A zászlóról is meggondolták magukat az alaptörvényről szavazó fideszesek

Parlament, plenáris ülés, alkotmány, alaptörvény vitája, 2011.04.11., Fidesz, Orbán Viktor, Schmitt Pál
Vágólapra másolva!
Elnyerte közel végleges formáját az új alaptörvény, miután a parlament hétfőn szavazott a módosító indítványokról. A kormánypártok meggondolták magukat az Alktománybíróságról, a megyéről és a címeres zászlóról, de nem írják bele az alaptörvénybe a génmódosított szervezetek tilalmát sem. A Jobbik hiába kérte, a halálbüntetést nem állítják vissza.
Vágólapra másolva!

Több kérdésben is meggondolták magukat a kormánypártok az alaptörvényhez benyújtott módosító indítványok hétfői szavazásán. A képviselők leszavaztak több, korábban általuk is támogatott módosító indítványt, vagy éppen az utolsó pillanatban, közvetlenül a szavazás előtt vontak vissza javaslatokat.

A kormánypártok végül nem enyhítettek például az Alkotmánybíróságot (Ab) korlátozó intézkedéseken. Korábban, az alkotmányügyi bizottság saját javaslataként nyújtotta be azt a jobbikos ötletet, hogy ne csak az országgyűlési képviselők negyedének, hanem minden egyes képviselőnek joga legyen az Ab-hoz fordulni. A hétfői szavazáson azonban a többség már arra szavazott, hogy csak a kormánynak, a képviselők egynegyedének, illetve az alapvető jogok biztosának legyen ilyen joga.

A módosításnak azért lett volna nagy jelentősége, mert az új alaptörvény a jelenlegi szabályokhoz képest korlátozza az Ab-hoz fordulás lehetőségét. Megszűnik az úgynevezett actio popularis, vagyis az a jog, hogy bárki bármilyen ügyben beadvánnyal fordulhat a testülethez. A jövőben csak konkrét ügyekben, bizonyítható jogsérelemmel lehet az Ab-hoz fordulni. Ez alól adott volna kivételt a módosítás, az országgyűlési képviselőknek joguk lett volna konkrét jogsérelem nélkül is állásfoglalást kérni.

Megye és trikolór

A hétfői szavazáson végleg eldőlt az a kormánypártok sorait is megosztó szimbolikus kérdés, hogy megyének vagy vármegyének hívják a jövőben a területi egységeket. A bizottságban a kormánypárti képviselők a jobbikosokkal összefogva még leszavazták azt a módosító indítványt, amely a megye kifejezésre cserélte volna az eredeti előterjesztésben szereplő vármegyét, a hétfői szavazáson azonban már 264-en támogatták a megyét, és csak 41-en szavaztak ellene.

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=2Gc5404QwbXR7J63

Schmitt Pál köztársasági elnök beszéde

Többséget kapott az alkotmányügyi bizottságban egy másik szimbolikus kérdésben Ivády Gábor független (korábban LMP-s) képviselő javaslata is: a képviselő azt javasolta, hogy a sima trikolór helyett a címerrel ellátott zászló legyen a hivatalos, állami lobogó. A hétfői szavazáson azonban csak 45-en támogatták ezt, míg 258-an ellene szavaztak, hárman pedig tartózkodtak.

A Jobbik kérésére külön szavazott a parlament arról a fideszes módosító indítványról, amely az eredeti tervezetben szereplő kilenc helyett hat évre rövidíti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének mandátumát. A 266 képviselő által támogatott módosítás értelmében az államfő maga dönt majd, nem a miniszterelnök előterjesztésére, az MNB-elnöknek pedig nem lesz joga megválasztani az alelnökeit, azokat is a köztársasági elnök nevezi majd ki.

Meggondolták magukat

Az alkotmányügyi bizottságban még a kormánypártok is támogatták azt a jobbikos módosító indítványt, amely szerint a magyar állam nemcsak felelősséget visel a határon túli magyarokért, de kifejezetten támogatja önrendelkezésük kivívását, vagyis az autonómiát. A hétfői szavazáson azonban már csak 43-an szavaztak igennel, 263-an nemmel, míg két képviselő tartózkodott.

Harrach Péter KDNP-frakcióvezető az utolsó pillanatban visszavonta azokat az indítványait, amelyek az alaptörvényben rögzítették volna az örökléshez való jogot, illetve azt, hogy mindenkinek joga van szabadon végrendelkezni. Szintén visszavonta Lázár János Fidesz-frakcióvezető azt a módosítót, amely alaptörvényi szinten rögzítette volna a génmódosított növények és állatok termesztésének és tenyésztésének tilalmát.

Az új alaptörvény zárószavazása jövő hétfőn lesz. Közvetlenül ez előtt még van lehetőség úgynevezett zárószavazás előtti módosító indítványok benyújtására. Ezek elvileg ugyan csak a szövegben maradt esetleges ellentmondásokat lennének hivatottak kiküszöbölni, de volt már rá példa, hogy a kormánypártok az utolsó pillanatban is lényeges rendelkezéseket illesztettek a szöveghez.

Nem lesz halálbüntetés

A Jobbik-frakció több módosító indítványt is külön szavazásra kért ki, illetve név szerinti szavazást kezdeményezett arról a javaslatról, amely szerint termőföld és az ivóvízkészlet kizárólag állami vagy önkormányzati tulajdonban, illetve magyar természetes személyek tulajdonában lehet. A javaslatot a kormánytöbbség elvetette.

A név szerinti szavazás közben Novák Előd jobbikos képviselő azzal keltett feltűnést, hogy igen szavazat helyett azt mondta: "Hazaárulókkal szemben megvédem a magyar földet." Párttársa, az elnöklő Balczó Zoltán figyelmeztette, hogy a véleményét a vitában fejtse ki, majd szót kért Lázár János Fidesz-frakcióvezető, aki kikérte magának, hogy lehazaárulózzák bármely képviselőt. Lázár szerint a jobbikosok egyszerűen nem értik, hogy rossz a javaslatuk.

A Jobbik egyéb javaslatai közt a kormánypárti többség leszavazta azt a kezdeményezést, hogy népszavazással lépjen hatályba az új alaptörvény, elvetették a halálbüntetés visszaállítását és a kétkamarás parlamentet is. Nem támogatták a kormánypárti képviselők azt sem, hogy az alaptörvényben rögzítsék, hogy mindenkinek joga van megismerni a rendszerváltás előtti állambiztonsági szolgálatok adatait. Emellett nem lesznek visszahívhatók a képviselők, és nem szűnik meg a mentelmi joguk sem.