-képviselő a spanyol alkotmányt hozta fel példaként, amelyet egy olyan héttagú bizottság dolgozott ki, amelynek négy tagja ellenzéki volt. Ennek alapján megkérdőjelezte a magyar alaptörvény mögött álló társadalmi támogatottságot, illetve magának az alaptörvénynek a szükségességét. Aggasztónak nevezte, hogy a hatalomban lévő párt - amelynek, mint megjegyezte, csak átmeneti a többségi támogatottsága - volt az egyetlen, amely megszavazta az alkotmányt. Azt mondta, az EU-ban ez nem elfogadható, és tart tőle, hogy az elkövetkező más felállású magyar kormányoknak nehéz lesz az új alaptörvényt betartaniuk.

A liberális frakcióhoz tartozó brit Andrew Duff a határon túli magyarokra vonatkozó passzusokat kritizálta, de konstruktívnak nevezte azt a részt, amely arról szól, hogy európai szerződések ratifikálására nem lehet felhasználni a népszavazást. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy több passzus is konfliktusokhoz vezethet az európai bíróság és a magyar Alkotmánybíróság között. Ide sorolta többek között a szexuális orientációra vonatkozó kitételt, és - bár Szájer előtte jelezte, hogy ez a téma kikerült a szövegből - a gyerekek után járó szavazati jogot. Duff a hozzászólásában megjegyezte, hogy a költségvetési kérdésekhez jó szerencsét kíván.

Átírják a szabályokat

Az európai zöldek részéről Gerald Häfner német képviselő arra figyelmeztetett, hogy egy alkotmány nem tükrözheti egy párt nézeteit. Kritizálta a kérdőívezést - szerinte az állampolgároknak a végső szót kellett volna kimondaniuk -, a bírók szolgálati idejének rövidítését - szerinte ezzel a kormányzó párt saját ízlésének megfelelően töltheti be a bírói posztokat - és az Alkotmánybíróság kompetenciájának korlátozását. A magyar kormányt olyan futballcsapathoz hasonlította, amely a pályán elért sikereit arra használja fel, hogy átírja a foci szabályait és lecserélje a bírót, pedig azt várják tőle, hogy szabályosan focizzon.

A baloldali frakcióhoz tartozó német Helmut Scholz az alkotmány népszavazáson történő jóváhagyását, a sztrájkjogot, a gyülekezési szabadság jogát hiányolta, és a határon túliak választójogán értetlenkedett.

Ínigo Méndez de Vigo spanyol néppárti képviselő is azt mondta, nem szabad, hogy pártalkotmány szülessen bárhol is, de figyelmeztetett arra is, hogy nem szabad a másikat arrogánsan bírálni. Andrew Henry William Brons brit független képviselő (az euroszkeptikus brit nemzeti párt tagja) amiatt aggódott, hogy az alkotmány Európa-barátsága miatt Magyarország nehezebben tud kilépni az EU-ból, vagy lassítani a további integrációt. A határon túli magyarok ügyében azt mondta, nincs kifogása ügyük felkarolása ellen, mivel nem maguktól kerültek külföldre.

Benne volt a programban?

Gurmai Zita MSZP-s EP-képviselő kétségeit hangoztatta, hogy az alkotmányos kérdőíveket miként dolgozták fel, és egy közelebbről nem részletezett felmérést idézett, amely szerint csak az emberek egyharmada akart alkotmányt, és a megkérdezettek 57 százaléka népszavazást tartott volna szükségesnek róla. Gurmai közölte, ha lehetősége lesz rá, pártja módosítani fogja a most elfogadott alaptörvényt.

Carlo Casini, a bizottság olasz elnöke, a néppárti frakció tagja is kérdést intézett Szájerhez. Ő arra volt kíváncsi, hogy a tavalyi választást megelőzően a Fidesznek megjelentek-e a választási programjában az új alkotmányra vonatkozó tervek.

Ismerős válaszok

Szájer az elmúlt hónapokban már nagyrészt elhangzott kritikákra ismerős válaszokat adott. Az egy párt által kidolgozott alkotmányra vonatkozó felvetésekre arról beszélt, hogy a parlamentben az ellenzéki pártok saját döntésük alapján nem vettek részt az alkotmányról szóló vitában. A népszavazást hiányoló német képviselőnek azt vetette a szemére, hogy Németországban nem is létezik ez az intézmény, és idézett egy korábbi, az alkotmánybíróság korlátozását ért belga kritikát is, megjegyezve hogy Belgiumban nincs is alkotmánybíróság. Az elmúlt években 23 új alkotmányt fogadtak el Európában, csak tíz esetben tartottak népszavazást - mondta.

Szájer szerint Magyarországnak más alkotmányos hagyományai vannak, "az elmúlt ezer évben büszke alkotmányos hagyományt épített ki". A bírák korhatárára vonatkozó kritikákat azzal ütötte el, hogy más országokban is létezik ilyen, a határon túli magyarok ügyére pedig azt mondta, az erre vonatkozó rész semmilyen határokon túlnyúló hatállyal nem rendelkezik. A különböző szociális jogok, így a sztrájkjog hiányolására azzal felelt, hogy az alkotmány megköveteli az államtól, hogy megteremtse a munkalehetőségeket annak, aki dolgozna, és a kevés alkotmány egyike, amely megemlíti a teljes foglalkoztatottságot.

Azt állította, hogy a kormány minden tőle telhetőt megtett, hogy bevonja az egész társadalmat a folyamatba. A bizottsági elnök kérdésére, hogy szerepelt-e az alkotmányozás a Fidesz tavalyi választási programjában, nem válaszolt. (A párt 2010-es programjában nem szerepel egyetlen olyan pont sem, amely új alkotmányról szólna. A 2007-es Erős Magyarország című programban van egy mondat, amely az alkotmányra vonatkozik, de nem új alkotmányról szól, csupán arról, hogy az alkotmányban rögzítsék a gyermekvállalás és gyermeknevelés fontosságát.)