"Értsd meg, Viktor!" - Daniel Cohn-Bendit Budapesten

A demokrácia helyzete Magyarországon, konferencia, Mariott hotel, Daniel Cohn-Bendit EP-képviselő, a Zöldek/ESzSz frakció társelnöke; Elek István közíró; Haraszti Miklós, az EBESZ volt sajtószabadság-felelőse.
Vágólapra másolva!
Orbán Viktor helyett Puskásban és Hidegkutiban hisz Daniel Cohn-Bendit zöld EP-képviselő, aki azt álmodta, hogy a magyar kormányfő is elmegy az Európai Zöldpárt budapesti rendezvényére. A miniszterelnökkel már az Európai Parlamentben is összeszólalkozó politikus szerint előbb-utóbb elpárolog a kétharmados támogatás, de magyar beszélgetőtársai azt mondták, nem bíznak ebben.
Vágólapra másolva!

"Volt egy álmom. Azt álmodtam, hogy Orbán Viktor eljön ma. Nem jött, de küldött egy sms-t, hogy majd figyeli a közvetítést" - kezdte beszédét csütörtök este Budapesten Daniel Cohn-Bendit, az Európai Parlament zöld frakciójának társelnöke, nagy derültséget keltve az egyik Duna-parti luxushotel báltermében összegyűlt több száz politikus és érdeklődő soraiban.

Az Európai Zöldpárt (amelynek tagja a magyar LMP is) EP-frakciója kétnapos programot rendez Budapesten, Magyarország válaszúton - Válaszok a kihívásokra címmel. Rebecca Harms, a frakció német társelnöke szerint három okuk volt, hogy Magyarországra jöjjenek: az LMP "elképzelhetetlenül fontos" választási sikere, a médiatörvény és az alkotmányozás miatti aggályok, illetve a Japánban történt atomkatasztrófa tanulságainak levonása.

A vendégek némelyike feltűnően nem illett az ötcsillagos szállodába, amelynek vendégei valószínűleg ritkán viselnek rövidnadrágot, vagy hajtják fel a farmerük jobb szárát. A Duna-parti szállodát állítólag azért választották, hogy meg lehessen felelni az európai képviselők jelenléte miatt szükséges biztonsági előírásoknak (az [origo] munkatársának tapasztalatai szerint ugyanakkor valószínűleg bármely magyarországi bírói épületben alaposabb az átvizsgálás, mint csütörtökön a szállodában).

"Én Puskásban és Hidegkutiban hiszek"

A csütörtök esti vitában Cohn-Bendit volt a hangadó, aki a közönség soraiban zajos sikert aratott azzal, hogy következetesen a magyar kormányfőhöz intézte szavait, mintha Orbán valóban élőben követné az eseményt. "Kedves Viktor, nem igaz, hogy a magyar népet támadtam" - utalt vissza Cohn-Bendit kettejük januári, az Európai Parlamentben lezajlott szópárbajára. - "Én a kormány politikáját támadtam. Ez nem ugyanaz."

"Értsd meg, Viktor! Ha van egy politikai testület, ami ellenőrzése alá vonja a sajtót, akkor az újságírók félni fognak, és nem írják le, amit akarnak" - utalt a német-francia EP-képviselő a kizárólag fideszes delegáltakból álló Médiatanácsra. "A sajtó nem mindig igazságos, én csak tudom" - viccelte el Cohn-Bendit, hogy a közelmúltban a magyar médiában felemlegették az ellene évekkel ezelőtt megfogalmazott pedofilvádakat.

"Van egy régi zsidó vicc. Ha csak két lehetőségünk van, válasszuk a harmadikat" - mondta Cohn-Bendit, arra biztatva a hallgatóságot, hogy a Fidesz és a posztkommunista MSZP helyett válassza az LMP-t. Az EP-képviselő azt mondta: nem vitatja, hogy a Fidesz szabad választáson került hatalomra, de a demokrácia szerinte nem a többség joga az uralkodásra, mert tiszteletben kell tartani a kisebbséget is.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Haraszti Miklós és Daniel Cohn-Bendit - kattintson a galériáért!

"Kedves Viktor, ismersz: nem tudom, hogy francia vagyok vagy német, de lehet, hogy a következő EP-választáson magyar leszek" - mondta Cohn-Bendit, akit egyszer Németországban, egyszer Franciaországban választottak EP-képviselővé. Szerinte politikai eszmélése is Magyarországhoz kötődik, hiszen 1956-ban, 11 éves korában vett részt először a magyar forradalom támogatására rendezett tüntetésen. "Én Puskásban és Hidegkutiban hiszek" - utalt az aranycsapat legendás játékosaira.

Apátiával vagy helyesléssel

A csütörtök esti rendezvényen Cohn-Bendit egyik beszélgetőtársa Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) korábbi sajtószabadság-képviselője volt, aki szerint a kormánypártok készülő alaptörvénye 1949 után ismét olyan alkotmány lesz, amelyet csak egyetlen párt fogad el. Tartalmilag a tervezet legnagyobb hibájának azt nevezte, hogy az "kisemmizi" az Alkotmánybíróságot, miután a kormánytöbbség minden más szervezetet "párthatósággá" alakított.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Zsúfolt terem a zöldek rendezvényén, jobbra Szabó Tímea LMP-s képviselő

"A magyar társadalom többsége apátiával vagy éppen helyesléssel fogadja a centralizált demokrácia bevezetését" - mondta a vita harmadik résztvevője, Elek István közíró, a Heti Válasz című lap alapító főszerkesztője. Szerinte a magyarok jelentős része vesztesként élte meg az elmúlt húsz évet, a társadalom egyharmadának jelenleg esélye sincs a felzárkózásra. Az előző, szocialista-liberális vezetés hibájából kialakult válságot azonban a jelenlegi kormánypártok arra használják fel, hogy bebetonozzák hatalmi pozíciójukat.

Kairóban sem hitték volna

"Elkerülhetetlen, hogy ez az alkotmányos tákolmány rárogyjon Magyarországra, amikor majd Orbánék hatalma véget ér" - mondta a jövőről Haraszti, aki szerint már most készülni kell arra, hogy mit kell majd tenni akkor. "Időnk, sajnos, vagy hála Istennek, van bőven" - tette hozzá. Ugyanakkor Elek István úgy fogalmazott: jelenleg még nem látja azokat az erőforrásokat, amelyek megmozdíthatnák a megöregedett magyar társadalmat.

"Ha Kairóban decemberben azt mondta volna, hogy két hónap múlva Mubarak elnök megbukik, senki nem hitt volna neki" - utalt Cohn-Bendit az egyiptomi változásokra. Szerinte a társadalom meg fogja találni a változás útját, ha csalódik a jelenlegi kormányban: "A kétharmados választás csak egy pillanat, az emberek előbb-utóbb elpártolnak a hatalomtól." "Yes, you can" - alakította át Barack Obama amerikai elnök választási szlogenjét.

"Orbánnak igaza van, végső soron egyedül vagyunk" - mondta Haraszti, amikor felvetődött a kérdés: mennyiben avatkozhatnak be uniós szervezetek a magyar politikába. Szerinte fontos kérdés, hogy az EU tud-e jogalapot teremteni, hogy fellépjen a szabadságjogokért. Cohn-Bendit azt mondta, ő optimistább, szerinte lassan kialakul az európai értékközösség. A görögországi gazdasági válság idején is sokan úgy gondolták, hogy nem kell beavatkozni, legyen az a görögök baja, de aztán az EU mégis kisegítette a bajba jutott országot.