Sólyom szerint visszalépés lesz az új alaptörvény

Kemény bírálatokat fogalmazott meg Sólyom László egykori államfő egy interjúban a hétfőn elfogadandó új alaptörvényről. Bár mondvacsináltnak tartja az új alaptörvény tervezetét ért kritikák egy részét, szerinte is vannak súlyos visszalépések az új alaptörvényben. Azt mondta, támadható annak egypártisága, az alkotmányozás elvesztette méltóságát, de kijelentette azt is: Magyarország európai demokrácia marad.

"Magyarország az európai demokráciák között marad az új alkotmány hatálya alatt is" - jelentette ki a Heti Válasznak adott interjú MTI-hez eljuttatott részletében Sólyom László köztársasági elnök. A jelenlegi alkotmányos berendezkedés kialakulásában jelentős szerepet vállaló jogász, az Alkotmánybíróság első elnöke már többször is jelezte fenntartásait a mostani alkotmányozással.

"Nevetséges próbálkozásoknak" minősítette ugyan azokat a kritikákat, amelyek szerint az új alaptörvény a homoszexuálisok jogait korlátozza és az abortusz tilalmának ágyaz meg, hozzátette azonban, hogy az efféle mondvacsinált ügyeken túl az új alkotmánnyal valódi bajok is vannak, amelyek annak mérlegét "menthetetlenül negatívra fordítják".

Ilyen súlyos visszalépésnek látja egyebek mellett az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását, amely szerinte valóra váltotta a minden pártra jellemző, a politikát a jog fölé helyező felfogást. Sólyom az elfogadhatatlan változások közé sorolta azt az utolsó pillanatban benyújtott módosítást is, amellyel a bírák szolgálati idejét megkurtították.

"Indokolás nincs - hacsak nem a jobboldali sajtónak a 'kommunista bírók eltávolítását' követelő demagóg támadása, amely az indítványt megelőzte" - fogalmazott az interjúban a volt államfő, aki arra emlékeztetett: a bírák kétharmadát a rendszerváltás után nevezték ki. A legnagyobb baj szerinte az eljárással van. "Az utolsó másodpercben, a bírói kar tudta nélkül, egyéni képviselői javaslattal durván beavatkozni egy önálló hatalmi ág szerkezetébe - tisztességtelen" - mondta.

Sólyom László szerint az alkotmányozás elvesztette méltóságát, a közönséges parlamenti huzavona színvonalára süllyedt, az új alaptörvény egypártisága pedig olyan támadási pont lehet, mint a rendszerváltó alkotmányban az 1949-es évszám meghagyása volt. A volt államfő azt mondta, mégsem reményvesztett, szerinte ugyanis a történeti alkotmány egyetlen használható és élő része a "láthatatlan alkotmány", amelyet nem lehet hatályon kívül helyezni, és amely szükségszerűen az új alaptörvény alkalmazásának is alapja lesz.

Sólyom László szerint "olyan ez az alkotmány, mint a Nemzeti Színház épülete. Semmi köze a modern színházépítészethez, eklektikus, dagályos, amelyet az építészszakma egyhangú tiltakozása ellenére, hatalmi szóval erőltettek át. Ám ettől még lehetne benne jó színházat játszani, ha van jó színész, jó darab és jó rendező" - tette hozzá.