Elmélyült szembenállással ért véget az alkotmányozás

Egy független képviselő csatlakozott a kormánypárti frakciókhoz az alaptörvény elfogadásában, amellyel egy sokszor indulatos és kemény vitákkal teli folyamat zárult le. Az ellenzéki pártok szerint sérül a demokrácia, ezért ők már most illegitimnek nevezték az alaptörvényt, amelyről a kormánypártok viszont azt mondták, hogy egy régi adósságot törlesztettek.

Hétfőn délután negyed négykor elfogadta a parlament Magyarország új alaptörvényét. A Fidesz és a KDNP képviselői által benyújtott javaslatot 262 igen szavazattal, 44 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett fogadták el. A kormánypárti képviselőkön kívül igennel szavazott a független Pősze Lajos (korábbi jobbikos képviselő), nem szavazott viszont az ülést vezető Kövér László házelnök.

Nemmel szavaztak a Jobbik képviselői, akik a szavazás alatt "Áruló nem leszek!" feliratú transzparenst tartottak a magasba. Nem támogatta a törvényt a független Ivády Gábor és Szili Katalin sem, Molnár Oszkár pedig tartózkodott. Az MSZP és az LMP nem vett részt a szavazáson, ahogy bojkottálták a teljes alkotmányozás folyamatát is.

Gratulációk Orbánnak

A szavazás után Kövér László házelnök azt mondta, az új alaptörvény lezárja a rendszerváltás folyamatát. Az új alaptörvény befogadó és magyar, legitim, nemzeti, nem kirekesztő de integráló, tiszteletre méltó alkotás - mondta Kövér. Az országgyűlés elnökeként megköszönte a munkáját minden szakértőnek, képviselőnek, aki részt vett a megalkotásában. "Magam a gondviselés kegyelmének tekintem, hogy részese lehettem ennek a folyamatnak" - mondta, majd a képviselők felállva elénekelték a Himnuszt.

A szavazás után a kormánypárti képviselők hamar elhagyták a termet, az [origo] tudósítója szerint az ülésterem melletti folyosón mindenki Orbán Viktor miniszterelnök kezét szorongatta gratulálva, miközben Orbán elvonult az irodájába.

Szavaznak a kormánypárti képviselők (További képekért kattintson a fotóra!)

Ezzel lezárult az alkotmányozás folyamata, amelyet végig heves viták kísértek. Az ellenzéki pártok azt állították, hogy a kormánypártok csorbítják a demokráciát az új alaptörvény elfogadásával, és többen kétségbe vonták azt is, hogy egyáltalán szükség van-e új alkotmányra.

A szembenállás ennek során egyre mélyült, amit jól illusztrált a zárószavazás napja: a Jobbik a parlamentben gyakorlatilag árulónak nevezte az alaptörvény elfogadóit, az MSZP elnöke azt közölte, hogy illegitimnek tartja a törvényt, az LMP frakcióvezetője pedig a demokrácia végét vizionálta a hétfői parlamenti vitában.

Bírálatok a politkán kívülről

Kritikus véleményt fogalmazott meg Sólyom László előző köztársasági elnök is, aki szerint Magyarország európai demokrácia marad ugyan, de az új alaptörvény összességében visszalépést jelent a mostanihoz képest.

Az alkotmányozás kapott bírálatokat külföldről is, a legnagyobb visszhangot a Velencei Bizottság nevű tekintélyes szervezet kritikája váltotta ki, amely szerint az alkotmányozás nem eléggé átlátható, és aggodalmukat fogalmazták meg az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása miatt is.

Az alaptörvény az utolsó pillanatig változott, hétfőn még 15 szavazás előtti módosító indítványt nyújtottak be hozzá, ezek között volt apró javítás és érdemi javaslat is. Az utolsó pillantaban így Lázár János javaslatára bekerült az alaptörvénybe az ügyészek szolgálati idejét korlátozó passzus, miszerint a jövőben a bírákhoz hasonlóan csak az öregkori nyugdíjkorhatárig maradhatnak tisztségben. A Jobbik a zárószavazás előtt külön szavazást kért a nem támogatott módosítójavaslatairól, de a parlament leszavazta a korábbi szocialista vezetők szerepvállalását tiltó, a mentelmi jogot eltörlő, a nemzeti vagyont védő és az ügynöklisták megismerhetőségét támogató javaslatukat is.

A Jobbik frakciója a szavazás alatt (További képekért kattintson a fotóra!)

Az új alaptörvény Magyar Köztársaságról Magyarországra változtatja az ország nevét, szűkíti az Alkotmánybíróság jogkörét, és egy sor olyan új intézkedést is bevezet, amely hatással lesz az emberek mindennapi életére is: például munkához köti a segélyezést, megerősíti a kétpilléres nyugdíjrendszert, és belefoglalták, hogy a nők 40 év munkaviszony után nyudíjba vonulhatnak (ebből a cikkünkből kiderül, miként lehet az új alaptörvény hatással minden állampolgár életére).