A Gárdából tanulva gyűrheti le a járőrözőket Pintér

Kudarcot vallott a rendőrség, amikor a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai elleni első komolyabb fellépése szórólapot osztogató és aláírást gyűjtő fekete ruhások ellen irányult. A bíróság szerint ebben semmi jogsértő nincs. Ugyanakkor több jogvédő szervezet szerint bőven lenne jogszabályi lehetősége a rendőrségnek arra, hogy beavatkozzon. Akár ugyanazokkal a jogi érvekkel, amelyek alapján a Magyar Gárdát feloszlatták. A kulcsszó a félelemkeltés.

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság fogja eldönteni, követett-e el garázdaságot az az öt polgárőr, akiket pénteken vett őrizetbe a rendőrség Hajdúhadházon. A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület akkor már napok óta a városban járőröző tagjait akkor állították elő, amikor szórólapokat osztottak és aláírásokat gyűjtöttek a településen arról, hogy a lakosság igényli-e a Jobbikhoz több szálon kötődő szervezet fellépését.

A rendőrség gyanúja szerint a polgárőrök garázdaság szabálysértését követték el, így másnap gyorsított szabálysértési eljárásban a Debreceni Városi Bíróság elé kerültek. A bíró azonban úgy határozott, hogy a polgárőrök tettében semmi jogsértő nem volt, ezért azonnal szabadlábra helyezték a fekete ruhás férfiakat. A rendőrség megfellebbezte a határozatot.

Ez volt a rendőrség első komolyabb fellépése a polgárőr egyesület ellen, amelynek tagjai március eleje óta előbb Gyöngyöspatán járőröztek - szerintük a közbiztonság védelmében -, majd Hajdúhadházon bukkantak fel, ahol állításuk szerint a közállapotok miatt kérte a segítségüket a lakosság.

Az öt polgárőr letartóztatása két nappal az után történt, hogy Pintér Sándor belügyminiszter kijelentette, nem engedi a járőrözést. A polgárőrök a tiltással nem foglalkoztak. Szombaton, miután a bíróság elutasította a rendőrség indítványát, a Belügyminisztérium közleményt adott ki, amely szerint fenntartja álláspontját, azaz a Hajdúhadházon járőröző szervezet tagjai szabálysértést, pontosabban garázdaságot követtek el. "A fekete egyenruhában, provokatívan fellépő emberek félelmet keltenek a helyi cigányságban, amely egy jogállamban elfogadhatatlan" - állt a közleményben.

A bíróság szerint a szólásszabadsággal éltek a polgárőrök

Figula Ildikó, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság szóvivője az [origo]-nak azt mondta, az, ami a feljelentésben szerepelt, nem meríti ki a garázdaság szabálysértését. A bíró szerint ugyanis a szórólaposztás és az aláírásgyűjtés nem szabálysértés, sőt a szólásszabadsághoz fűződő jog része. Figula szerint az tény, hogy a feljelentés része volt, hogy mindezt fekete egyenruhában, árpádsávos jelvényt viselve tették a polgárőrök, és ezzel riadalmat keltettek, de ez nem áll meg a bíróság szerint.

A garázdaság a büntető törvénykönyv szerint bűncselekmény, amit az követ el, aki "kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít", amely alkalmas arra, hogy riadalmat keltsen másokban. Súlyosbítja ezt, ha például csoportosan, nyilvános rendezvényen, a köznyugalmat súlyosan megzavarva követik el. Az enyhébb fokozata, a szabálysértés akkor valósul meg, ha nincs benne erőszakos elem, csupán riadalmat keltő, "kihívóan közösségellenes" magatartás.

A parlament is foglalkozott a hajdúhadházi üggyel

A Debreceni Bíróság szerint azonban ebben az esetben a polgárőrök nem masíroztak alakzatban, nem viselkedtek kifejezetten provokatívan, és ezáltal nem keltettek riadalmat. Ezért nem lehetett megállapítani a garázdaságot - magyarázta Figula. (Az [origo] megkereste az ügyben a Hajdú-Bihar megyei rendőrséget is, hétfőn azonban nem kaptunk választ a kérdéseinkre.)

Azt lehet tenni, amit a Magyar Gárdával

A Helsinki Bizottság jogvédő szervezet egyike volt annak a hat civil szervezetnek, amelyek a múlt héten levelet írtak a kormány több tagjának, kérve, hogy lépjenek fel a jogszabályok alapján a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület járőrözései ellen. Tóth Balázs, a szervezet rendvédelmi programvezetője az [origo] kérdésére a konkrét ügy részleteinek ismerete nélkül azt mondta, ha a feljelentésben foglalt tényállás valóban csak annyi, hogy fekete, árpádsávos ruhában szórólapot osztottak és aláírást gyűjtöttek a polgárőrök, akkor ez önmagában valóban nem alkalmas félelemkeltésre. Igaz, azt nem lehet tudni, hogy mi állt a szórólapokon - tette hozzá.

Tóth szerint ugyanakkor több jogszabály is létezik, amelynek alapján fel lehetne lépni a járőröző polgárőrök ellen. "Általánosságban szólva azt lehet csinálni velük, amit a Magyar Gárdával" - mondta. A betiltott egyesület ellen három bíróság is eljárt, és mindhárom - utoljára a Legfelsőbb Bíróság - lényegében ugyanazokat a tényezőket értékelte a Gárdával szemben. Ezek Tóth szerint kivétel nélkül megállnak a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tevékenységével szemben is.

Polgárőrök Hajdúhadházon

A polgárőrök a gyülekezési jog alapján vonulnak fel, de a törvény szerint ezen jog gyakorlása nem járhat mások jogainak sérelmével - magyarázta. Márpedig jelen esetben - ahogy a Magyar Gárda esetében is megállapították a bíróságok - szerinte a gyülekezések célja valójában nem pusztán a közbiztonság védelme, hanem a rasszista propaganda terjesztése is, hiszen a polgárőrök szisztematikusan olyan helyeken jelennek meg, ahol jelentős számban élnek romák, akik az ellenük irányuló fellépést nem tudják kivédeni.

Ez pedig Tóth szerint a szólásszabadság korlátja, hiszen a közösség tagjai nem tudnak kitérni az ellenük irányuló sértő, félelemkeltő akciók elől. "Ha akarom, nem veszem meg az újságot, amelyben a közösségemet támadják, de ezekben az esetekben a polgárőrök oda mennek, ahol élek: ott vannak az utcámban, és akkor is, amikor iskolába viszem a gyerekemet" - fogalmazott.

A magatartás megfélemlítő jellegéhez szerinte hozzájárul a polgárőrök militáns külseje - a ruházat, az alakzatban vonulás. Ezenkívül a szervezet tevékenysége elvitatja az államtól az erőszakalkalmazás monopóliumát, ami jogállamban tilos - sorolta.

Ráadásul a szervezet hiába hívja magát polgárőrnek, Tóth Balázs szerint tevékenysége nem felel meg a vonatkozó törvények és az Országos Polgárőr Szövetség etikai kódexének sem, utóbbi a honlapján el is utasítja a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület magatartását. "Az, hogy mit írok az alapszabályba, kevésbé lényeges, mint amit teszek. A lényeg, hogy a magatartásuk jogszerűtlen" - mondta. Hozzátette, hogy a polgárőr tevékenység önmagában természetesen nem probléma, de attól ebben az esetben nem lehet eltekinteni, hogy a tagok részt vesznek olyan nagygyűléseken, amelyeken cigánybűnözésről és rendrakásról beszélnek.

Megállhatna a zaklatás, a közösség tagja elleni erőszak és a garázdaság gyanúja is

Hasonló érvekkel sürgeti a fellépést a polgárőrök ellen a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet jogi állásfoglalása, amelyet a gyöngyöspatai járőrözések során történtek alapján készített. "Az illetékes rendőrkapitány a rendőrség beavatkozásának elmaradását azzal indokolta, hogy az egyenruhák nem azonosak a feloszlatott Gárda egyenruháival, és amíg erőszakos cselekmény nem történik, nincs jogi lehetőség a rendőri fellépésre. Álláspontunk szerint azonban jogértelmezési hiba a militáns öltözetű, ostorral, fokossal felszerelkezett emberek esetén szabálysértési tényállások hiányára hivatkozni" - áll a szövegben.

Az állásfoglalás szerint a polgárőrök gyöngyöspatai akciói több jogszabályba is ütköztek. Fel lehetne lépni ellenük például közösség tagja elleni erőszak miatt, mert ennek része az is, ha valaki másokat "fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit eltűrjenek". De akár zaklatás miatt is eljárást lehetne indítani a polgárőrök romákat fenyegető magatartása miatt a TASZ jogi állásfoglalása szerint. A fenyegető járőrözések, felvonulások miatt feltehetőleg a garázdaság gyanúja is megállná a helyét, hiszen nyilvánvaló, hogy a polgárőrök fellépése riadalmat keltett a cigányok körében Gyöngyöspatán.

"A gyülekezési törvény szerint mások jogainak és szabadságának sérelme esetén a közterületeken tartott rendezvényeket a rendőrség köteles feloszlatni. (...) Egyértelmű, hogy a Jobbik március 6-ai gyöngyöspatai gyűlését követő felvonulás a helyi romák jogait és szabadságát sértette. Ennek ellenére a rendőrség semmilyen módon nem avatkozott be, a szervezőket nem szólította fel a jogellenes magatartás abbahagyására, a gyülekezést nem oszlatta fel" - olvasható a szövegben.