Segély rövidebb ideig, szűkülő kedvezmények - részletek a kormány reformterveiről

Vágólapra másolva!
Többek között a munkanélküli segély idejének jelentős csökkentését, a közlekedési kedvezmények szűkítését tervezi a kormány, amely kedden délelőtt jelenti be részletes reformcsomagját. Orbán Viktor hétfőn este beszélt a kormánypárti frakciók előtt a tervekről, és konkrét számok említése nélkül azt mondta, hogy az intézkedésekkel az a cél, hogy minél több embert tereljenek a munka irányába. Az [origo] információi szerint felmerült a bankadó meghosszabbítása is, a nagyobb rendszerek átalakításáról azonban későbbre halasztották a döntéseket.
Vágólapra másolva!

Hétfőn este a kormánypártok képviselői is megismerhették azokat a reformterveket, amelyeknek részleteivel kedden áll a nyilvánosság elé a kormány. A képviselők tájékoztatását az utolsó pillanatra tették, nyilvánvalóan azért, hogy megakadályozzák az információk kiszivárogtatását. Az este hétkor kezdődött, több mint háromórás frakcióülésen Orbán Viktor miniszterelnök ismertette a kormányzati terveket, amelyekről a tanácskozás után egy képviselő azt mondta, csak a lakosság kis részének "fognak fájni", és sokkal inkább ésszerűsítésnek illetve racionalizálásnak, mint megszorításoknak tekinthetők.

Bár hétfőn este a Hvg.hu közölt egy kiszivárgott tervezetet az állítólagos pénzügyi csomagról, a frakcióülésen az [origo] információi szerint Orbán alig közölt számokat. Csak elvétve társított összegeket a tervezett intézkedésekhez (nem "árazta be" állítólag például az átalakítások összköltségét, a tőlük várt megtakarításokat sem), a lépések nagy részéről pedig az derült ki, hogy elkészült koncepciók helyett még csak formálódó megoldásokról van szó. Ezeket egy-egy megjelölt határidőig - többségükben az év közepéig, illetve jövő év elejéig - kell a kijelölt minisztériumoknak kidolgozniuk - derült ki az [origo] által megkérdezett képviselők szavaiból, akik azzal a feltétellel közöltek részleteket a zárt ülésről, ha nem írjuk le a nevüket.

A képviselők szerint Orbán ezúttal is arra fűzte fel mondandóját, hogy az államadósság a legnagyobb probléma. A miniszterelnök arról beszélt a frakció előtt, hogy a kormányzati ciklus végére 65-70 százalékra kell leszorítani a jelenleg a GDP arányában számított 82 százalékos államadósságot.

Gyógyszerkassza, bankadó

A reformtervek között hangsúlyos tételként szerepel a képviselők szerint "a gyógyszerkasszában rejlő tartalékok kiaknázása", amelytől több mint százmilliárdos megtakarítást remél a miniszterelnök. A még szintén csak formálódó megoldással a kormányfő állítása szerint nem a betegek, hanem a gyógyszergyártók és -forgalmazók fogják a "bőrükön érezni a változást", az ő terheiket növeli meg ugyanis a kormány jelentősen.

Nem biztos, hogy bejelentett része lesz az akciótervnek, de egy magas rangú kormányzati tisztségviselő elmondása szerint az is eldőlt, hogy a kormányfő és a nemzetgazdasági miniszter korábbi állításával szemben mégsem csökken majd 2012-től a felére a pénzintézetekre kirótt bankadó, hanem legalább 2014-ig a jelenlegi mértékben kell majd fizetniük azt.

Meglepő intézkedésként említették többen, hogy a rokkantnyugdíjak rendszerét nem az ilyen státusok felülvizsgálat utáni megszüntetésével alakítanák át, hanem egy külön közmunkaprogramot indítanának a leszázalékoltaknak. Mindezzel a kormányfő állítása szerint nem is elsősorban megtakarításokat akar elérni a kormány, hanem így akar minél több embert visszaterelni közülük a munkaerőpiacra.

Lerövidülő segély, szűkülő kedvezmények

A kormányfő azt mondta, ugyanez a cél a munkanélküliekkel is: az álláskeresési támogatás jelenlegi 270 napos időszakát mindössze 3 hónapra rövidítenék le és ezzel egy időben egy tömeges közmunkaprogramot indítanának. Ennek részleteit nyárra kell kidolgoznia az illetékes államtitkárságnak, de már most tudható, hogy nagyrészt a Belügyminisztérium korábbi terve érvényesül az intézkedéssel: az állástalanokat ugyanis nem a munkaügyi rendszerbe kívánják visszaforgatni, hanem szezonális munkákra, például árvízi védekezésre vagy parlagfű-írtásra rendelnék őket. Mindezek mellett egyébként nemcsak a munkanélküli ellátás, de a táppénz időszakát (esetleg mértékét) is tervezik lerövidíteni.

A nyugdíjrendszer egészét érintően a miniszterelnök nem ment bele a részletekbe, de utalás szinten említést tett a korkedvezményes nyugdíjak megszüntetésére, amit állítása szerint akkor is "meg kell lépni", ha nagy felháborodást fog kiváltani - itt főleg a fegyveres szervek dolgozóit, rendőröket, tűzoltókat, vámosokat említette. Orbán ismét egyértelművé tette azt is, hogy nyugdíjkasszából a jövőben csakis nyugdíjbevételeket lehet finanszírozni.

A közösségi közlekedés területén a miniszterelnök bejelentése szerint két módon próbál majd meg a kormány közel 30 százalékos megtakarítást elérni: egyrészt a párhuzamosságok megszüntetésével együtt egy közös Nemzeti Közlekedési Holdingba szerveznék a BKV-t, a MÁV-ot és a Volánt. Másrészt megszüntetnék a jelenleg érvényes összesen több mint 85 különböző utazási kedvezmény nagy részét (a 65 éven felüliek ingyenes utazását viszont ez nem érintené), és leszállított árak mellett, de a jövőben mindenkinek kellene a jegyekért fizetnie.

Az egészségügyről csak röviden ejtett szót a miniszterelnök (az utóbbi napokban sokat emlegetett úgynevezett hamburger-adóról pedig egyáltalán nem): azt mondta, hogy a megindult átszervezésekhez legnagyobbrészt a Széchenyi-terv forrásait rendeli majd a kormány és fontos célnak nevezte, hogy a segítségükkel elérhető megtakarításokat ne vonják ki, hanem forgassák vissza a rendszerbe.

Az önkormányzati kérdés elnapolva

Az egyik résztvevő az [origo]-nak azt mondta: Orbán hosszabban beszélt, ezt követően vita nem volt, csak kérdések hangzottak el a képviselők részéről. A kormány szombaton tárgyalta a reformcsomagot, vasárnap pedig tanácskozott az ügyben a Fidesz elnöksége is. Mint arról az [origo] beszámolt, a tanácskozásokon vita alakult ki a kormány által tervezett önkormányzati változtatásokról. Többek között Kósa Lajos debreceni polgármester kifogásolta azt az elképzelést, amely szerint sok feladatot elvonnának az önkormányzatoktól. Egy fideszes politikus szerint az azonban egyelőre nem dőlt el ez a vita, és lehet, hogy minderről csak hónapok múlva születhet döntés.

Orbán az átvétellel járó ésszerűsítéssel, például központosított beszerzésekkel, adminisztrációval és létszámgazdálkodással elérhető megtakarításokkal érvelt az átalakítás mellett. A több tucat hozzászóló egy része - jellemzően a kistelepülésekről érkezők - üdvözölte a számukra jelentős könnyebbséget ígérő változtatást, a nagyobb városok polgármesterei viszont ellenezték azt, szerintük ugyanis veszélybe kerülhet az oktatás színvonala. Pokorni Zoltán korábbi oktatási miniszter, a Fidesz alelnöke kompromisszumként mindezekre állítólag azt vetette fel, hogy ne az eszközt határozza meg a kormány, hanem a célt - az iskola fenntartásának és az oktatási színvonal megőrzésének együttes fenntartását. A vitát a miniszterelnök végül azzal zárta le, hogy "partner a kérdés újragondolásában" és felkérte a nemzetgazdasági tárca és az oktatási államtitkárság vezetőit, hogy a megoldásról még egyeztessenek egymással, mielőtt a kormány néhány hét múlva visszatér a kérdésre.

A felsőoktatás átalakítási tervei között a miniszterelnök nem államosítást, csak a jelenleginél nagyobb állami beavatkozást említett: szavai szerint a kormány megrendelői szerepbe kerülve a foglalkozási piac tendenciának megfelelően határozza majd meg, hogy milyen szakok indulhatnak, és hány hallgatót vehetnek fel a jövőben. A végleges koncepciót erről szintén csak későbbre kell kidolgoznia az államtitkárságnak.

A frakcióülésen rövid bevezetőt mondott Navracsics Tibor kormányfő-helyettes, aki ugyan egy múlt héten megjelent interjúban kritikával illette a kormánypárti frakciókat, most a kormányzás egysége mellett érvelt és a kormány melletti kiállásra, "egységes politizálásra" kérte a képviselőket.