Utoljára szólhatnak hozzá a képviselők az új alkotmányhoz

Ha szerdán és csütörtökön nem születik új módosító indítvány a készülő alaptörvény-tervezethez az alkotmányügyi bizottságban, akkor hétfőn szólhatnak hozzá utoljára az új alkotmányhoz a honatyák. A menetrend szerint április 18-án elfogadhatják a tervezetet, ha így lesz, április 25-én ünnepélyes keretek között írják alá az új alkotmányt.

Az Országgyűlés hétfői egynapos ülésén fejezi be a kormánypárti alaptörvény-javaslat részletes vitáját. A képviselők a megszokott interpellációs blokk előtt, összesen öt órában utoljára szólhatnak hozzá a készülő alaptörvény-tervezetéhez, amennyiben ahhoz a későbbiekben már nem érkeznek további módosító indítványok.

A pénteken kezdődött részletes vitához hasonlóan, a hét első napján is terítékre kerülhet az a kormánypárti frakcióvezetők által benyújtott javaslat, amely 15 tagúra növelné az Alkotmánybíróság (Ab) létszámát, és amely költségvetési kérdésekben csak akkor jogosítaná fel ismét teljes körű döntésre a testületet, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken. A honatyák emellett kifejthetik véleményüket a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés lehetőségének kimondásáról, vagy például a gyermekek után járó szavazati jog és a vármegye elnevezés elvetéséről, továbbá arról is, hogy az igennel szavazó képviselők neve mégse szerepeljen az alaptörvény végén.

Az alkotmányozás előzetes menetrendje alapján, a parlament alkotmányügyi bizottsága április 6-án és 7-én ül össze utoljára; amennyiben ekkor nem születnek újabb módosító javaslatok, akkor a határozathozatalok előtt már csak Kövér László házelnök mond előterjesztőként zárszót. Az Országgyűlés az új alkotmány április 18-ra tervezett elfogadásáig nem tárgyal más előterjesztéseket. A végleges alkotmányjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Az államfő várhatóan április 25-én, ünnepélyes keretek között írja alá a szöveget, egyelőre még nem tudni, hol.

Az alkotmányozás parlamenti szakaszának kezdetén két javaslatról nyílt meg az általános vita, a képviselők a Fidesz-KDNP által benyújtott, Magyarország Alaptörvénye címet viselő előterjesztéshez és a független Szili Katalin A Magyar Köztársaság Alkotmánya elnevezésű javaslatához szólhattak hozzá. A kormánypártoknak és az ellenzéknek erre egyaránt összesen 20-20 óra állt rendelkezésre, ám az MSZP és az LMP nem vesz részt a vitában.