Hogyan változtatja meg az ön életét az új alaptörvény?

Hétfőn várhatóan megszavazza a parlament az ország új alaptörvényét, amelynek számos olyan eleme van, amely konkrét hatással lehet minden magyar állampolgár életére. Tényleg mindenkinek el kell mennie dolgozni? Ki kaphat segélyt? Ki házasodhat kivel? Összegyűjtöttük a fontosabb változtatásokat.

Mindenki menjen el dolgozni!

A jelenleg hatályos alkotmányban a munka még jogként szerepel, az alaptörvény tervezete (amelynek egységes, a módosításokat is tartalmazó szövegét itt olvashatja) azonban ezt már kötelességként írja elő. "Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához" - áll az alkotmánytervezet Szabadság és Felelősség című fejezetében. A jelenlegi jogot azonban az Alkotmánybíróság eddig is szűken értelmezte, tehát senki nem perelhette például az államot, hogy adjon neki munkát.

Az alaptörvény-tervezet előírja azt is, hogy "Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson". Ezzel tulajdonképpen államcéllá teszi a teljes foglalkoztatás elérését, de ez önmagában nem kötelez senkit arra, hogy munkába álljon, sőt még az államot sem lehet felelősségre vonni azért, ha nem éri el ezt a célt, ugyanis a szövegben a "törekszik" kifejezés szerepel.

A segélyért dolgozzon!

Az előbbiek ismeretében érdekes azonban az új alalaptörvény-tervezet XIX. cikke, amely az állam által nyújtott szociális biztonság kérdésével foglalkozik, és tulajdonképpen alaptörvénybe iktatja azt, hogy segélyt csak munkáért cserébe nyújt az állam. E cikk szerint Magyarország szintén csak "törekszik" arra, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Ez a jelenleg hatályos alkotmányban még jogként szerepel, tehát míg a munkához való hozzáállás alkotmányos szabályozása erősödik, vagyis jogból kötelezettségé válik, addig a szociális biztonság garantálására az állam csupán törekszik.

"Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult" - szerepel a cikk első pontjában. A harmadik pontban pedig az áll, hogy "a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja". Az előbbiek szerint a munka kötelezettséggé válik, az utóbb említett pont szerint pedig segélyt is csak az kaphat, aki "a közösség számára hasznos" tevékenységet végez.

Fizessen adót másként!

Az új alkotmánytervezet értelmében olyan adók kivetésére is lehetőség lesz, amelyek korábban alkotmányellenesnek bizonyultak, ugyanis a tervezet XXX. cikke a jelenlegi alkotmány rendelkezéseihez képest kitágítja a közterhekhez való hozzájárulás mértékét. A jelenlegi alkotmány szerint ugyanis mindenkinek "jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően" kell hozzájárulnia a közterhekhez, az újban azonban már a "teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően" kifejezés szerepel. A 2006-ban a Gyurcsány-kormány által bevezetett házipénztáradót, illetve a tavaly elfogadott 98 százalékos különadót is a jelenlegi alkotmány alapján nyilvánította alkotmányellenesnek az Alkotmánybíróság. Ezeket azonban a testület a jogkörének szűkítése miatt már amúgy sem vizsgálhatja.

A tervezet szerint sarkalatos törvényben kell majd rendelkezni "a közteherviselésről és a nyugdíjrendszer alapvető szabályairól", de egyelőre nem világos, hogy ez mit jelent pontosan. Konkrét intézkedésre, a családi adókedvezményre utal azonban az alaptörvény-tervezetben az a mondat, amely szerint "a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani" a közterhek mértékét.

Felejtse el a kötelező magánnyugdíjpénztárakat!

Szerepel az új alaptörvény tervezetében a kétpilléres nyugdíjrendszer megerősítése, azaz a kormánypártok ezzel a kötelező magánnyugdíjpénztárak eltörlését alkotmányos szintre emelnék. Az új alkotmányban ugyanis csak a "társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer" és az "önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények" kifejezések szerepelnek.

A nők legfeljebb 40 évig dolgozzanak!

Beleírták a nők 40 év munka utáni visszavonulását is, amit korábban szintén jogszabályban biztosítottak a kormánypártok, és alapvetően egy fideszes választási ígéret volt. Az új alaptörvény-tervezet nem mondja ki direkten a 40 éves korhatárt, de a vonatkozó cikk értelmében az "állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel" is megállapíthatják.

Gondoskodjon a szüleiről!

Szintén szerepel a tervezetben az a mondat is, hogy "a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni". Ez nincs konkrétabban kifejtve, de felmerült korábban olyan elképzelés a kormányoldalon, miszerint a felnőtt gyermekek adójának egy részét a szülők nyugdíjalapjába utalnák.

Vállaljon felelősséget önmagáért!

"Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni" - áll az Alapvetés című fejezetben. Ez látszólag egy szimbolikus megfogalmazás, és majd akkor lehet jelentősége, mikor az úgynevezett sarkalatos törvényekben elkezdi kifejteni az alaptörvényt a parlament, illetve az Alkotmánybíróság is elkezdi értelmezni.

Védje meg magát és tulajdonát!

Az új alaptörvény egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eleme az önvédelemről szól. "Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához" - áll a szövegben. Az egyelőre nem világos ugyan, hogy ez konkrétan mit fog jelenteni a gyakorlatban, de az [origo]-nak kormányzati politikusok korábban arról beszéltek, hogy ez része annak a szigorítási folyamatnak, amelynek során többek között keményebb szankciókat vezettek be a fiatalkorú bűnelkövetőkkel és az alacsonyabb értékre elkövetett bűncselekményekkel szemben.

Kormányzati politikusok szerint lehetséges, hogy az új iránynak része lesz, hogy nem kellene mérlegelnie a megtámadottnak a visszatámadás arányosságát, vagyis akkor is büntetlen maradhatna például, ha védekezés közben támadója halálát okozza. Ezek a részletek azonban még kidolgozásra várnak, és később döntenek a fegyvertartási szabályok esetleges változtatásáról is.

Ne házasodjon azonos neművel!

Bár a magyarországi jogszabályok eddig sem tették lehetővé az azonos neműek házasságát, az új alaptörvény egyértelművé teszi, hogy ilyen a jövőben sem lesz. "Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját" - áll a szövegben. Ez ellen tiltakoztak a melegeket képviselő szervezetek, ahogy többen kifogásolták azt is, hogy külön a homoszexuálisok diszkriminációját nem tiltja az alkotmány (van egyéb kategória, a kormánypárti politikusok szerint abba beletartoznak a melegek is). Világszerte vita van az azonos neműek házasságának engedélyezéséről - számos országban van rá lehetőség -, a mostani kormány a jelek szerint határozottan kiállt a konzervatív álláspont mellett.

Ne klónozzon embert!

Több olyan rendelkezés is található az alaptörvényben, amely a legmagasabb szinten megerősíti a jelenlegi gyakorlatot. Ilyen például az emberi fajnemesítés és klónozás tilalma, amelyet a Szabadság és felelősség című fejezetében mondanak ki. A büntető törvénykönyv eddig is súlyos börtönbüntetéssel fenyegette azt, aki "embrió génállományának megváltoztatására irányuló kutatást végez" vagy aki "egymással genetikailag megegyező emberi egyedeket hoz létre", de ezt elvileg egyszerű parlamenti többséggel meg lehetne változtatni, míg az alaptörvény módosításához kétharmadra lenne szükség.

Szennyező, fizess!

Hasonló a helyzet a környezetvédelem terén a "szennyező fizet" elvvel, illetve a szemétimport tilalmával. A "szennyező fizet" elve már az 1995-ös környezetvédelmi törvényben is megjelenik, most azonban az alaptörvényben mondanák ki, hogy "aki a környezetben kárt okoz, köteles azt - törvényben meghatározottak szerint - helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni." A szemétimportot már a 2000-ben elfogadott magyar hulladékgazdálkodási törvény megtiltotta, csak újrahasznosítás céljára lehet behozni az országba hulladékot, az EU-s szabályok betartásával. Az alaptörvényben is azt rögzítenék, hogy "elhelyezés céljából" tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.

A kormány figyeljen oda a kasszára!

Az új alaptörvény egyik legnagyobb újdonsága, hogy külön foglalkozik az állami pénzügyekkel, és szigorú korlátokat szab az eladósodásnak, ami közvetve hatással van minden magyar ember életére. Az alaptörvény kimondja: "Az országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely nem eredményezi az államadósság mértékének növekedését". A tervezet a nemzeti össztermék (GDP) 50 százalékában határozza meg az államadósság legmagasabb szintjét (jelenleg ez 80 százalék körül van).

Amíg az adósság nem csökken erre a kívánatos szintre, addig az Országgyűlésnek csak olyan költségvetést szabad elfogadnia, amelynek az alapján csökken az államadósság. Ettől csak két esetben lehet eltérni: az úgynevezett különleges jogrend esetén (vagyis szükségállapot, rendkívüli állapot vagy háború idején), vagy "a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén". Az alaptörvény nem fejti ki, hogy mikor is van pontosan recesszió, az általánosan elfogadott definíció szerint viszont ez olyan időszakot jelent, amikor a GDP két egymást követő negyedévben is csökken.

A költségvetés egyensúlya felett az átalakított és megerősített jogkörű Költségvetési Tanács őrködik. A testület elnökét a köztársasági elnök nevezi ki, tagja még a Nemzeti Bank elnöke (akit az alaptörvény értelmében szintén az államfő fog kinevezni), illetve az Állami Számvevőszék elnöke. Középtávon akár politikai konfliktusokat is okozhat, hogy a Tanácsnak joga van vétót emelni a költségvetés ellen. Tovább bonyolíthatja a helyzetet, hogy a köztársasági elnök feloszlathatja az országgyűlést, ha - például a vétók miatt - nem születik meg a költségvetés az adott év március 31-ig.