"Hitlert apunak szólították" - vallott a romagyilkosságok egyik vádlottja

Feszült pillanatokat okozott a romagyilkosságok perének második tárgyalásán, amikor a vádlottak kérdéseket tettek fel a vallomástételre egyedül vállalkozó társuknak, a legenyhébb bűncselekményekkel vádolt Cs. Istvánnak. A férfi azt állította, hogy a többiek fenyegetése hatására vett részt a támadásokban, a többi vádlott azonban ezt vitatta. Cs. István szerint a társai egy "kis hadsereg" létrehozását tervezték. Videós összefoglaló a második tárgyalási napról.

Szerdán reggel folytatódott a romagyilkosságok vádlottjainak pere a Pest Megyei Bíróságon a pénteki első tárgyalás után. A bíró sorban végigkérdezte a vádlottakat, hogy kívánnak-e vallomást tenni, de csak a negyedrendű vádlott Cs. István válaszolt igennel. A férfi tagoltan, figyelmesen artikulálva felelt a vallomástétellel kapcsolatos kérdésekre, majd néhány másodperces gondolkodás után azt mondta a bírónak, hogy azzal a kikötéssel akar beszélni, hogy nem akarja elismételni azt, amit a nyomozás alatt már elmondott, mert azt továbbra is fenntartja.

Cs. Istvánt két vádpontnál vádolnak bűnsegédlettel, amire ő azt mondta, hogy bűnpártolónak érzi magát. Az ügyészség azzal vádolja, hogy sofőrként segítette a támadókat az utolsó két gyilkosságnál, illetve hogy az akciók előkészítésében is aktívan részt vett.

Cs. István vallomásának első részében - a bíró szünetet rendelt el közben - arról beszélt, milyen viszonyban állt a támadások előtt a többi vádlottal. K. Istvánnal jóismerősi viszonyban volt, de azt mondta, barátjának nem nevezné, P. Zsolttal köszönő viszonyban voltak, őket a Loki Klubból ismeri (a debreceni focicsapat szurkolói klubja). Amikor kérdezték, hogy mások is jártak-e klubban lévő konditerembe, azt mondta, K. István többször, P. Zsolt ritkán járt (ekkor tudósítónk szerint P. Zsolt rámosolygott K. Istvánra). Cs. szerint harmadik vádlott-társát, K. Árpádot a Perényi 1 nevű szórakozóhelyen ismerte meg, ahol Cs. 2009 februári leszerelése után előbb burkolóként, majd jegyszedőként is dolgozott. Kapcsolatukról azt mondta "semmilyen" volt.

Cs. szerint katonaként valójában lövész volt (a vádiratban az szerepel, hogy sofőrként szolgált) és a bíróságon tett vallomásából az is kiderült, hogy van otthon egy gázpisztolya. A katonai szolgálatáról és tapasztalatairól (Koszovóban szolgált a békefenntartó erők kötelékében) szerinte sokat kérdezősködött nála a többi vádlott. Arról is beszéltek neki, hogy szoktak terepre járni katonáskodni, és el is hívták sofőrnek. Ez még a tiszalöki támadás előtt volt. Azt állította, a támadás estéjén úgy ment oda, hogy semmit nem tudott arról, mi fog történni, és ezzel "saját naivsága miatt" nem is foglalkozott.

Videoösszefoglaló a szerdai tárgyalásról

Azt mondta, tud arról, hogy egy fiatalembert korábban már be akartak venni a csoportba, aki ezt azonban nem vállalta el. Ezt a vádlottak kockázatosnak tartották. Cs. szerinte emiatt nála már "kényszerfenyegetést" alkalmaztak, hogy az első akció után ne tudjon visszatáncolni. (A vádirat szerint Cs. azt állítja, nem tudott semmit a támadásokról, és amikor kiderült, hogy miről van szó, akkor a többiek éreztették vele, hogy baja lesz, ha kiszáll. Az ügyészség szerint ugyanakkor a férfi tudott a támadások céljáról és egyet is értett azokkal.) A támadásoknál használt Opel Astrát ezen a két alkalmon kívül máskor is vezette, de arra nem emlékezett, mikor és hányszor - mondta Cs., aki szerint vádlott-társainak az volt a célja, hogy "egy kis hadsereget akartak csinálni", és az egész bűncselekménysorozatot ki akarták terjeszteni.

A negyedrendű vádlott. További képekért kattintson!

A vádlott a másodrendű vádlott K. Istvánról és P. Zsoltról azt mondta, hogy nyíltan náci, újfasiszta nézeteket vallottak. Saját magáról viszont azt mondta, nem tartja magát fasisztának. "Magával a bűnözéssel van problémám, és a cigányok egy része bűnöző" - fogalmazott a férfi, aki elmondta, hogy amikor a Perényi 1 nevű helyen kezdett dolgozni, akkor kapott egy munkahelyi mobiltelefont, de a három másik vádlott nem adta meg neki a saját telefonszámát. Állítása szerint azt mondták, úgyis ők fogják hívni, ha munkába kell mennie.

A katonai szál

Ügyvédje kérdésére Cs. István azt mondta, hogy a tiszalöki támadás (a vádirat szerint ez volt az első, amelyben ő részt vett) után megfenyegették őt, hogy nemcsak neki, hanem a családjának is van félnivalója, ha erről bárkinek beszél. Azt mondta, ennek hatására elkezdte kerülni a családját, a K. fivérektől pedig elkezdett félni.

Később a többi vádlott és azok ügyvédei tettek fel kérdéseket a férfinek. Az egyik védő arról kérdezte, hogy valóban beszervezte-e a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH). Korábban jelentek meg olyan sajtóhírek Cs. Istvánról, hogy a KBH beszervezte, és meg is keresték a romagyilkosságok miatt a két támadás között, amelyben a vádirat szerint ő is részt vett. A vádlott erre azt mondta, hogy 2003-2004 környékén a debreceni laktanya egyik KBH-alegysége kereste meg, tehát nem az országos szervezettel került kapcsolatba. Cs. István egy másik kérdésre azt mondta, nem kíván arra válaszolni, hogy tett-e jelentést a KBH-nak a vádlott-társairól. Azt mondta, hogy erről már beszélt a vallomásában.

P. Zsolt ügyvédje például azt kérdezte meg, honnan tudja, hogy védence rasszista nézeteket vall, ha - Cs. István állításának megfelelően - soha nem beszélt neki erről. Cs. István azt mondta, szerinte ez egyértelmű, "ha lemegy és látja, hogy horogkeresztes pólóban van". P. Zsolt a kijelentésre a fejét kezdte rázni és hangtalanul nevetett.

Feszült pillanatok

A tárgyalás végén szólhattak egymáshoz a vádlottak is, ami feszült pillanatokat eredményezett. Amikor K. Árpád kérdezte arról Cs. Istvánt, hogy mondjon konkrétumokat a fenyegetéseikre, a férfi többek között azt állította, K. Árpád többször is azzal fenyegette, hogy bántani fogja a családját, ha bárkinek beszél a bűncselekményekről. "Te mondtad, hogy a saját életeddel nem foglalkozol" - mondta Cs. István K. Árpádnak, hozzátéve, hogy szerinte ez azt jelentette, hogy más élete pláne nem foglalkoztatja az elsőrendű vádlottat. Cs. István szerint K. Árpád azt is mondta, hogy ha "bekerülnek a börtönbe, akkor neki egy dolog lesz fontos: a bosszú". Szerinte K. Árpád azt is mondta fenyegetően, hogy "ha mi bekerülünk, akkor lesznek kint mások". Az azonban, hogy kik lehetnek ez a "mások", Cs. István állítása szerint számára sem derült ki.

A negyedrendű vádlott szerint K. István egyszer azzal fenyegette meg, hogy azt mondta neki, "le fogja lőni Krisztát, mert úgy érzi, hogy túlságosan nagy a befolyása" Cs. Istvánra. Az említett Kriszta Cs. István menyasszonya volt, 2009 nyarán szakítottak egymással. P. Zsolt azt a kérdést tette fel Cs. Istvánnak, hogyha ennyire félt, akkor miért ment el szabadnapjaiban is a Perényi 1-be, ahol mindnyájan dolgoztak, és miért volt ott már akkor is a munkaideje előtt, mikor elfogták őket a kommandósok. Cs. István erre csak annyit mondott, hogy így kerülte el, hogy ne tűnjön fel a vádlottaknak semmi vele kapcsolatban.

K. István (jobbra) kérdezi a negyedrendű vádlottat. Galériánk a képre kattintva!

Ezt követően Cs. István láthatóan fáradtan azt mondta, hogy nem kívánja folytatni vallomását. A bíró emiatt tízperces szünetet rendelt, amely után kiderült, hogy Cs. István a következő tárgyalási napon, pénteken folytatná vallomását.

Közjáték az első percekben

A szerdai tárgyalás az első percekben félbeszakadt, miután K. Árpád elsőrendű vádlott nem volt hajlandó válaszolni a bírónak arra a két kérdésére, hogy mi az anyja neve és a lakcíme. A bíró ez után elrendelte, hogy az ügyészen és a vádlott ügyvédjén kívül mindenki hagyja el a termet - jelentette tudósítónk a helyszínről.

A közjáték előzménye az volt, hogy amikor a vádlottak padjához hívták K. Árpádot, akkor az ügyvédje egy indítványt terjesztett elő, amelyben azt kérte, hogy a vallomástétel alatt zárják ki a nyilvánosságot. Ezt a kérést K. Árpád családja védelmére hivatkozva fogalmazták meg, a vádlott ugyanis nem szeretné, ha hozzátartozóinak adatai nyilvánosságra kerülnének. A bíró elutasította az indítványt, és közölte, hogy a vádlottnak akkor is válaszolnia kell az anyja nevére és a lakcímére vonatkozó kérdésekre, ha amúgy nem akar vallomást tenni.

Tudósítónk szerint mintegy félórás szünet után, tíz óra előtt néhány perccel visszaengedték a hallgatóságot a terembe. A bíró édesanyja nevéről és lakcíméről végül nem kérdezte meg újra K. Árpádot, de feltette neki a kérdést, hogy megértette-e a vádat, és kíván-e vallomást tenni. Azt mondta, a vádat megértette, és nincs hozzáfűznivalója, de vallomást nem kívánt tenni. K. Árpád halkan, gyorsan és határozottan válaszolt a bírói kérdésekre.

Az elsőrendű vádlott K. Árpád. További képekért kattintson!

Ezt követően testvérért, a másodrendű vádlott K. Istvánt hívták be a terembe, aki halkan, kicsit hadarva válaszolt a bíró kérdéseire. Testvérével ellentétben K. István válaszolt a bíró személyes adatait firtató kérdéseire. Bár védője, Gerecs Krisztián korábban többször is azt mondta, védence nagy meglepetésekkel szolgálhat a vallomásában, K. István sem akart egyelőre vallomást tenni, emiatt a harmadrendű vádlottat, P. Zsoltot hozták be a terembe.

Az eddigi vádlottak közül P. Zsolt beszélt a leghangosabban, és látszólag ő viselkedett a legkevésbé feszélyezetten. P. Zsolt határozottan válaszolt a bíró kérdéseire, vallomást azonban egyelőre ő sem akart tenni. Miszori László valamennyi vádlott figyelmét felhívta arra, hogy a tárgyalás során bármikor tehetnek vallomást, ha jelzik igényüket.

Csökkent az éreklődés

A szerdai tárgyaláson kevesebb újságíró jelent meg, mint a büntetőtárgyalás pénteki, első napján, és a rendőri jelenlét is mérsékeltebbnek tűnt az első tárgyaláshoz képest. A vádlottakat kilenc órakor bevezették a terembe. Valamennyien egy halk "jó napot kívánok"-kal üdvözölték az öttagú bírói tanácsot, majd helyet foglaltak. A különböző börtönökben fogva tartott vádlottak közül a harmadrendű vádlott, P. Zsolt "hellóval" köszönt a másodrendű vádlottnak, K. Istvánnak, amikor a tárgyalóteremben találkoztak.

A tárgyalás néhány perc késéssel kezdődött, miután az elsőrendű vádlott védője, Bérdi Zsolt egy baleset miatt késve érkezett. Az ülés elején ismét megkérdezték a vádlottak, hogy hozzájárulnak-e róluk készült hang- vagy képfelvételek közléséhez, amire valamennyien nemmel feleltek. Az ülésteremben ezúttal a pénteki tárgyaláshoz képest kevesebben érkeztek a roma szervezetek tagjai közül.

Miszori László, a bírói tanács vezetője a tárgyalás elején K. Árpádon kívül kiküldte a többi vádlottat, hogy megkezdődjön a vádlottak kihallgatása.

A 2009 augusztusában elfogott négy férfi pénteken állt először bíróság elé, amikor a kilencvenoldalas vádiratot olvasták fel. A vádiratból részletes képet adott az ügyészség a vádlottak múltjáról és személyiségéről, a támadások végrehajtásáról, valamint az is kiderül belőle, hogy a vádlottak célja nemcsak a romák megfélemlítse volt, hanem a többségi lakosság cselekvésre késztetése is.

A szerdai tárgyaláson a vádlottakat fogják kérdezni, hogy kívánnak-e vallomást tenni. Miszori László, a büntetőtárgyalás bírói tanácsának elnöke az első tárgyalás végén azt mondta, hogy a tervek szerint három hétig tarthat a vádlottak kihallgatása. Ennek értelmében akár már szerdán vallomást tehet K. István másodrendű vádlott, akinek védője, Gerecs Krisztián korábban többször is azt mondta, védence nagy meglepetésekkel szolgálhat a vallomásában. Gerecs a pénteki tárgyalás után csak annyit mondott az [origo]-nak, hogy védence biztosan vallani fog a tárgyalássorozat során, de azt nem mondta el, mikor.

A harmadrendű vádlott, P. Zsolt az egyetlen, aki korábban egyáltalán nem tett vallomást. Ügyvédje, Lőrincz Márton a múlt héten azt mondta az [origo]-nak, hogy védence a tárgyalás során fog vallomást tenni, de időpontot ő sem mondott. Az első- és negyedrendű vádlott, K. Árpád és Cs. István védői azt mondták korábban, hogy védencei nem fognak meglepetéssel szolgálni a vallomásukban.

A bíróság a júliusi nyári szünetig egyelőre 34 tárgyalási napot tűzött ki, ez alatt az idő alatt szeretnék meghallgatni a vádlottakat, illetve a 165 tanút. A tárgyalássorozat ősszel folytatódhat, amikor a harminc szakértőt hallgathatják ki. Miszori László az első tárgyalási napon azt mondta, optimális esetben egy éven belül születhet ítélet az ügyben.