Az állásteremtés után nyúlna a cigányellenességhez a kormány

A Jobbik által felkeresett településeken a romák örülnek az Orbán Viktor által bejelentett új programoknak, közben azonban többen felvetették, hogy az állásteremtéssel még nem fog eltűnni a cigányellenesség. A romaügyekkel foglalkozó államtitkár szerint ugyanakkor "ha nincs munkahely, hiába mondjuk, hogy ne diszkriminálják a cigányokat", így előbb a lehetőségeket akarják megnyitni a romák előtt.

"Ez nem roma ügy" - mondta pénteken Járóka Lívia fideszes EP-képviselő a cigányság felzárkóztatásáról szóló, úgynevezett európai romastratégiáról. A budapesti Néprajzi Múzeumban rendezett, Európai Roma Platform elnevezésű konferencián a legtöbb felszólaló egyetértett abban, hogy a korábbi gyakorlattal szemben nem etnikai, hanem elsősorban gazdasági és szociális kérdésként kell kezelni az európai cigányság problémáit.

A magyar kormány, illetve az általa felkarolt európai romastratégia megközelítése nem a diszkrimináció és az előítéletek elleni harcra helyezi a hangsúlyt, hanem a cigányok oktatására és gazdasági felzárkóztatására, azt remélve, hogy a szociális helyzet javítása megoldja az egyéb problémákat is. Járóka szerint akkor lehet hatékony a fellépés, ha nem etnikailag definiálják a célcsoportot, hanem gazdasági jellemzők szerint, és meghatározzák azokat az úgynevezett mikrorégiókat, ahol beavatkozásra van szükség.

Ebbe az irányba passzol az is, amit Orbán Viktor miniszterelnök jelentett be csütörtökön, a konferencia nyitórendezvényén. Orbán közölte, hogy jövő héten megállapodást ír alá Farkas Flóriánnal, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökével a cigányság problémáinak megoldására. A kormányfő szerint a megállapodásban többek között az fog szerepelni, hogy több mint százezer embernek szerveznek közmunkát, és több tízezer roma fiatalnak nyújtanak piacképes szakképzettséget. A megállapodás várhatóan kiérdemli majd a történelmi jelzőt, és azt az "utolsó betűig végre kell majd hajtani" - mondta Orbán.

Farkas az [origo]-nak azt mondta: az Orbán által bejelentett közmunka- és szakképzési program részét képezi a kormány által már korábban bejelentett hasonló intézkedéseknek. A roma vezető szerint azokon belül azonban lesz egy rész, amelyet főként a cigányoknak szánnak. Arról, hogy miként tudják a cigányokat elérni, az ORÖ elnöke - aki egyben a Fidesz parlamenti képviselője - azt mondta: azért vannak a kisebbségi önkormányzatok, és azért ülnek minden megyei közgyűlésben a Fidesszel szövetséges Lungo Drom képviselői, mert ők tudják, hogy hol és milyen problémákat kell megoldani.

Mit szólnak hozzá a konfliktusok helyszínén?

A kormány által felvázolt tervek bevallottan azt a célt szolgálják, hogy a romák munkához juttatásával enyhítsék a feszültségeket a cigányok és a többségi lakosság között. Ilyen konfliktus mérgesedett el az utóbbi hetekben a Heves megyei Gyöngyöspatán, ahol március elején járőrözni kezdett a Jobbikhoz és a betiltott Magyar Gárdához több szálon kötődő Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület arra hivatkozva, hogy szerintük a helyi cigányok rettegésben tartják a lakosságot.

Viviane Reding, Balog Zoltán államtitkár és Farkas Flórián roma vezető

A helyi cigány önkormányzat elnökhelyettese, Baranyi Miklós az [origo]-nak azt mondta, hogy szükség lenne az Orbán által meghirdetett programokra a településen. Baranyi szerint Gyöngyöspatán 40-50-re tehető azoknak a 17-18 év közti roma fiataloknak a száma, akik munkanélküliként nincsenek regisztrálva, így pedig az idejük nagy részét otthon töltik. Szerinte a kormányfő által említett program lehetővé tenné, hogy "ne a lopásba és a semmittevésbe szokjanak bele", hanem elkezdjenek dolgozni. Baranyi szerint a korábbi közmunkaprogramokkal az volt a probléma, hogy azt csak azok vehették igénybe, akik munkanélküli-segélyben részesültek, illetve regisztrált munkanélküliek voltak, több helyi roma azonban nem tartozott egyik kategóriába sem.

Szintén jó kezdeményezésnek tartja Orbán bejelentését Balogh Adrienn, a hejőszalontai cigány önkormányzat elnöke. A borsodi településen az okozott feszültséget, hogy szombaton a Jobbik a "cigányok által elkövetett bűnök, a hozzájuk köthető terror" ellen tartott demonstrációt. Balogh azt mondta az [origo]-nak, hogy az önkormányzat tavaly pályázott közmunkaprogramra, amelyen 60-70 roma is részt vett, közülük többen életükben akkor dolgoztak először. További hasonló kezdeményezésre lenne szükség - mondta Balogh, aki szerint szükség lenne a roma fiatalok szakképzésére is. Ezt azzal indokolta, hogy a településen sok olyan család van, amely nem tudja finanszírozni a gyerekek oktatását.

Az uniós biztos felismerése

Mindkét település példája azt mutatja, hogy az európai romastratégia középpontjában álló gazdasági kérdések mellett a problémát etnikai jellegű konfliktusok is kísérik. A pénteki tanácskozás is egy tüntetéssel kezdődött, amelyen romákat támogató szervezetek azért demonstráltak a Néprajzi Múzeum előtt, hogy felhívják a figyelmet: szerintük a szociális problémák mellett a cigányellenesség az egyik legfőbb akadálya a romák társadalmi befogadásának. A petíciót is kiadó szervezetek szerint a cigányok nem érezhetik magukat biztonságban, mert a tagállamok "nem tudnak megfelelő védelmet biztosítani számukra az őket érő megfélemlítésekkel és rasszista indíttatású zaklatásokkal szemben."

Tüntetés a konferencia közelében

A nézetkülönbségek a tanácskozás szünetében tartott sajtótájékoztatón is előkerültek, amikor Valeriu Nicolae, a Nyílt Társadalom Roma Kezdeményezés nevű európai szervezet képviselője azt mondta: ki kell mondani, hogy a jelenlegi cigányellenesség mellett nem fog működni az integráció, legyenek akármilyen iskolázottak is a romák. Nicolae bírálta Viviane Redinget, az Európai Bizottság alelnökét, aki azt mondta: a franciaországi romatelepek tavaly nyári felszámolása, a cigányok tömeges kiutasítása óta van tisztában a probléma valódi súlyával.

Reding egyébként több kérdést is kapott arról, hogy mit szól a magyarországi eseményekhez, a romák lakta településrészeken felvonuló különféle csoportokhoz, de megkerülte a választ. Csak arról beszélt, hogy a Bizottság fel fog lépni, ha egy tagállam nem tartja be a diszkriminációt tiltó uniós szabályokat. Reagált ugyanakkor a felvetésekre Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár, aki szerint nem igazak azok az állítások, amelyek szerint a kormány nem reagált volna a Gyöngyöspatán és Hejőszalontán történtekre.

"Sajnos vannak rasszista gondolatok"

Az államtitkár emlékeztetett, hogy a kormány konfliktuskezelő mechanizmust állít fel, élén a megyei kormányhivatalok vezetőivel. Balog szerint ugyanakkor látni kell "azt a kilátástalanságot, azt a katasztrofális közbiztonsági helyzetet is, amely ma még sajnos a magyar vidéket jellemzi". Azt mondta, ezért természetesen elsősorban az állam a felelős, de szerinte "azoknak az embereknek a kétségbeesése, akik sokszor rossz eszközökhöz nyúlnak, legalább olyan megértést igényel".

Balog az [origo] érdeklődésére úgy fogalmazott: "sajnos vannak rasszista gondolatok", de nem mindegy, hogy azok mennyire erősek, ha ugyanis kilátástalanság van, az emberek könnyen egymásban kezdik keresni a felelőst. "Ha nincs munkahely, hiába mondjuk, hogy ne diszkriminálják a cigányokat" - mondta az államtitkár, aki szerint az első lépés a lehetőségek megnyitása, majd a második lépésben kell antidiszkriminációs lépéseket tenni, hogy a romák is hozzáférjenek a lehetőségekhez.

Az elbukott próbálkozások
A korábbi évek magyarországi tapasztalatai azt mutatják, hogy nem hatékonyak a kifejezetten romáknak szánt programok. Egy 2008-ban publikált számvevőszéki tanulmány szerint az egymást követő kormányok 1996 és 2006 között, különböző programokon keresztül mintegy 120 milliárd forintot fordítottak a cigányság helyzetének javítására (ez nem tartalmazza a családi pótlékot és a szociális segélyeket), de nem tudtak érdemi változást elérni. A támogatások szétaprózódtak, az elosztás nem volt átlátható, hiányzott a célok pontos megjelölése, és az ellenőrzés is hiányos volt.

Az európai tapasztalatok sem egyértelműen jók. Andor László, az Európai Bizottság szociális ügyekért felelős tagja az EurActivnak adott interjúban azt mondta: több olyan eset volt, ahol az EU alapokat roma felzárkóztatásra használták, de vagy nem volt kimutatható az eredmény, vagy az csak átmenetinek bizonyult. Andor szerint egyszerűsíteni kell a programokat, hogy azok a romák számára is elérhetőek legyenek. Andor szerint az is probléma volt, hogy az uniós projektek időben korlátozottak voltak (az EurActiv dossziéját az Európa 2020 gazdasági stratégiáról itt olvashatja).